Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
ifj. Tompó László: Szűz Mária és Szent István tisztelete hazánkban
A 331. Hétvezér Est előadóját, ifj. Tompó Lászlót, jól ismeri a Hétvezér Estek közönsége, hiszen visszatérő, rendszeres előadója ő e sorozatnak. Ifjú Tompó László irodalomtörténész, író, a Hunhír főmunkatársa, az Atilla Király Népfőiskola tanára, aki nagyon jó ismerője a magyar történelemnek, rendszeresen tart előadásokat a múlt eseményeiről és azok tanulságairól. Mostani előadásának témaválasztása nem véletlenül esett Szűz Máriára és Szent Istvánra. Az előadás felvezetés, szellemi, lelki felkészítő lesz Fehérvár immár harmadik Nagyboldogasszony Napi Zarándoklatára, amely minden évben augusztus 15.-én a Szent István király halálának napján kerül megrendezésre.
 |
| István király a trónuson koronázási jelvényeivel a Képes Krónika P iniciáléjában |
Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak. Ez a nap egyúttal Magyarország védőszentjének napja is. Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott. A magyarság Boldogasszony-hite hozzájárult Szűz Mária kultuszának elterjedéséhez. Szent István méltónak és fontosnak tartotta a maga égtől kapott földi hatalmát az égi királynő hatalmához formálni, igazítani, s ez által is legitimálni. Mondhatjuk, hogy Szent István szinte bensőséges kapcsolatot alakított ki Szűz Máriával, akinek „jelenléte” egész uralkodásán rajta hagyta a keze nyomát. A Babba Mária, Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben, magyar szóhasználatban létezik, amely az ősi magyar hitvilágból eredhetett. Nagyboldogasszony kultusza olyan erős volt őseinknél, hogy nem tudták betiltani, ezért Gellért püspök javaslatára Szűz Mária napjával azonosították, és augusztus 15-én Mária mennybemenetelét kezdték el ünnepelni.
A mai vallási naptárakban tizenhét Mária-ünnep van nyilvántartva. Szent István korában csak négy volt. Február 3, Gyertyaszentelő Boldogasszony, március 25, Gyümölcsoltó Boldogasszony, augusztus 15, Nagyboldogasszony, és szeptember 8, Kisboldogasszony vagy Kisasszony napja. Ezek közül természetesen Nagyboldogasszony, Szűz Mária égi születésnapja volt a fő ünnep. Fehérvár III. Nagyboldogasszony Napi Zarándoklata is pontosan ezt a hagyományt szeretné visszaállítani, - amelyet hazánkban a kommunista időkben töröltek el - de a környező országokban, sőt Európa távolabbi részeiben is a mai napig piros betűs, munkaszüneti vallási és állami ünnep. Ugyanúgy, mint Szent István idején, aki a kötelező ünnepek közé sorolta augusztus 15.-ét. De nemcsak egyházi ünnep lett belőle, hanem – bár a fogalom akkoriban még ismeretlen volt – állami ünnep is. Az István által építtetett székesfehérvári, Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt Koronázó Bazilikában állt a király törvényhozó-ítélkező trónusa. (Nagy Károlynak az aacheni dombon állt hasonló) A törvényhozás, ítélkezés napja augusztus 15-én volt, ezzel is jelképezve, hogy nem egyszerűen csak földi ítéletek születnek, mert azokat az égi hatalmak tekintélye is alátámasztja. Szent István talán legkülönösebb tette volt, amikor az országot felajánlotta Szűz Máriának, kérve, hogy fogadja az országot és a magyarságot kegyeibe. Hartvik győri püspök 1116 körüli legendájában így írja István halálát és az ország- felajánlást: „E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel: Ég Királynője, a világ jeles újjászervezője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a Te oltalmadra bízom”. Ezért nevezzük a Szent Szüzet Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak.
1038. augusztus 15-én, éppen ezen a napon, Nagyboldogasszony napján hunyt el Szent István király. A Képes Krónika így ír erről: "A szentséggel és kegyelemmel teljes Szent István király azután országlásának negyvenhatodik évében, a Boldogságos, mindenkoron szűz Mária mennybemenetelének napján kiragadtatott e hitvány világból és a szent angyalok társaságába került. Eltemették a fehérvári bazilikában, amelyet ő maga építtetett Isten szentséges anyja, a mindenkoron szűz Mária tiszteletére. Sok jel és csoda történt ott e Szent István király érdemeinek közbenjárására, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségére és magasztalására, aki áldott legyen örökkön örökké, Ámen" .
Fehérvár III. Nagyboldogasszony Napi Zarándoklatát és Kegyeleti Szertartását az idei évben különös rangra emeli az, hogy a Magyarok IX. Világkongresszusa ezen a napon nyílik meg Szent István városában Székesfehérváron. A világ minden tájáról érkező küldöttek is csatlakozni fognak a záró, kegyeleti szertartáshoz e napon. Ez páratlan esemény lesz, hiszen 1938 óta először fordul elő, hogy a világ minden tájáról világkongresszusra érkező honfitársaink Székesfehérvárott találkoznak, tanácskoznak, értekeznek, s tiszteletüket teszik Fehérvár hajdani koronázó templomának romjainál s legfőképpen Szent István királyunk sírjánál. A kedd esti előadás közönsége páratlan szellemi, lelki felkészítést fog kapni az augusztus 15.-i Nagyboldogasszony Napi eseményekre, mert mint mindig ifj. Tompó László most is felkészülten, a történelmi és vallástörténeti források, krónikák által alátámasztott hivatkozások alapján fogja bemutatni Szűz Mária és Szent István tiszteletének eredetét, forrásait, történetét a történelmi kezdetektől a modern időkig. A szuggesztív, magával ragadó előadót és előadását ajánljuk mindenkinek, de különösen azok figyelmébe, akik tervezik, hogy részt vesznek Fehérvár III. Nagyboldogasszony-napi Zarándoklatán és Kegyeleti Szertartásán.
 |
| Az egyelőre még jelképes Országzászló Emlékmű |
Az előadás helye: Székesfehérvár, Országzászló tér
Rossz idő, vagy bármely előre látható akadály esetén a rendezvény
helye: MissTee Teabolt, Szfvár, Ady E. u. 32. I. em. (5 percre a tértől)
Kezdete: 19.15 óra (bevárva a térről érkezőket)
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése