Visszatérő "antiszemitázók" az MVSZ 56-os kiállításán leírt igazság miatt

'56-os kiállítás-megnyitó magyarellenes támadás alatt

Tegnap (szerk: 2016. október 11-én) megnyílt Budapesten a néhai Rácz Sándor által összeállított 1956-os emlékkiállítás, amelyet tíz évvel ezelőtt, az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulójára készített az „üdvtörténeti jelentőségű” esemény főszereplőiről a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke. Az ünnepélyes megnyitót durva magyarellenes támadással próbálta akadályozni egy magyarországi zsidó alapítvány. A kiállítás naponta, 10-18 óra között látogatható.

Patrubány Miklós (középen)
és a részvevők egy csoportja

Patrubány Miklós és tisztségviselő társai sorra bemutatták a kiállítás egyes képein ábrázolt személyek sorsát, ’56-os szerepét, a hozzájuk fűződő emlékeket. Elhangzott, hogy a Magyarok Világszövetségének mind magyarországi, mind emigráns, mind az elcsatolt területeken élő tisztségviselői között számos meghurcolt, börtönviselt '56-ost találunk, élükön Rácz Sándorral, aki 2003-tól tíz évvel később bekövetkezett haláláig a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke volt. De szó esett azokról is, akik a forradalom vérbefojtóinak oldalán álltak, és még 1992 után is szerephez jutottak a szövetségben... Ez utóbbiak mára meghaltak, illetve megszűnt tisztségük az MVSZ-ben.

A kiállítás nyitó-képei

A kiállítást Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke nyitotta meg, Bottyán Zoltán elnökhelyettes, Oláh István térségi elnök, Bogyay Elemér (Torontó), Horváth István (Torontó), dr. Léh Tibor (Párizs) MVSZ elnökségi tagok  közreműködésével. Jelen volt és ugyancsak felszólalt Hóka Ernő (New York), a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség elnöke.

Az '56-os emlékkiállítást tíz évvel ezelőtt Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke állította össze, és az ő szellemi tulajdonát képezi. Az anyagot családja bocsátotta rendelkezésre.

Mindszenty József hercegprímás
Rácz Sándor és Pongrátz Gergely között

A Magyar Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulója alkalmából megismételt kiállítás megnyitóját beárnyékolta egy magyarországi zsidó alapítvány magyarellenes támadása. A Tett és Védelem Alapítvány nevet viselő szerveződés hírszerzői révén még a kiállítás megnyitója előtt „megvizsgálta” annak tartalmát, és saját honlapján, fényképes közleményben antiszemitizmussal vádolta a Magyarok Világszövetségét, követelve, hogy még a megnyitó előtt távolítsák el a Mindszenty József hercegprímást ábrázoló posztert, annak Rácz Sándor által adott képaláírása miatt: „Ő mentette a zsidókat, és mentette volna a magyarokat is, ha a zsidók hagyják.”

MVSZ-vezetők:
Bottyán Zoltán elnökhelyettes,
az elnök és Oláh István térségi elnök

A Magyarok Világszövetsége elutasítja ezt a durva beavatkozást, azt magyar- és demokrácia-ellenes cselekménynek tartja, mind módszerében, mind stílusában, mind tartalmában. Egyben arra inti a Magyarországon működő zsidó alapítványt, hogy tartózkodjék a magyarság nagyjainak történelemhamisítással történő további gyalázásától, és mindennemű magyarellenes cselekménytől.

A kiállítás szereplőinek, képeinek válogatása, a hozzájuk társított szövegek egytől-egyig Rácz Sándor véleményét hordozzák, az ő szellemi tulajdonát képezik. A forradalom egyik legnagyobb hősének, akit a forradalom vérbetiprói ártatlanul életfogytiglani börtönre ítéltek – mint minden embernek – joga van a véleményalkotáshoz, és azt az utókornak sem cenzúráznia, sem meghamisítania nem szabad. A kiállítás teljes anyaga – beleértve a Mindszenty-képet – a helyén marad.

Rácz Sándor ’56-os emlékkiállítása minden nap 10-18 óra között látogatható az MVSZ Magyarok Háza Bethlen Gábor kerengőjében.

Fotók: Kőszegi M. László

MVSZ Sajtószolgálat
9013/161012 

Rácz Sándor válasza az antiszemitázóknak

Rácz Sándor 1956-os kiállításának megnyitója előtt egy magyarországi zsidó szervezet durva, valótlanságokat és a szólásszabadságot korlátozó, antiszemitát kiáltó támadást intézett ellene a kiállítás Mindszenty-képének felirata miatt. Erre, és hasonló, alaptalan vádakra Rácz Sándor még életében válaszolt. Alább ismételten közzétesszük 2008-ban írott levelét, amelyet a Népszabadság is megjelentetett. Ajánljuk a mostani vádaskodók figyelmébe is, és elvárjuk, hogy honlapjukra (http://www.tev.hu) kitegyék.

Rácz Sándor, akit 1956. november 16-án, 23 évesen a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnökévé választottak, aki Kádár János cselszövésével történt letartóztatásáig és életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltetéséig, gyakorlatilag Magyarországnak a forradalom által megválasztott vezetője volt, ötven évvel később, az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulója tiszteletére 2006-ban egy emlék-kiállítást szervezett. A kiállításon ’56-os hősök, vértanúk szerepeltek, mindenkinek fényképe alatt egy Rácz Sándor által megszövegezett képaláírás szerepelt. Mindszenty József fényképe alá ezt írta Rácz Sándor: „Ő mentette a zsidókat, és mentette volna a magyarokat is, ha a zsidók hagyják.”

A kiállítást két év alatt számos helyszínen ezrek tekintették meg, mígnem 2008 októberében, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba látogató turisták egyike felháborodott olvasói levelet küldött a Népszabadságnak, nyílt antiszemitizmusnak címkézve a Mindszenty-kép alatti szöveget. Rácz Sándor másnap válaszolt:

Sóskuti Tamásné
Budapest
Az a kor, melyben Mindszenty hercegprímás és én éltünk, fájdalmas, mély nyomokat hagyott az életünkben. Ezeket a fájdalmakat polemizált újságcikkekkel nem lehet kezelni.
Az ártatlan felirat a kép alatt az általam ismert igazságot tartalmazza.
De akik emiatt rögtön antiszemitizmust kiáltanak, azoknak az irányultságával van baj.
Kérem, vegye elő a korabeli újságokat, és olvasás közben tegye fel a kérdéseket!

• Ki volt az ország akkori vezetője (1948 Karácsonya)?
• Ki adta ki a letartóztatási parancsot?
• Ki vitette a magyarországi hercegprímást az Andrássy út 60-ba?
• Kik és milyen módszerekkel vallatták?

Ha a kérdésekre pontos és igaz választ kap, akkor meg fogja érteni a kép alatti írást. „Ő mentette a zsidókat, és mentette volna a magyarokat is, ha a zsidók hagyják.” 

Rácz Sándor
a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke, akit életfogytiglani börtönre ítéltek 1958-ban, ma a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke is

Emlékeztető melléklet:
„1944-ben Mindszenty folyamatosan igyekezett menteni a zsidókat a nácik elől. Sokukat a saját házában rejtett el.”( John W. Mc Cormack szenátor beszéde az amerikai Kongresszusban. The Hungarian Observer 1954. február-március)

A felszabadulásnak hazudott szovjet megszállást követően, 1948. december 26-án, Karácsony másnapján letartóztatták Mindszenty József bíboros hercegprímást. Ekkor a szovjetek által megszállt Magyarország vezetői: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Péter Gábor, valamennyien zsidó származásúak.

Mindszenty hercegprímást az ÁVH börtönéből az 1956-os Magyar Forradalom szabadítja ki, melynek eltiprói élete végéig tartó száműzetésbe kényszerítik.

Rácz Sándor 1956-os emlékkiállítása minden nap 10-18 óra között megtekinthető az MVSZ Magyarok Házának Bethlen Gábor kerengőjében – 1052Budapest, Semmelweis u.  1-3.

MVSZ Sajtószolgálat
9015/161013 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét! „A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is.