Patrona Hungariae, a Magyarok Nagyasszonya

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Bognár Ferenc: Nagyboldogasszony mitológia

Az előadás ideje: 2016. november 22. kedd 18.00 óra
Az előadás helye: MissTee Teabolt, Szfvár, Ady E. u. 32. I. em.

Bognár Ferenc első ízben lesz vendége a Hétvezér Estek rendezvénysorozatának. A 345. Hétvezér Est témája, nekünk, fehérváriaknak, itt az egykori történelmi és koronázó fővárosban különösen sokat jelent, hiszen itt ajánlotta fel Szent István az országot és a szentkoronát Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának, Boldogasszonynak.  A Magyarok Nagyasszonya ( latinul: Patrona Hungariae) Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különleges kapcsolatát Magyarországgal .

Szent István 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, a halálos ágyán a következő szavakkal ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának: „Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”

Ez a nap, Augusztus 15.-e, a magyarok számára évszázadokig piros betűs ünnep, a megemlékezés napja volt. Nem csak nálunk, hanem szerte Európában, sok országban még ma is az. 2016-ban, ennek a máig ható történelmi esemény emlékének ápolására, a korábbi hagyomány újjáélesztésére, a Fejér Szövetség és a Magyarok Világszövetsége Fejér megyei szervezete immár harmadik alkalommal hívta, szólította a zarándokokat a Nagyboldogasszony-napi Zarándoklatra Székesfehérváron. 

Mátyás király Máriával díszített aranypénze

Szűz Mária tisztelete Magyarországon Szent István király halála óta is folyamatos, azonban e hagyománynak sokkal régebbi gyökerei vannak, mint amit ma ápolunk, és a köztudat őriz. A Napos-Holdas Csodaszarvasunk, a csillagos ég jelképe, amivel rejtett módon, a régen száműzött csillagvallásunk üzen. Csillaghagyományaink az Istenatyák korát megelőző időkből erednek, amikor Hágár/ Hungár még Szűz volt, ezért tartjuk magunkat a Boldogasszony Szűz Mária népének. A történeti tisztánlátást azonban akadályozza a régi írások sokfélesége, a hangrögzítő betűk keveredése, és a kiejtés változása. Bognár Ferenc azt mondja „a tudomány által megvetett útra térek, amikor a mesék világát igyekszem a realitás köntösébe bújtatni. Azért merek mégis nekivágni a lehetetlennek, mert tanulmányaim oda vezettek, hogy a modern világ megítélése a mesék valótlanságáról, pusztán egy korszakos értelmezési zavar következménye. A mesék valóságtartalma, szimbólumokba kódolt, ősi élettudást hordoz.” Minél visszább megyünk az időben, annál nagyobb körben lehet tetten érni az Anyavallás hagyatékát. Sőt, történelmi nyomokból bizonyíthatóan, létezett egy ősi, mondhatni érzelmi-műveltség, amely az ember lelki felépítésének megfelelően rendezte be a társadalmat és az életvitelt. Példaként álljon itt az elszigeteltsége miatt viszonylag sokáig épen fennmaradt kelta mitológia, amely tele van az országot képviselő istennőkkel, sokszor egy asszony, egy istennő testesíti meg az országot. Írországban az istennő vagy királyi, papnői képviselője rendelkezett az ország felségjogával. Akié az istennő-királynő, azé az ország, ezért a királynak és az országnak a szent egyesülése, násza, a kelta királyságeszme egyik fő jellemzője, mondhatjuk alapja. Az uralkodó frigye az országgal, a koronázási eskü, és a gyűrű elengedhetetlen volt. A korona eredetileg anyai ágon öröklődött. A kelta hagyomány tehát tanúsítja az ősi azonosítást, melyben: ország = istennőjével. 

"Napba öltözött asszony "
a csíksomlyói Szűz Mária

Minket, magyarokat, a nyelvünk, és a kultúránk és vallási hagyományaink, a Szűzanya, illetve a Boldogasszony gyermekeinek tartott meg még mind a mai napig, egy olyan ősi tudás birtokosaiként, amely már rég tudattalan álomba merült. De a régi tudás feléleszthető, őshagyományainkból és érző-látó agyféltekénk mélyéről felszínre hozható. Nagy előnyünk, szent örökségünk az egyeztető, a hasonló képi megfeleltetésre berendezkedő nyelvi kifejezésmódunk, azaz a szóképeink, melyek éppen az eddig emlegetett érző-látó féltekét ingerlik, aktiválják, és innen ered a magyar alkotó tehetség. Népi díszítőízlésünk formagazdagsága szintén az ősi nő-vallásunk hagyatéka. Ezen az esten Bognár Ferenc előadása ezekbe az ősidőkben gyökerező, ősi nő-vallásunkhoz azaz a Boldogasszony mitológia gyökereihez vezet el bennünket. Mindenkit szeretettel várunk az előadásra.

Az előadás ideje: 2016. november 22. kedd 18.00 óra
Az előadás helye: MissTee Teabolt, Szfvár, Ady E. u. 32. I. em.

Fejér Szövetség Sajtószolgálat