A Magyarok Világszövetsége
megdöbbenéssel értesült Grespik László korai elhunytáról. Az MVSZ
Sajtószolgálat MVSZ vezetők rövid nyilatkozatával és Dr. Grespik László
utolsó nemzetpolitikai alkotásának, Trianon semmisségének jogi úton
történő kimondatására irányuló petíciójának közlésével búcsúzik Tőle.
Amikor 2ooo tavaszán, a Magyarok
Világszövetségének elnökévé választottak, és másnap hadat üzent nekem a
fél világ, két fiatal ügyvéd sietett önként, hathatós megsegítésemre.
Egyikőjük Grespik László volt... Életereje teljében
bekövetkezett elmúlása nem csupán családjának, hanem egész nemzetünknek
nehezen feldolgozható, fájdalmas veszteség – mondta Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke.
A Magyarok Világszövetsége Fővárosi Szervezetének elnöksége mély megdöbbenéssel értesült egykori elnökhelyettese, Dr. Grespik László haláláról – írta közleményében Gyetvay György Gergely, az MVSZ Fővárosi Szervezetének elnöke. Grespik Laci harcostársunk
elvesztése mindnyájunk számára elviselhetetlen terhet ró a vállunkra.
Kíválló képességű ember volt, aki jogászként mindvégig a szervezetünk és
a összmagyarság oldalán állt. Íróként, közszereplőként, de
magánemberként is közismert volt kívételes humora, mellyel a legnehezebb
időkben is derültséget, felüdülést hozott mindnyájunkra. Mérhetelen
optimizmusa sokunknak adott reményt. Honfitársi szeretete pedig sokunkat
áthatott élete során.
Grespik Lászlót 52 éves korában érte a halál. Emléke szívünkben örökké él! Az Örök világosság fényeskedjék neki!
Petíció a trianoni diktátum
semmissége miatt annak nemzetközi bíróság előtti megtámadásáért és az
eredeti helyzet visszaállításának követeléséért
Mi, akik a Magyar Nép nevében ma
személyesen megjelentünk, kifejezésre juttatjuk azok nevében is, akik
nincsenek itt, hogy nem nyugszunk bele a Trianonban történt és a II.
világháború után véglegesíteni szándékozott Magyarország-megcsonkításba
és követeljük, hogy az ellen tegyen konkrét jogi és politikai lépéseket a
Kormány mint Magyarországot képviselő szerv. „Az a magyar, akinek fáj
Trianon”, mondja a közismert mondás.
2019-ben lenne 99 éve, hogy
elvesztettük ősi országunk és szeretett lakosságunk nagy részét.
Követeljük, hogy ne hagyja tétlenül telni az időt a Kormány. Indítson
mielőbb pert megfelelő nemzetközi bíróság előtt, megfelelő
ország-alperesek ellen, megfelelő tartalmú keresetlevéllel az iránt,
hogy bíróság állapítsa meg a békediktátum semmisségét, és rendelje el az
in integrum restitutiót, vagyis az eredeti helyzet visszaállítását. Ez
terjedjen ki mind ősi területeink visszakérésére, mind az elszenvedett
hadisarc kamattal növelt visszakövetelésére, és olyan kártérítésre, mely
alkalmas annak az elmaradt haszonnak és annak a tömeges lelki
szenvedésnek a kompenzálására, mely érte országunkat, hazánkat, népünket
a békediktátummal. Nehéz megfogalmazni mindazt, amit kérni kellene,
mert erre eddig senki semmilyen konkrét erőfeszítést nem tett,
részletesebb tervet nem alkotott. Eljött az ideje.
Követeljük, hogy Magyarország perbeni
keresetlevele tartalmának megszerkesztésére és a perbeni képviselet
ellátására szervezzen a Kormány egy, nemzetbiztonsági érdekből jól
fizetett, jól képzett és felesketett szakértői csapatot, mely álljon
jogászokból, történészekből, gazdasági szakemberekből, és minden
felvetődhető egyéb szakterületű szakemberekből, akik kapjanak meg minden
segítséget és lehetőséget munkájuk minél hatékonyabb és gondosabb
végzésére, beleértve a kisegítő személyzetet, infrastruktúrát és az
erkölcsi megbecsülést is.
Meggyőződésünk, hogy az alapvetően
erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, alattomosan szerzett
országterületeink birtoklása bitorlás, vagyis jogtalan használat, mely
nem indíthatta be a nemzetközi közjogban is ismert területelbirtoklást
(a nemzetközi jogban van 99 évre példa), végleges
tulajdonjog-átszállást. Meggyőződésünk, hogy a szerződés semmis, aminek
természetes jogkövetkezménye az in integrum restitutio. Meggyőződésünk,
hogy a szerződés semmisségére bárki határidő nélkül hivatkozhat és mivel
a semmisség tegnap, ma és holnap is fennáll, ezért annak csupán
megállapítása lenne a nemzetközi bíróság dolga, de a semmisség annak
ítéleti kimondása nélkül is fennáll. Meggyőződésünk, hogy azzal, hogy ha
valaha is a magyar állam bármilyen joglemondó nyilatkozatot tett a
trianoni békediktátum vitatásáról való lemondás, az az által előállított
helyzet megváltoztathatatlanságáról, szintén semmis, mert a semmis
szerződés nem létező szerződés és a semmisség eleve jogba, jó erkölcsbe
és a természetjogba ütköző, joghatást kiváltani nem képes. Ezért a
semmis szerződést elfogadó jognyilatkozat szintén semmis, joghatást
kiváltani nem képes.
Elődeink és mi soha meg nem szavaztuk a
kegyetlen és álnok országcsonkítást és azt, hogy ez örökre így is
maradjon. Ezért mi, magyarok követeljük, hogy a magyar államot
képviselni jogosult Magyar Kormány ne maradjon passzív többé, érdekeink
és akaratunk szerint pedig feltétlen köteles arra, hogy újabb joglemondó
jognyilatkozatot többé nem tehet. Eljött az idő elkezdeni tenni valami
konkrétat, ami üdvös, erkölcsös és praktikus is.
Tisztában vagyunk azzal, hogy „a per az
per”, vagyis bizonytalan kimenetelű, sikerességét biztosra venni nem
lehet, de reménykedünk a sikerben, legalábbis már pusztán a perindítás
kedvező hatásában, mert ha meg nem próbáljuk, akkor semmi soha sem
sikerülhet. „Minden munka nehéznek látszik, míg meg nem próbálod” – írja
Zrínyi Miklós, idézve egy római hadászati írót. Tisztában vagyunk
azzal, hogy a nemzetközi helyzet is jelentős tényező egy ilyen, nagy és
számos érdekeket érintő ügyben, vagyis a per önmagában valószínűleg
kevés az ítélet végrehajtását is magában foglaló eredményességhez. Ezért
követeljük, hogy mind a peres, mind a peren kívüli eredményességhez
keressen a Kormány minél tartósabb és erősebb nemzetközi
szövetségeseket, akik ugyanúgy léteznek, mint ellenfeleink. Vlagyimir
Putyin 2016. szeptember elején egy interjúban a II. világháború után
kialakított európai határok rendezése kapcsán kifejezetten megemlítette a
magyar határ revíziójának lehetőségét is – a románok nagy ijedtségét
kiváltva. A Szovjetunió, Jugoszlávia széthullott, új államok
keletkeztek, a két Németország egyesült, már csak egy nagy jogos
határmódosítás várat magára Európa közepén: a trianoni diktátum által
kialakított határoké.
Tisztában vagyunk azzal, hogy az elvett
területek mostani lakossága már nem ugyanaz és ebből is számos
megoldandó probléma származna pernyerésünk esetén. Ezek megoldására is
fel kell készülnünk, megfelelő módon, de ahogy a jogtalan döntések
következményeit országunk elszenvedte, úgy volnának kötelesek tűrni a
visszarendezést a pervesztes államok és lakosságuk. Továbbá a
visszarendezés költségeire szükséges volna fordítani a jogszerűen, bírói
döntéssel visszafizettetett hadisarc egy részét, vagyis abból telnie
kell erre is az eddig bitorló, államunkat körbevevő államoktól járó
pénzből. Megfontolandó a békediktátumot aláíró összes állammal,
utódállammal szembeni arányos kárigény-érvényesítés.
A jogilag lehetséges nemzetközi jogi
per által teremtett helyzetet ki kellene használni országunk
tekintélyének, erejének növelésére. És nem utolsó sorban végig
egyezségekre kellene törekedni a nemzetközi bírói hatalom, per számunkra
jótékony meglétét kihasználva.
Vannak eszmék, melyek nem maradhatnak
örökké fenn, mert téveszmék, mert az igazsággal ellenkeznek. Téveszmének
tartjuk azt a megrengethetetlennek ábrázolt hitrendszert, hamis
szabályrendszert, hogy a trianoni határok megváltoztathatatlanok és nem
szabad erről még beszélni sem. „Szabályszegőnek” kell ahhoz lenni, hogy
valaki szembe menjen a hagyományos „bölcsességgel” és újat alkosson. Ez
már neurobiológiailag is bizonyított. Újat csakis „hitrombolók” tudnak
alkotni. Mi jogszerű hitrombolók vagyunk. Számunkra a régi állapot az
új. Már kreatív szemmel nézzük az igazságot, ami az, hogy a trianoni
határokon belüli terület, természeti kincsek a miénk örökre, jogszerűen
el nem birtokolhatók tőlünk.
Ami jogszerűen visszajár, csak azt
kérjük, egyetlen négyzetméterrel, egyetlen forinttal többet sem. De ezt
kérnünk kell végre! Követeljük, hogy ezt a jogi és természetjogi
igazságossági elvet tartsa szem előtt a minket képviselni köteles és
jogosult Kormányunk, amelytől természetjogi alapon követeljük, hogy
igaza tudatában, kreatívan és okosan álljon a trianoni országcsonkítás
jogi és politikai visszaváltoztatási kívánalmához. Önkéntes alapon nem
kapunk semmit vissza. Helyettünk más nem intézkedhet. Magyarország kell
forszírozza.
A mi szándékunk alapvetően nem
erőszakos úton való területszerzésre, pénzkövetelésre, idegen lakosság
feletti uralom-szerzésre terjed ki. Azonban az óhatatlanul felvetődő
nemzetbiztonsági kockázatok miatti párhuzamos óvatos és ügyes lépéseket
is szorgalmazunk.
Budapest, Kossuth tér, 2016. november 30.
Dr. Grespik László ügyvéd
Nyers Csaba, a tüntetés szervezője
MVSZ Sajtószolgálat
9091/161227
„A
Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka
György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar
Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)
A
Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar
nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban
él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar
állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)
A
2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint
hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése