Hallgat már a fehérvári régész, elment Siklósi Gyula

"Ne a halált keresd a sírok között, hanem az életet, így juthatsz az igazságig!"

Siklósi Gyula

Elakadt lélegzet, elakadt szavak, hallgat a régész, elment Siklósi Gyula

"In memoriam Siklósi Gyula" - a képre kattintva

Eggyel kevesebben maradtunk megint, akik a hamisítások, ferdítések, eltüntetések feloldását nem a fehér foltok szaporításában látják. Elhunyt Siklósi Gyula, az utolsó, aki még tudta és bizonyítani is tudta, hogy hol volt a királyi palota, megannyi kikötője, hídja és annak a városnak nyoma, amelynek csodájára járt fél Európa. Nélküle sületlenség kapott nagyobb esélyt már megint, melynek jellemzője, hogy mindenhol keresendő és lehet az őshaza, csak nem azon a földön, amely itt terül el a lábunk alatt, meg hogy mindenhol lehetett Alba Regia, csak ott nem, ahol megannyi emlékét kiásta, ismérvét feltárta a régész, Siklósi Gyula. Hét éve már annak is, hogy a Sziget-kaput megtalálta: http://feol.hu/cimlapon/ujabb-feher-folt-tunt-el-a-kozepkori-fehervar-terkeperol-1150154

Szomorúan ismétlem meg itt, amit még február 16-án, csütörtökön reggel, a hír hallatán írtam néhány közösségi oldalra, szomorúan teszem itt közzé azt a felvételt, amelyet egyik tisztelője alkotott ... cím nélkül is címe: "In memoriam Siklós Gyula". Szomorúan veszem tudomásul, hogy csütörtök este 7 órakor a fehérvári Országzászló téren, a hajdani királyi palota alapjain álló múzeum falánál az emlékezés mécseseit néhány barátja, barátom, sorstársam már Gyula emlékére, lezárult földi munkássága előtt tisztelegve kellett, hogy meggyújtsa.

Elhunyt az öreg barát, a nyughatatlan nyugalmazott régész professzor, aki Fehérvárt felásta, s ásta volna még, s fel is tárta volna, ami még hiányzott ahhoz, hogy a koppányos istvántalankodást, a toldozást és fehér foltozást végre a megbecsült valóság váltsa, ha hagyták volna. Csakhogy elhallgatták inkább és el is hallgattatták volna sokan, ha hagyta volna, de nem hagyta, ezért hagyatékának szellemiségét már továbbadta.

Bármennyire is ismertük állapotát, hiszen sajátos humorával fűszerezve számtalanszor tette szóvá a lassan, de biztosan közeledő kijáratot, erre közülünk senki mégsem, még nem számíthatott. Siklósi Gyula, Fehérvár hűséges díszpolgára, városunk múltjának kivételes szorgalmú és tehetségű kutató régésze, a Fejér Szövetség tiszteletbeli felsőházi tagja az éjjel búcsút intett e világnak.

Négy évvel Székesfehérvár Díszpolgára cím és két évvel a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetés után, 2016. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, a Magyarok IX. Világkongresszusa Nyitókonferenciájának keretében vette át az Alba Regia Civitas Rend ezüst fokozatú díját a Magyar Király Szálló kupolatermében a világ magyarságát képviselő mintegy 300 küldött oltalmában.

Még a múlt hétvégén is munkára hívott, hogy nem tudja, mennyi van még hátra, de van még Európában mit felderíteni Fehérvár múltjáról Madridban, Párizsban, Isztambulban, Stockholmban, ... ha már az itteniekhez nem juthat. Az utolsó pillanatig tervezett, dolgozott. Legutóbbi sürgősségi kórházi kezeléséről az útja egyenesen közénk vezetett, hogy részt vegyen az Országzászló tér helyreállítási terveiről szóló bemutatón, hogy hozzászóljon, hogy hozzánk szólhasson. Szellemi hagyatékából nekünk is gazdagon juttatott. Siklósi Gyula szívünkben, lelkünkben és gondolatainkban örök nyomot hagyott.

http://fmc.hu/2017/02/16/in-memoriam-dr-siklosi-gyula ...

Székhelyünkön, a Koronázó tér 4. szám I. emeleti ablakában újra, azaz még mindig leng a Fejér Szövetség gyászlobogója. Ez egy ilyen hónap, ez egy ilyen évad.

A tegnapi elmúlással Siklós Gyula lelkesedése, igazsága nem halt meg, csak más útra terelődött a holnapja.

Kedves Gyula! Amíg élünk, azon leszünk, hogy üzeneted mindenkihez eljuttassuk, hogy azt minden gyermek, minden fiatal meghallja.

Isten áldja meg a magyart! Tartson neved, míg a föld tart!

Ferenc (az öreghegyi)