Kis vagy nagy magyar történelem néhai Takács József szerinti megközelítéssel

Néhai Takács József (1949-1999) gondolkodó magyar ember, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület hajdani tagja - mondhatnók, hogy autodidakta történész - egyik írásművét adjuk most közre, hogy ki vitatkozni kíván véle, vitatkozzék bátran, s ki pedig többnyire értékesnek tartaná summázatait, az gyűjtsön további érveket, tényeket, hogy a magyar műveltség, gondolat általa, s általunk is éljen, éledjen!

T a k á c s J ó z s e f ( T i b a ):
Tévedések, téveszmék, igazság
Barangolás az alapfogalmak bűvkörében[1]⁵⁷

A Kárpát-medence lovas népeinek hivatalos történelme tele van tévedésekkel, szándékos megtévesztésekkel. Ezekből a tévedésekből és tévesztésekből téveszmék alakultanak ki. Mivelhogy e népek döntő szerepet játszának az ismert világ történetében, az ismert világ történelme szintén téves eszméken alapul. A téveszmék szerint egyes népeket, birodalmakat, teljesen el akartanak tüntetni, amíg más – múlt nélküli – népeknek dícsőséget akartanak állítani. Ezek a téveszmék aztán terjesztettenek az ún. új világban es. Ott újabb téveszmék keletkeztenek ezen ősi kultúrák keletkezéséről, s ez mind fokozódott a hittérítés folyamatainak jóságáról szóló – többnyire kitalált – történetekkel. Néhány ilyen sokszor bizonygatott téves felfogásról szólnék. Úgy szótárszerűen, szabadon. Időrend és ábécé sorrend nélkül, főleg az 1300-as évek előtt. Aztán még szólnék olyan dolgokról, amit teljesen homály fed. Senki nem beszél róluk. Végezetül pedig még szólnék ezen téveszmék köztudatba való olvasztásáról és annak hatásairól. De még hamarább szólnom kell a téves eszmék jóhiszemű terjedéséről és terjesztéséről es.

Aki csak egyszerűen vallásos volt és nem tudta szétválasztani a vallást és a papjait,[2]58 azt bizony hamar tévútra vezették a vallásban mindig es előforduló mohó, hataloméhes, gazdagodni vágyó papok. Ha valaki jóhiszeműségből vakon hitt nekik, azt a rosszakarók igen kihasználták. A reformáció képviselőinek a nagy része es e dolgok áldozta. Ugyanes feltételezték, hogy – valamikor régen – minden pap a vallást és az igazságot képviselte. Feltételezték, ha valaki írt, akkoron igazat írt. Nem es sejtették, hogy a történelem írását, hatalmi és egyházi érdekek es vezérelték. Rossz egyházi érdekek es, sőt a később megromlott egyház érdekei es.

Így történt, hogy: pl. teljesen másként, tanítják az ezerszáz évvel előtti eseményeket, másként tanítják István korát. Sok minden dolgokról hallgatnak, főleg előtte, de utánna es. Az ún. keresztyénség felvételét jóhiszemű, béketűrő, áldozatkész idegen papok kitartó, eredményes munkájaként könyvelik el, ugyanúgy, mint az Új Világ megtérítését.

A szótárszerűen leírt dolgokhoz irodalomjegyzéket nem írok. Igen sok irodalmat felsorolhatnék, de mindegyiket magyarázni kellene. S nem es röviden. Amennyiben a Kedves Olvasót érdekli, vegye azt a fáradságot, hogy utánnanéz. Ezen írás olvasása után, már másként fog nézni a könyvekben leírottakra. Valamire szebben, s lesz, amire csúnyábban. Ezután a Kedves Olvasó megteremtheti a saját történelemszemléletét, amely biztosan nem fogja tükrözni a mai magyar hivatalos történelem álláspontját.

Mi es volt hát a valóság? Mindig csak a régi öregek kérdése jut eszembe: Hogy es volt az édes fijam? Én es csak azt tudom a Kedves Olvasónak ajánlani: Gondolkozz el Édes Fijam!

• Szent István volt az első magyar király. – Nem! Ő a Hunok Országának királya volt. Rex Hungarorum! Nem volt első és egy megszakadt Királyságot állított vissza. István után minden király ki koronáztatott a Hunok Országának Királyává – Rex Hungarorummá – lett koronázva. István és nagyon sok utóda a magyar elnevezést, nem ismerte, vagy alig ismerte. S ha ismerte es, hivatalosan nem használta. Hivatalosan Ő Rex Hungarorum, azaz a Hunok Országának Királya volt.
     Volt-é egyáltalán magyar Király? Volt-é olyan, aki magát magyarul Magyarország Királyának vallotta és magyar anyától született? Ha volt, akkoron csak egy volt. Mátyás, az igazságos. A többi vagy nem tudott magyarul, vagy nem ismerte a magyar megnevezést, vagy anyja idegen származású volt. 
     Ki volt a Hunok Országának Első Királya? Nem tudjuk, s minden bizonylattal sosem fogjuk megtudni, mint azt sem, hogy mikoron érkeztenek az első hun népek[3]⁵⁹ a Kárpát medence belsejébe. Hiszen Atilla Hunjai es már egy régi lovas birodalmat állítottanak vissza. Sőt előttük a fehér kunok es.

• István a keresztyénség felvételéért kapta meg a Koronát. – Nem! Nem kapta, hanem visszakapta. A keresztyénséget István nem vétette fel egy hitetlen ázsiai néppel, hanem segített Sylvester pápának az egyházon belül terjedő visszaélések elleni harcban. István az egész Koronát kapta vissza a pápától. Ez a Korona már akkor egy egységes egészet képezett, ami valójában lazán összekapcsolt két korona. Jelképezte a régi és az új világot, a régi hazákat és az új hazát, az alsó és felső világot, s kezdett kialakulni a régi és az új vallás kapcsolatára utaló mítosz es. A Koronához fűződő mítoszokat a rosszakaró papok lassan átdolgozták, megalkották az alsókorona bizánci származását, s az evvel összefüggő alárendeltségi szerepet. Azaz, a Hunok Országának Királya a bizánci császár alattvalója. Újabb előregyártott téveszme.

• István alatt pogány[4]⁶⁰ lázadások voltanak – Nem! Nem a hitetlenek lázadásai voltanak, hanem hatalomra vágyó nyugati papok által szított hatalmi harcok. E harcok A Hunok Országa népeinek megosztása érdekében lettenek kierőszakolva, az „oszd meg és uralkodj!” elv alapján. Ebben bizonyos rosszakaró papoknak több mint ezeréves tapasztalatuk van.[5]⁶¹

• A kultúrát, a műveltséget a fejlett nyugatiaktól vettük át. – Nem! Meg kell nézni az európai államocskákat Árpád Fejedelem korától két-háromszáz éven keresztül. Kis fejedelemségek egymással hatalomért viaskodnak, pápagyilkosságok sorozata követi egymást. Ilyen kultúrát vettünk át? Árpád népeinek bejövetelekor Európának egyetlen szilárd állama volt, s az Bizánc.

• Kb. ezerszáz éve történt a magyarok bejövetele. – Nem! Ide magyar nem jött egy sem. A magyar nép itt alakult ki sokféle különböző lovas népek törzseiből, akik különböző időkben érkeztenek Keletről. Nem Atilla hunjai voltanak az elsők, s nem Árpád népei[6]⁶² az utolsók.

• A magyar nyelv még nem érte el azt a fejlettségi fokot, hogy általa törvényeket, jogokat, stb. lehessen kifejezni. Ezért vezetteté be István, a fejlett latin nyelvet. – Nem! Az igazság más. Ugyanes Árpád népei belecseppentenek egy kialakulóban lévő, de már fejlett nyelvbe, de még ezt a nyelvet nem egészen vették át. Egy törzs, – bármelyik lett volna es – nyelvét hivatalossá tenni vétek lett volna. Ez a többi ellenszenvét válthatta volna ki, lázadáshoz vezetett volna. István e lázadásokat a latin nyelv bevezetésével elkerülte. Ezért a rosszakaróknak más síkra kellett terelniük a kívánt felforgatást. Vallási és nyelvi úton nem tudtanak lázadást szítani, hát hatalmi harcokhoz folyamodtanak.

• A magyarok rablóhadjáratokat folytattanak a Nyugat ellen. – Nem! Nem a magyarok, hiszen ezen megnevezés ismeretlen volt, hanem a Hunok Országának népei. Bár az igaz, hogy a haderőt többnyire a mozgékonyabb réteg – Árpád népei – állították ki. Továbbá: Nem igaz a rablóhadjárat megnevezés sem. Ezek az események megtervezett hadjáratok voltanak és a Korona visszaszerzése volt a háborúk célja.

• Géza a nagy vereségek után észretért, s belátta a nyugatiak igazát. – Nem! Előszöres, nem voltanak nagy vereségek, csak a Hunok Országa népei ellen szövött nagy ármányok, s a Nyugat dicsőségét szolgáló történelmi hamisítványok. Másodszor már Taksony es tudta, hogy veszélyes a Koronáért Rómába menni, mert amíg Rómában keresik a Koronát, addig a papok által felbőszíthető népek elállják az „olasz csizma“ kijáratát, s akkoron már onnan nem lenne könnyű a visszaút. Géza folytatá elődei politikáját. Vissza akarta szerezni a Koronát, de Ő ravaszul más módszert választott. Nem holmi vereségnek nevezett valamik térítették észre. Valójában Géza ravasz politikájának az eredménye Sylvester pápa uralkodása, s ezen pápa által meghirdetett harc, az egyházon belüli visszaélések ellen.

• Árpád népei itt békésen gazdálkodó sclávokat találtanak. – Nem! A Kárpátok gyűrejében lovas népek éltenek. Egy felbomlott, de inkább a papok által szétzilált sokrétű Avar Birodalom népei, kiknek a bomlasztás után különböző kiskirályok parancsoltanak. Ez a (kései) Avar Birodalom es a Hunok Országának folytatása volt, uralkodója a Hunok Országának Koronáját viselte. Ebből a birodalomból rabolták el a frankok a Hunok Országának Koronáját. Ezen Ország népeinek kialakulóban lévő nyelve, már többé kevésbé hasonlít a mai magyar nyelvhez.
     A sclávok ebben az időben még csak a Balkánon léteztenek, innen húzódtanak felfelé az „olasz csizma” északi bejáratához. Itt egy időre letelepedtenek a Mora[7]⁶³ folyó melletti Morau város mellett. A sclávok keleti ága ekkoron már a Visztula folyótól vándorolt Krakkó felé. Tehát a sclávok teljesen elkerülték a Kárpátok által övezett területet.

   Hogyan kerülhetett sor a Fehér ló mondájára? Ez már azon kor kitalálmánya, amikoron a csehek igényt tartának a Felföldre. Ezért kigondolták a Nagymorva Birodalmat, s annak nyitrai székhelyét. Az ősiség jogán akarták megszerezni azt a földet, ami sosem volt az övék. Ez a monda a Névtelen krónikás ideje előtt született. A Névtelennek a feladata az volt, hogy a Hunok Országáról torzképet fessen. Így történt, hogy a Hunok Országának Árpád előtti történelmét az itt élő lovas népek történelme helyett, valami scláv törzsek sosevolt történelmét oktatják. A Fehér ló mondája egyszerűen nevetséges. Miért ijed meg és kotródik el egy hatalmasnak nevezett scláv birodalom erős hadserege egy fehér lótól, nyeregtől és kantártól? Miért nem fog össze a vezér három fia a közös ellenség – Árpád népe – ellen?[8]⁶⁴

• Az étkezési, a mezőgazdasági, az állattenyésztési a települési megnevezéseket a magyarság a szlávoktól vette át. – Nem! Ezeket a Habsburgok alatt a magyarság nyakára ültetett scláv származású papok találták ki. Még a széna szavat es scláv eredetűnek mondják azok, kik ezen kéteshitű papok nyomdokaiban haladnak. Pedig a széna szárítás-szenesítés útján jön létre, mint a régiek szene, a szárított tőzeg. A településnevekre most nem térek ki, csak annyit mondanék, hogy a Kárpátok medencéjének földrajzi elnevezései es mind a lovas népektől származnak. Scláv eredetű nincs, sőt a Kárpátokon kívül es hemzsegnek a lovas népek megnevezései.

• Kálmán Király púpos, ragyás, vaksi, sánta, férfiatlan, stb. – Nem! Egyik sem igaz. A rosszakarók közül mindenki reáfogta a saját fogyatékosságát. Mindent rá kellett fogni, szellemiségét, alkotásait viszont el kellett titkolni. Minden jót mélyen eltitkoltanak róla a rosszakarók, csak a Könyves jelzőt nem tudták neve elől lefaragni. Ő volt az egyetlen Király, aki tudta, hogy mit hazudnak az idegenek a krónikákban?

• II. Géza és későbben IV. Béla magasan képzett szakembereket hozatott a német tartományokból.– Nem! Szakember szinte alig érkezett. Itt volt ötvös, aranyműves elég. Ide főleg csak olyan emberek érkeztenek, akik hajlandóak voltanak föld alatt turkálni. A szabadlelkű lovas népeket nem lehetett a földalá kényszeríteni, bárhogyan es kellett a királyi udvarnak az arany. Ide bizonyos vidékeknek nem a (legjobb) szakemberei, hanem a népfölöslege érkezett. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnék egynéhány igaz dologról, amelyekről a hivatalos tudományos történelemírás képviselő egyének igencsak hallgatnak.

• Tény az, hogy, az Atilla előtti lovas Birodalmakat az idegen rosszakarók zilálták széjjel. Atilla Birodalmát szintén a rosszakaró idegenek, akik már szövetségben voltanak a keresztyénség rossz papjaival. A későbbi – hivatalosan avarnak nevezett – Hun Birodalmakat es a keresztyénség rosszakarói verték szét. Tették mindezeket egy kétes határú Római Birodalom visszaállítása érdekében. Ám az Avar Birodalmak szétverésénél a lélekvándorlás es közbejátszott. Árpád népeinek jövetele előtt már valamilyen germán és frank birodalmat es „vissza-akartanak” állítani. Ezt a számítást Árpád Fejedelem igencsak keresztülhúzta. De már azelőtt es igencsak sok lovas vezér keresztezte a „visszaállítási” törekvéseket.

• Tény az, hogy István állama többnyelvű, többfajú, többvallású volt. A többnyelvűséget a különböző korokban érkezett más-más lovas népek képviselték, s nem az oláhok és a sclávok. A nép mindig valamilyen lovas nép nyelvcsaládjához tartozott, csak a papok között találtattanak egyéb idegenek.      
     A turáni faj mellett, találtattanak belső-ázsiai típusúak, az iráni fennsíkról származó típusok, de még indiai cigányok es.    
     Ami a vallást illeti, megvolt a keresztyénség összes akkori változata, a régi vallások minden típusa. Ezenkívül még voltanak mohamedán mecsetek, az arab kereskedők számára, és voltanak még zsinagógák es. István, a tévhittel ellentétben nem üldöztette a régi hit híveit, csak a hatalmára törő egyéneket „leckéztette” meg. A régi vallás üldözése a későbbi idők kitalálmánya.    
     Tény az, hogy a rosszakaró papok terjesztették az István alatti lázadásokat, a Hunok Országa szétzilálása érdekében. A Királyság megszűnése érdekében a rosszakarók gondoskodtanak István fiainak mielőbbi „megboldogulásáról” ráfogva az általuk hitetlennek nevezett népekre. Péternek – ki Velencében nevelkedett, s gyanús módon került a Királyi Székbe – a feladata a Királyság teljes szétverése, a lovas népek kiirtása volt. Ez másodszorra sem sikeredett neki. Sőt Endrét a régi hitet képviselő népek segítették hatalomra.[9]⁶⁵ Ezáltal visszaállott az István alatti sokszínűség.

• A Korona és Kard vitát szintén a papok erőszakolták ki. Érdekes módon Korona nélkül zajlott, ugyanes a csehek a német támadás idejekor elrabolták. Hosszú idő után, I. Géza idejében bizánci segedelemmel szereztetett vissza Prágából. Innen van az a mese, hogy a Korona alsó részét a görög császár küldé ajándokba Gézának. Ez az ajándékozás már csak azért sem igaz, mert a Korona felső része nevezhető inkább bizánci alkotásnak, nem az alsó. Itt jegyzem meg: a későbbi képcserék a Koronán annak a téveszmének a magyarázatára szolgáltanak, hogy a Hunok Országának Királya függött a bizánci császártól. Ez jó ok volt a Hunok Országa történelmének lebecsülésére, alárendeltségére való utalásra. Ez nagyon jó volt arra es, hogy későbben a rosszakaró papok kisebbségi érzést oltsanak a Hunok Országa népeibe.

• Tény az, hogy itt a sok lovasnépből Szent László uralkodásának idejére összekovácsolódott egy egynyelvű nép. Ez a beszélt nyelv egy törzsnek sem az eredeti nyelve, mégis mindegyiké. Mindegyikéből megmaradt benne valami. Mindegyiknek a java, a szebbike. Az es tény, hogy némelyik nyelvből nagyon kevés. A későn érkezettek szavai gyakrabban tűntenek el, s lettenek a régiekkel helyettesítve. Ez kiváltképpen igaz a földrajzi nevekre. A mai értelemben vett magyar nyelv itt alakult ki, s sokféle régi lovas nyelv ötvözete. A mai értelemben vett nyelvtan ősét Könyves Kálmán vettette papírra. Ez az idegen papok körében nemtetszést, sőt utálatot váltott ki, mivel az ő népeiknek nem volt. Latin nyelv ugyan volt, s fejlett volt, viszont e nyelvhez nép nem tartozott. Így vált a magyar nyelv, elsővé Európában a nép által beszélt nyelv közül. Az igaz, hogy vannak, régebbi nyelvek, de ezeket már népcsoportok sem beszélik. Amit ma beszélnek, az mind későbbi keletű. A mai európai népek nem értenék meg ötszáz évvel ezelőtt élt őseik nyelvét. Ellenben a mai magyar a sokkal régebbi „magyar” nyelvet es megérti. A földrajzi nevek arra utalnak, hogy megértheti a Kárpátokon belüli Árpád előtti nyelvezetet es, bár Árpád népeinek nyelvét kevésbé vagy végképpen nem értené. A kései kunokét mégúgysem.

Salamon IV. Henrik előtt
(Cronica Pictum)

• Tény az, hogy Szent Lászlót rosszakaró papjai keleten háborúztatták. Miért? A Korona visszaszerzése után Béla utódai tartának igényt a Királyi Székre, már csak azért es, mert ők szerzék vissza a Koronát. Salamon ezért a nyugati szomszédoknál keresett Géza és László ellen pártfogókat. A nyugatiak azonban nem merték vállalni Salamon megsegítését, ezért Salamont Bizánc és a bessenyők felé irányították. Salamon bessenyő hadakkal tért vissza. Amíg László a bessenyők ellen diadalmasan harcolt, addig a rosszakaró papok kieszközölték a váradi lázadást, felszámolás alá vették a régi temetőket, a rovásírásokat, s tönkretették Árpád Fejedelem kertjét: A Turulkertet.[10]⁶⁶ Ám László – a jó hadvezér, de rossz politikus – győzött keleten, s a Nyugat újra megrettent. Támadni nem mert, pedig ez volt a szándéka, de folytatta tovább a csuhával takargatott ármánykodást.

• Tény az, hogy innen ezt a népet mindig es ki akarták túrni. Királyságát meg akarák szüntetni, stb. stb. Királyok és ellenkirályok, különböző zavargások szításával nem mentenek e rosszakaró papok semmire se. II. Endre idejére taktikát változtattanak. Amíg az ügyefogyott királyt a Szentföldön harcoltatták, addig itthon előkészítették az ármányt. Béla herceg megöletése, a Királyi udvar összeugrasztása volt a cél. Evvel azonban célhoz nem értenek. Aztán a rosszakarók a tatárjárás előtt befogadtatott kunokkal akarták az országot megosztani. A kunok gyújtogatnak, a tatár támad, s támadnak a nyugatiak es. Már a támadás előtt megírták a nyugatiak: A Hunok Országa 350 éves fennállása után megszűnt létezni. A tatár elmegy, a németek és a csehek maradnak. A Király túléli, a Királyság nem szakad meg. A Király az elmenekült kunokat visszafogadja, s hittérítőt nem enged közéjük.

IV. Béla (Cronica Hungarorum)

• Tény az, hogy Béla alatt ugyanolyan mesterkedésekkel megosztották a rossz papok az Országot, mint tették azt az Avar Birodalommal Árpád népeinek jövetele előtt. Akkoron a Kárpát medence lakossága Árpád népével kötött szövetséget Pusztaszeren, Béla idejében pedig a kunokkal. Egyik sem volt ínyére a nyugati szomszédoknak. E két „honalapítás között” az a különbség, hogy Árpád bejövetele előtt megszakadt a Királyság, a tatárjáráskor viszont nem. Sőt a Király es ugyanazon személy maradt, ellenben az Árpád előtti eseményekkel, amikores az egész uralkodóház úgymond eltűnik.

• Tény az, hogy a kunok segítsége nélkül nem – legalábbes nehezen – lehetett volna az Országot helyreállítani. A kunok ezért külön jogokat kaptanak. Idővel azonban méges sikerült a „jó térítőknek” fellázítaniuk. A lázadás után még több jogot kaptanak Kun Lászlótól. Ezért a kunokra kiszabták a rossz papok a teljes kiirtást. Éppenúgy, mint Árpád népeire. Az ok ugyanaz: lakoljanak, ha visszaállították a Hunok Országának függetlenségét. E tervet aztán jóval később – Lipót felszabadítónak nevezett háborúja alatt – kishíján majdnem véghezvitték.

• Tény az, hogy a Királyságot nem tudták tönkretenni. Ezért ki akarták irtani a Királyi családot. Kun László meggyilkolásával már-már ünnepelték a Hunok Országa Királyainak eltűnését, amikor megjelent a színen IV. Béla utószülött fiának utóda: III. Endre. Ekkor a nyugati rosszakarás cselet változtatott. Először Endre utódait gyilkolták le, majd Endrére es sor került.

• Tény az, hogy III. Endre halálával beindult egy általános felforgatás a Hunok Országában. A Csehország felől érkező felforgatást Csák Máté, a volt nádor védte ki. Az Országot Károly hozta rendbe. Az a Károly, akiről a rosszakaró papok azt hivék, hogy úgy fog cselekedni, mint valamikor Orseolo Péter. Szerencsére ebben az „olaszban” nagyon csalódtanak.

***

Itt be es fejezném, mert egy más kor kezdődik. A különböző házbéli királyok kora. Ez a kor igen változatos. E korban valának uralkodók, kik alatt az Ország tündöklött, s valának olyanok, kik a romlás virágait öntözgették. E korban – főleg a cseh királyok alatt – szaporodtanak a téveszmék. Az előző korszakban írt és az előző korszakokról írt tévedéseket alig-alig próbálta valaki helyretenni. A reformációval egy új korszak vette kezdetét.

Ebben a korszakban valójában két különböző irányzat indult. Az Erdélyi Fejedelemségben feltámadt a Régi világ szelleme. Ellenben a Habsburgok által uralt résszel, ahol István jó cselekedeteit kezdték rosszra használni. Idővel a régi és a Habsburgok által továbbalkotott-alkottatott téveszmék kezdtenek terjedni az Országban nyugatról keletre.

Sajnos elterjedt:

• István es üldözte azokat, akik elfordultanak az egy igaz Istenhitétől – mondogatta az inkvizíció és István hitére való térítés jelszava alatt írtatta a népet.
• Lám István es befogadta az idegent, s evvel Országát gyarapítá – hangoztatták, s magyarellenes népeket telepítének a még megmaradt magyar nyakára.
• Magyarország mindig a keresztyénség védőbástyája volt – mondogatták, s használták golyófogónak a magyart, miközben az idegent szaporítatták.
• Tanulj magyar, ne légy tudatlan, mint kalandozó őseid! – mondogatták, majd bevezeték a kötelező iskolarendszert, s lassan a gyermekek fejébe verték a téveszméken alapuló történelmet valamint más tévtanokat.

Nemcsak ezeket mondogatták, hanem hangoztattanak minden olyant, ami a magyarság nyelvének, történelmi tudatának, sőt létének megcsorbítására szolgálhatott. Terjedt a kultúra Nyugat felől, s lassan megkopott a regélt történelem. A magyarság többsége lassan elsajátította a tévtanokat, s evvel beindult egy önpusztító folyamat. Aki nem tudja a történelmét, esetleg rosszul tudja, az hamarosan kiszolgáltatottá válik. Sajnos ma mindenki azt hiszi, hogy a kultúra, a műveltség Európa nyugati részéből terjedt. Valójában ez az a föld ahol sosem, volt ősi kultúra. Itt mindig csak a különböző kultúrák nyúlványai keveredtenek. Nem nyugathoz kell alkalmazkodni, hanem István – és ezáltal a lovas népek – gondolatainak ki nem forgatott lényegéhez kell visszatérnünk. Ennyi hazugság, félremagyarázás után ez nem könnyű feladat. Nem könnyű, de megvalósítható. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a lovas népek nemcsak a földrajzi Európába jöttenek, hanem magukkal egy olyan szellemet hoztanak, ami Európára nem volt jellemző, s amire ma Európa sajátjaként hivatkozik. A mai értelemben vett európai szellem gyökerei nem Európában vannak. Ezt már nagyon régen ösmérték az ún. barbár, kulturálatlan, civilizálatlan, istentelen, hitetlen népek: Amerika, Afrika, Ausztrália, Ázsia őslakói. Azoknak a népeknek, akik Európa őslakóinak mondják magukat, évezredekre volt szükség míg eljutottanak ezen népek szintjére.[11]67

István nem jött, hanem beleszületett a földrajzi Európába. Egy háborgó, politikailag zűrös világba. Ebben a zavaros világban – apja nyomdokaiban haladva – megteremtett egy eszmei Európát, amely a földrajzi Európa nyugati felén, csak Sylvester pápa haláláig tartott. Ez az eszmei Európa búvópatakká vált és csak néha-néha ritkán bukkan fel. Legtöbbször a – ma már szétdarabolt – Hunok Országában. Itt a földrajzi Európának azon a részén, ahol legjobban tiltották-tiltják-tilttatják, gyalázták-gyalázzák-gyaláztatják, félremagyarázták-félremagyarázzák-félremagyaráztatják az eszmei Európaiság eredetét.

Ez a mai Európai eszme?

forrás: EMLÉKKÖTET, Jóemlékezetű Tibai Takács József (1949-1999) a Zürichi Magyar Történelmi Egyesületben, ACTA HISTORICA HUNGARICA TURICIENSIA XXXIV. évfolyam 2. szám, A ZÜRICHI MAGYAR TÖRTÉNELMI EGYESÜLET 115. SZ. KIADVÁNYA, ISSN 2297-7538, 51-57. old.

---

[1] 57 A magyar út és nehézségei a nemzetállamtól az övezetek Európájába a XX. század fordulóján. Avarok – onogurok – magyarok. A Hatodik Magyar Történelmi Iskola előadásai és iratai. Tapolca, 1997. Acta Historica

Hungarica Turiciensia XII. évfolyam 1. szám. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület 50. kiadványa. Budapest– Zürich, 2005. http://mek.oszk.hu/06800/06837/06837.pdf pp. 351-159.

[2] 58 Ezeket a papokat es mindig több csoportba lehet sorolni, sőt a kor es válogatja a besorolást.

[3] 59 Mi mindent ölel fel ez az elnevezés?

[4] 60 A pogány szó alatt ma mindenki hitetlent ért. Eredeti jelentését ma úgy mondanánk röviden: Nap-imádó. Ezen elnevezés jelentése több mondatot tartalmazó jellemzés, és két – szép, de különböző – értelme es van. Más a székely rovásírás értelmezése, mint a hurkolt rovásírásé.

[5] 61 Ma es vannak ilyen papok, bár a szerepeiket egyre inkább átveszik a világi felforgatók valamilyen pártszervezet alapcikkelyeivel takarózva.

[6] 62 A hét valószínűleg más-más nyelvet beszélő rokon törzs és még három – szintén más-más nyelvezetű – kabar törzs nyelve olvadt belé a Kárpát medencében már kialakulóban lévő nyelvbe.

[7] 63 V. ö. Murau - Morav(a).

[8] 64 A semmiből kialakított nagy nép fogalma régóta nem ismeretlen. Az egyikről szólnék.
A kalapos király uralkodása alatt és után, ki kellett alakítani egy nemzetet. Hogyan? El kell terjeszteni, hogy van. El es kezdték Magyarország rossz papjai. Közmondásokkal. Pl. Válogat, mint tót a húgyos körtében. Örült, mint ablakos tót a hanyatesésnek. Kergeti, mint tót az anyját. stb. Ha már valakire valamit mondanak – akár rosszat es – arról már feltételezik, hogy van. S mivel nem nyilvánul meg, abból az következik, hogy el van nyomva. S ha el van nyomva, fel kell szabadítani. Ez jól jött az oroszoknak, a cseheknek, s a magyarellenességet szító Habsburgoknak es. Ők már vezéreket – magyarellenes, csehellenes vezéreket – es állítának a nemlétező nemzet élére. Így volt ez a Morva Birodalommal es. Semmiből fakasztották, történelmi alap nélkül. Sajnos ezen hazugság alapján hozták létre a későbbi Cseh-Szlovák államot. Meddig lehet még hazudni? Továbbá: A tanárok magyarázzák az ügyes cselfogást, s azután, hogy a morva vezér nem s lóért, nyeregért, kantárért adá földjét, hanem megijedt egy hatalmas seregtől. A seregtől ugyan meglehetett volna ijedni, ha lett volna kinek. A Kárpátokon belül ugyanes sclávok nem laktanak. A mai ún. nagymorva vezérek scláv nevei es csak Mária Terézia uralkodása idején kezdtenek kialakulni

[9] 65 A három fiú – Endre, Béla és Levente – közül Endre nem volt római rítusban keresztelve, koronázva volt, s római rítusban lett eltemetve. Levente egész életében a régi hitet képviselte, s az szerint es temettetett el. Béla se keresztelve, se koronázva nem volt, de királyként temették római szertartás szerint.

[10] 66 A módszer nem új, hiszen már az avarokat es kezdetben Árpád népei ellen uszították. Az avarok hátbatámadása tette lehetővé Árpád népei és az ittélő lovas népek szövetkezését. Már Árpád korában sem volt új a módszer.

[11] 67 Itt egy bizonyos közeledési folyamat játszódott le ezen népek szempontjából. Ők es közeledtenek az európai elnyomók módszereihez. Közeledett „Európa ősi népei“ a régi népek türelmességéhez, vagy csak a vezetőréteg teremtette meg a látszattürelmet?

Továbbította a
Fejér Szövetség Sajtószolgálata