A nemzeti ellenállás szervezésének tüntetése 2014. május 10-én a Parlament előtt (felvétel)

Tegnap ismét több százan tüntettük együtt gazdákkal, devizaadósokkal, a nemzeti ellenállás harcosaival és derék hazafiakkal a Kossuth téren a magyar földért, a kisemmizett devizaadósokért, a politikai üldöztetést szenvedő hazafiakért, az EU gyarmatosítás ellen és az elcsatolt sorban élő magyar testvéreink önrendelkezési jogáért. És leginkább a május 6.-i tüntetésen elfogadott petíciónk szerinti jogalkotási lépések megtételéért. E szerint a Országgyűlésnek még 2014. május 22-ig van ideje arra, hogy a petíciónkban rögzített hármas földvédelmi csomagot elfogadja. Eddig a fele került benyújtásra. Folytatjuk a nyomásgyakorlást!

A nemzeti ellenállás szervezésének első tüntetése az "Árulás Napján", 2014. május 1-én (felvételekkel frissítve)

"2014. május 1-jén, Budapesten az Európai Bizottság magyarországi képviselete előtt megtartott földvédő és EU ellenes tüntetésen (felszólaltak: Budaházy György, dr. Boór Ferenc, dr. Drábik János, dr. Halász József, Tamási Béláné, Hegedűs Lorántné, Hegedűs Loránt, dr. Morvai Krisztina és jómagam) a több száz résztvevő egyhangúlag öt pontból álló ultimátumot fogadott el. Az ultimátumot - miután azt senki nem vette át tőlünk, Szűcs Tamás az EU Bizottság képviseletének janicsár vezetője és egyik fullajtárja sem - kiragasztottuk a gyarmati helytartóság főbejáratára."

Dr. Gaudi Nagy Tamás

Az érintetteket LE SEM KÖPVE hozott törvények ellen az országgyűlési nyitónapon tüntetők petíciója

Tisztelt Szerkesztőségek!

2014. május 1-én életbe lépett a magyar társadalommal meg nem vitatott és jóvá nem hagyatott új földforgalmi törvény és az EU csatlakozási szerződésben rögzített moratórium lejártával a külföldiek előtt is kitárult Magyarország földpiaca. Nem kevesebb történik, minthogy Magyarország földforgalmi törvényével törvényi erőre emelkedett a kettős beszéd. Ebben bizonyosan egyedülálló Magyarország, hiszen e törvénnyel

1. - belföldi: a külföldi is, az EU és társult államok polgára is,
2. - helyi: a földterületek közelében akár percnyi léttel sem rendelkező ajánlattevő is,
3. - földműves: (többek között) egy ajánlattevő cég képviselője is
   és kétharmados törvényt feles törvénnyel felülírva (ez törvényes?):
4. helyi földbizottság helyett: járási, megyei és még ki tudja milyen saját szabályok szerint kinevezett agrárkamarai testületek gyakorolják majd a valóban belföldi, valóban helyi és valóban állattenyésztő és földműves magyar állampolgárok jogait is!

2014. május 1. óta ebben az országban fontosabb és Magyarország jövőjét, a magyar nép sorsát meghatározóbb kérdés nem létezik, minthogy az ország vezetése vállalja-e a felelősséget - szó szerint -

A HAZA ÁRULÁSÁÉRT!

Miért is mondott nemet 10 éve az MVSZ az EU csatlakozásra?!

Archívum - Pannon Palesztina - Miért NEM? - EU-népszavazás, az MVSZ álláspontjának indoklása

„Ez előre vetíti egy pannon Palesztina rémképét.” – A magyar föld kötelező árúba bocsátása volt az első és legfontosabb oka annak, hogy a Magyarok Világszövetsége arra bíztatta Magyarország polgárait, hogy szavazzanak NEM-mel a 2003. április 12-i népszavazáson, amely Magyarországnak az EU-hoz való csatlakozásáról volt hivatott dönteni. Az MVSZ Elnöksége 2003. március 22-én megtartott, a világhálón élőben közvetített nyílt ülésén döntött erről. Az MVSZ álláspontját a Szövetség elnöke, Patrubány Miklós 12 pontban foglalta össze a két nappal a népszavazás előtt, 2010. április 10-én nyilvánosságra hozott, Miért NEM? avagy Igen, de nem így! című elemzésében, amely négy részből áll: A népszavazás elfogadhatatlan körülményei, A csatlakozási szerződés elfogadhatatlan következményei, Az Európai Unió szeplői, Ami a csatlakozási szerződésből kimaradt. Ma, 2014. május 1-én, Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulóján újraközöljük e fontos dokumentumot.