Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Magyarország az I. világháborúban
A 411. Hétvezér Est vendége - első ízben - Puskás Béla, Kaposvárról. Az előadó nem csak jó ismerője a katonaéletnek, hanem szívügye a magyar hadtörténet szinte minden szegletének, kevésbé ismert részleteinek felkutatása és megismertetése. A háborúk története egyidős az emberiség történetével. Sajnos nemzedékről nemzedékre időszerű maradt a háborúk történetét megismerni. Elsősorban azért, hogy tanuljanak belőle az újabb nemzedékek, és ne essenek elődeik hibájába. Ez a folyamat mind ezidáig nem járt a mindannyiunk által óhajtott eredménnyel, vagyis azzal, hogy megtanuljunk békében élni a Földön.
Az első nagy világégés óta a technikai, hadászati eszközök és módszerek olyan mértékben fejlődtek, a fenyegetettség olyan mértékben megnőtt, ami korábban elképzelhetetlen volt. Az első világháborút – bár az akkori legmodernebbnek számító eszközökkel vívták a szemben álló felek – de még betartva írott és íratlan szabályokat. Gondoljuk csak el, hogy karácsonykor a szemben álló felek a harctereken nem hogy szüneteltették az egymás elleni harcot, hanem a katonák köszöntötték is egymást! Ma ez már elképzelhetetlennek tűnő anakronisztikus gesztus.
