Trianon 92 után: Mi lesz, ha 100 éve fáj?

Trianon-92: Mi lesz a 100. évfordulón? - Szili Károly írása

A Magyarok Világszövetsége idén is megszervezte Versailles-ban a trianoni békeparancs ellen tiltakozó összmagyar megmozdulást. Az esemény egyik részvevője Szili Károly, a Népi Írók Baráti Társasága elnökségi tagja, az Új Tanú főszerkesztője javaslattal fordult az MVSZ Elnökségéhez. Levele közérdekű, ezért alább közzétesszük. A Magyarok Világszövetségének hivatalos álláspontját az első és a második világháborút lezáró trianoni és párizsi békeparancsokkal kapcsolatban – az MVSZ honlapján olvasható – Igazságot Európának! c. petíció tartalmazza.

Trianon-92: Az összmagyar megmozdulás részvevői Versailles-ban,
a Jeanne d’Arc templom lépcsőin

Trianon, 2012. július 22.

Magyarország trianoni megaláztatásának, a békediktátum aláírásának gyászos 90. éves évfordulóján, 2010-ben megemlékezésre gyűlt össze a világban szétszóródott magyarság nagy számú  képviselője Versailles-ban a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) központi szervezésében. A Nagy Trianon Palotánál tartott megemlékezésen elhatározás született, hogy 2020-ig – a 100. évfordulóig – minden évben megemlékező utazást szervez az MVSZ Versailles-ba a Trianon palotához, melynek környékén emlékező beszédek hangzanak majd el.

Ez történt 2012 júniusában is, amikor a 92. évfordulóra emlékezve jöttek össze magyarok Európa sok országából, természetesen Magyarországról is. 

Kitüntető szerencsémnek tartom, hogy részt tudtam ezen, az MVSZ központi szervezésében venni. Az egybegyűlt létszám sokkal szerényebb volt mint a 90. évfordulón, de a megemlékezés méltóságteljes és tisztelgő volt, az elhangzott beszédek érdemi tartalma és őszinte főhajtása, fájó emlékezések szerint.

Számomra mindez nagy élményt jelentett a kissé furcsa kísérő jelenségek – a francia rendőri túlzott óvatosságok – ellenére, amelyek bizony néha zavaróak voltak. Különösen a Jeanne d’Arc templom lépcsőin lefolytatott emlékező műsor – beszédekkel, énekekkel, szavalatokkal – volt lélekemelően nagyszerű, valamint a nagy Trianon palotában, a „béke diktátum” aláírásának színhelyén tett látogatás. Sokáig emlékezetes marad számomra.

Útban hazafelé Magyarországra sok-sok gondolat kavargott bennem a fárasztó busz-utazás ellenére. Sokszor felötlöttek gondolataimban a 2020-ig megszerveződő utazások, megemlékezések majdani nagyszerűsége, de igazán az foglalkoztatott: mi lesz 2020-ban, a 100. évfordulón? Egy bizonyos gondolat egyre erősebben előtérbe tolakodott gondolataim között. Erről talán már hallottam is valahol a rádióban vagy a televízióban történt beszélgetés során.

Igen. Igen! Bennem is teljesen mértékben kitisztult az elgondolás: a budapesti Szabadság téren fel kell állítani az eredeti Trianon szoborcsoportot az Országzászlóval. (Észak-Dél-Kelet- Nyugat) Ennél nagyobb dologra, nagyszerűbb esemény megtörténésére nemigen számíthatunk. De ennek meg kell történnie, a szoborcsoportnak állnia kell a Szabadság téren, 2020. június 4-én.

Ennek érdekében a szervezést azonnal el kell kezdeni, meg kell alakítani a Centenáriumi Emlékbizottságot. Az lenne jó, ennek bejelentése megtörténhetne az MVSZ augusztusi Kongresszusán. Minden bizonnyal egy Kormányzati Szervezet is partnerként megnyerhető lesz. (Adott esetben még pénzadomány gyűjtése is kezdeményezhető, amiről az Emlékbizottság dönt.) 2020-ig hátra lévő hét-nyolc év sok is meg kevés is, minden esetre addig minden évben kell valamilyen előrelépésnek történnie a Versailles-ba szerveződő emlék-utakon túlmenően is.

Ide vonatkozó gondolatok is kavarogtak bennem a Versailles-Trianon emlékúton hazafelé, Magyarország felé tartva.
Hogy is van ez? Hét-nyolc év van hátra Trianon 100. évfordulóig. És hát a történelmi Magyarországból HÉT szomszéd országba kerültek át igazságtalanul országrészek és nagyszámú  magyar anyanyelvű lakosság, akiknek az a föld szülőföldjük, és utódaiknak is az.

Arra gondoltam, hogy a HÉT szomszédos ország határszakaszán valahol, a legalkalmasabb helyen minden évben szép sorban 2020-ig, állítsunk fel egy-egy reprezentatív Országzászlót, amely Trianonra és az elszakított történelmi országrészekre emlékeztetné az arra járókat és az oda látogatókat.

Úgy gondolnám, hogy az alkalmas helyek közül kiválasztott megfelelő hely körzetében álljon össze majd 10-10 falú ill. kisváros a kivitelezés lebonyolítására és a felavatás előkészítésére, miként az történt Szent István király idejében is a templomok építésekor.
A Centenáriumi Emlékbizottság a központi koordinálást ez esetben is felvállalhatja majd.

Tisztelettel ajánlom e sorokat, és a benne leírt elgondolásaimat a Magyarok Világszövetsége Elnökségének.

2012. július 18.

Szili Károly
Népi Írók Baráti Társasága elnökségi tag
Új Tanú főszerkesztője

A Magyarok Világszövetségének hivatalos álláspontját az első és a második világháborút lezáró trianoni és párizsi békeparancsokkal kapcsolatban – az MVSZ honlapján olvasható – Igazságot Európának! c. petíció tartalmazza.

MVSZ Sajtószolgálat

7572/120722