Kajászó kiállt és kiáltott, a föld dübörög (felvétel)

Tisztelt Honfitársaink!
Tisztelt Szerkesztőségek!

Kajászón, 2012. december 1-én mintegy két tucat település képviseletében, megközelítőleg 150 fő részvételével zajlott le a Fejér Szövetség „Összefogás a Magyar Földért és Vidékért” címmel meghirdetett országos munkaértekezlete és szolidaritási nagygyűlése. A több mint háromórás rendezvény végén a jelenlévők nevében a szervezők határozatot hoztak, melyet mintegy „közindítványként” juttatnak el az illetékesekhez.

HirTV kajászó gazda értekezlet from V Sajo on Vimeo.

Már a 14 órakor megkezdődött országos munkaértekezletre is megtelt a terem. Mintegy másfél órás tárgyalás után a regisztrált hozzászólók és a szervezők képviselői a nagygyűlést megelőző félórás szünetben zártkörű tanácskozáson alakították ki a rendezvény zárásaként jóváhagyott és aláírt – e nyilatkozathoz ugyancsak csatolt – határozatot. A néhány perccel 16 óra után megkezdett szolidaritási nagygyűlést Boór Ferenc, a Fejér Szövetség szóvivője nyitotta meg a rendezvény kibővített jelmondatával: ”Igazságot Kajászónak, de e naptól kezdve, nemcsak Kajászónak! Igazságot és lehetőséget a magyar gazdáknak és a vidéknek!”

Rácz Sándor, a Földvédő Mozgalom elnöke, a rendezvény vezérszónoka hangsúlyozta: „Nincs olyan politikai erő a világon, amely olyan jogosítványt kaphat, bármilyen párt legyen, hogy neki joga van ahhoz, hogy egy népet az életfeltételeitől fosszon meg. Ne higgyetek politikának, ne higgyetek pártoknak, ne higgyetek államnak, mert ezt az ügyet a szántó-vető földműves népnek kell rendezni ahhoz, hogy emberi tisztességet teremtve újra magyar életet lehessen élni a magyar rónán.” 

A meghívást elfogadó, de betegség miatt mégis távolmaradó Ángyán József egyetemi tanár, a Fidesz soraiban kitartóan küzdő országgyűlési képviselő csatolt levelét Boór Ferenc olvasta fel.

Szabó Rebeka, az LMP országgyűlési képviselője kiemelte: „Azért vagyunk ma itt, mert ma Magyarországon nagyon súlyos igazságtalanság éri a helyi gazdálkodókat (…) és azt látjuk, hogy mindezekhez a folyamatokhoz a törvényhozók egy része is asszisztál és egyfajta cinkosságot vállal. (…) Önök pontosan látják, hogy mit jelent valójában a helyi gazdálkodó, és ezért nagyon is fontos, hogy elmondják mindenkinek, hogy a föld igenis a helyi gazdáké!” 

Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője a földtörvényről szólva azt emelte ki, hogy szó sincs arról, hogy korlátot vetne a nagybirtok-rendszernek. „Hol van már a MAGOSZ, amelyik azért lett létrehozva, hogy a gazdák érdekeit képviselje és ne a narancsbárókét és nem azért, hogy a vezetőik ma zsíros állásokban, különböző pozíciókban üljenek, hanem éppen nekik kellene a leghangosabbnak lenni, … nekik kellene a legjobban kiállni a kajászóiak és minden sértett pályázó … érdekeiért. (…) Európa közepén 2012-ben úgy osztanak állami földeket, hogy nincs jogorvoslati lehetőség (… miközben …) vesztes és győztes pályázat szóról-szóra megegyezik és az egyikre fele annyi pontszámot adnak, mint a másikra, és a másik természetesen nem helyben lakó (…) Kajászóra afféle lángként tekintenek az országban szinte mindenhol.”

Tatár József, a MAREVOSZ elnöke párhuzamokat vont a közelmúlt és jelen történései között. „Mi akkor a Kossuth-téren elsősorban nem kormányváltást, hanem rendszerváltást akartunk (… ugyanis …) az a rendszer, amelyben az elmúlt 20 év működik, egy zárt, kompakt dolog, amelyben a civileket teljesen kirekesztették. A civil társadalmat halálra ítélték. (…) Nekünk az a feladatunk, hogy abban gondolkodjunk, hogyan tudjuk megmenteni Magyarországot, a magyar államot! Nem túlzás, hogy itt a magyar államiság megmentéséről van szó! (…) Hiszen egy jól működő államhoz négy nagyon fontos dolog kell. Kell egy jól működő pénzrendszer, kellenek helyi piacok, kell termelés és feldolgozás, illetve kell a természeti kincs, a föld. Ebből a négy dologból három elveszett. Nincsenek magyar bankok, magyar pénzügyi rendszerek, létrejött az adóstársadalom, 860.000 családnak olyan adósság van a vállán, hogy gyakorlatilag a léte van veszélyben. … A helyi piacainkat elvitték a multik, a termelés és feldolgozás szintén kicsúszott a nemzet kezéből. Egy dolog maradt, a legfontosabb, az utolsó kapaszkodónk …, ez pedig a magyar föld. Ha a magyar földet nem védjük meg, akkor nemhogy földönfutók leszünk, hanem nincs létjogosultságunk a Kárpát-medencében, mert magyarként a magyar földet csak mi, civilek, magyar emberek tudjuk megvédeni. (…) Az NFA pályázati rendszere kísértetiesen hasonlít a 90-es évek privatizációjára, … a pozíciókban lévők kaptak földet (…) Kajászó nem egyéb, mint: frontvonal. A civil politika és a rabló pártpolitika rendszerének frontvonala.”

 
Gonda László, aki a Magyarok Szövetségét képviselő – betegség miatt távol maradt – Bene Gábor hangjaként kapott szót a földtörvény parlamenti vitája kapcsán az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága által kiadott ”Történelmi tradíciók és az új alkotmány” c. tanulmánykötet 132.-ik oldalán kezdődő anyagra hívta fel a figyelmet. Az angol Stathis Banakas, az összehasonlító jog professzorának előadásából idézett. „Amint látják a brit korona nemcsak egy szimbólum, hanem intézmény, minden jog forrása. Az Egyesült Királyságban nem az uralkodó, hanem a korona a hatalom megtestesítője. (…) A király csak birtoklásba adta a földet, nem tulajdonba. (…) Angliában és Wales-ben a mai napig nincs földtulajdon jog, leegyszerűsítve két jogcím van az ingatlanra: örök haszonélvezeti és bérleti haszonélvezeti jog. Ezek nem minősülnek szoros értelemben vett tulajdonjognak. (…) Angliában és Wales-ben minden föld a koronáé. (…) Az Egyesült Királyság a mai napig az EU tagja, de a földtörvény kívül esik az EU hatáskörén, ami annyit jelent, hogy az EU-nak nincsen joga a földtulajdon jog harmonizációjára.” Sajnos a szónok ezután a rendezvény témájától elterelődve az éppen két napja – talán nem is annyira véletlenül, de minden esetre sokaknak megkönnyebbülésére – kirobbant „aktuálpolitikai” cirkusz és az ország rabló offshore jelenség taglalásába kezdett, ami miatt a levezető elnök a kajászói Gazdatanács előzetes kérésének eleget téve, megköszönve szónoki közreműködését, megvonta a szót.

Hetzmann Róbert, a Váralja Szövetség elnöke fiatalsága ellenére tisztánlátó előadásban figyelmeztette a jelenlévőket, hogy valójában nem a külföld és a belföld és nem is a bal- vagy a jobboldal, közép, vagy szélsőségesnek mondott pártok között húzódik a frontvonal, hanem az elszegényített és közéleti tér nélkül maradt közemberek tömegei és a tőkeerős bennfentesek és kiszolgáló kisebbségi politikusai, erkölcstelen haszonlesők között nyílt áthidalhatatlan szakadék. „Ne legyenek illúzióik! A külföldi multinál egy csöppet sem különb az a hazai bennszülött vállalkozó, aki a falusi emberek elől orozza el a földet. (…) A magyar falu népességmegtartó ereje a nullához közelít, miközben ott vannak a kiváló termőképességű földek, mind. (…) Az egyik legnagyobb kérdésünk, a legnagyobb nemzet stratégiai kérdésünk a földkérdés, amely így hangzik: kié legyen a föld! (…) A nem tudni ki vagy kik álltal tollba mondott földtörvénytervezetről megállapítható, hogy hangzatos paravánjaitól, lózungjaitól eltekintve a nagytőke érdekeinek bebetonozását és gátlástalan erősítését szolgálja. (… miközben …) a földtörvény javaslat kidolgozását nem kísérte társadalmi vita. (…) Gazdatanácsokra van szükség, melyek egyenlő szavazati jogú tagokból jönnek létre, sőt, melyek alapjai lesznek a gazdatársadalmat képviselő új gazdaszövetségnek. (…) Ha nem tudjuk a földet a helyben lakók kezébe juttatni, akkor kihal a vidék és kihal az ország. A megoldás: szervezkednünk kell! Meg kell hirdetni a „hit és bátorság” programját. Nem elég Kajászó! 3500 településen kell elindítani a mozgalmat!!! (…) S amennyiben az országgyűlés Ángyán József és Bencsik János módosító indítványai nélkül fogadja el a földtörvényt, akkor mindenkinek legyen világos, hogy a parlamenti kétharmad a magyar társadalom 1%-ának kétharmados képviselete lesz! A 99%-nak a „hit és bátorság” marad, Széchenyi Istvánt idézve: „Egyeseknek minden nehéz, soknak viszont semmi sem lehetetlen”

Morvai Krisztina, a Jobbik EU parlamenti képviselője rendkívül röviden zárta a szónoklatokat. Egy új rendszerváltás helyszínének nevezte Kajászót és kezdetének a rendezvényt. „Ha létezne független magyar sajtó, akkor az lenne a címlapokon, hogy: Kedves Olvasóink! Tegnap Kajászón megkezdődött a valódi rendszerváltás Magyarországon. S, ha még függetlenebb lenne, akkor az is ott lenne, hogy: Csatlakozzatok! És a nőbarát lapokon pedig az szerepelne a címlapokon, hogy ezt a rendszerváltást egy kajászói asszony, Zsuzsa kezdte el”. A jelenlévők felállva, hosszú tapssal ismerték el Böcsödiné Csányi Zsuzsanna bátorságát és erőt adó kiállását. „És mi, jelenlévők, ha haza megyünk, azt kell, hogy mondjuk, ha ezt egy asszony meg tudta tenni Kajászón, akkor én is ezt teszem itt és én is harcolok. (…) Legyen ez a nap a kezdet egy új rendszerváltáshoz! Alakítsanak a helyi gazdák minden településen gazdatanácsot!”

A nagygyűlés végül kisebb módosítással elfogadta és az ahhoz csatlakozó résztvevők a helyszínen aláírták a kajászói országos munkaértekezlet (csatolt) határozatát.

Fejér Szövetség Sajtószolgálat