Ami késik, nem múlik - Petőfi nem 49-ben, s nem itthon halt meg

Petőfiért! - Franz Fidler: Petőfi Sándor nem halt meg Fehéregyházánál

A költészet napján tesszük közzé azt a korabeli dokumentumot, amely arról tanúskodik, hogy Petőfi Sándor nem halt meg a fehéregyházi csatatéren. Franz Fidler Bem vezérkarának tisztje volt, aki 1849. július 31-én a csodával határos körülmények között kimentette a fehéregyházi csatatérről a súlyosan sebesült Petőfi Sándort, és Segesvárra vitte. Franz Fidler francia nyelven írt naplóját dédunokája Falus Pál Ottó közzétette a Bajkál c. újság 1988 május-júniusi számában, amire A.V. Tyivanyenko hívta fel a magyar kutatók figyelmét. De közli a naplót Vaszily Pagirja is, A rejtélyes Petrovics című, ukrán nyelven megjelent kétkötetes könyvében.

Egy különös dokumentumot, különös formában tárunk a magyar közvélemény elé. Egy franciául írt naplót idéz magyarul a dédunoka, akit Falus Pál Ottónak hívnak, de orosz és ukrán nyelven érkezett vissza Magyarországra, hogy majd visszaültesse valaki magyarra. Reméljük, hogy előkerülnek az eredeti írások is, hiszen nem tűnhettek a föld alá, valahol várják a Zeitgeist-ot, hogy megismerhetők legyenek. Alább részletet olvashatnak Franz Fidler naplójából, úgy ahogy azt Falus Pál Ottó a Bajkál c. újságba közzétette. A fordítást az MVSZ Petőfi Sándor Bizottsága teszi közzé. 

„Már hajnalban éreztük, hogy ezen a napon nagyon melegünk lesz. Előző nap Bem vezérkarában jelentést tettem az oroszok előkészületeiről. Találkoztam Sándorral és a másnapi ütközet idejére oda osztottam be, ahol Bem csapdát szándékozott állítani az ellenségnek. Sándor világos, civil ruhát viselt és nem volt fegyvere. Reggel egy kétökrös szekéren Fehéregyháza felé eső frontvonalak felé húzódtunk, ahol a Bem által állított csapda készült. Két megbízható legényemmel mentem, akiket paraszti gúnyába öltöztettem. (Gyapjúból készült suba volt rajtuk.) A szekérre búzaszalmát raktunk. Átmentünk a hídon a fehéregyházi oldalra és elrejtőztünk a csatamező szélén. Nemsokára megérkezett Bem – kocsiján. Láttam Sándort, ahogy megfelelő rejtekhelyet keres magának a hídnál. A csata a magyarok vereségével végződött. Távcső segítségével láttam, hogy a felénk futó Petőfit két kozák utoléri. Az egyik támadónak sikerült Őt megszúrnia, a másik oldalról sújtott le rá. Elmagyaráztam a legényeimnek, hogy hol találják meg és parancsban adtam nekik, hogy minden áron menekítsék Őt ki, nehogy a császáriak kezébe kerüljön. Ahogy vonultunk visszafelé, minket is ért egy váratlan támadás, amelyben két emberem is elesett és én is megsebesültem – a fejemen, ami végzetes is lehetett volna. Miután bekötöztek, megkerestük Sándort. Térdsérülése volt, három ujját levágták és a fején is volt egy vágás. Bekötöztük és Segesvár irányába indultunk, az egyik falu szélén lovakat és kocsit találtunk. Segesvárra érve egy parasztházba vittük és rázártuk az ajtót. Mielőtt továbbmentünk volna, egy hatalmas zápor söpört végig a vidéken. Szerencsére, mert nagyon nagy hőség volt. Elfelejtettem mondani, hogy a sebesült mentése közben én is kaptam két vágást az oldalamra. (Fehéregyháza és Segesvár között, 1849 július 31-én)”

Az MVSZ Petőfi Sándor Bizottsága önkéntes fordítókat keres a Vaszily Pagirja világhálón elhelyezett, Petőfi Sándorról szóló könyvének magyarra fordítására. A két kötet az alábbi címeken olvasható.

Vaszily Pagirja,  Zagadkovij Petrovics,  1. rész

https://app.box.com/s/v5zuemfntsto2z641sa8

Vaszily Pagirja, Zagadkovij Petrovics, 2. rész
https://app.box.com/s/vq88gavir1kc41y3fzq3 

MVSZ Sajtószolgálat
8321/140411

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

„A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.” (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.