Közlemények: Perényi állandóságáról és a Martonyi-jelenségről

MVSZ: A kárpátaljai magyarság támasza: Perényi Zsigmond

Kevesen tudják, hogy a kárpátaljai magyarság egyik legnagyobb támasza báró Perényi Zsigmond, a Magyarok Világszövetségének első elnöke volt, akit e tisztségébe 1938. augusztus 18-án választottak meg. Egy év  sem telt el, amikor az 1939. március 15-én a hazához visszatérő Kárpátalja kormányzója lett. 

Perényi Zsigmond nagyapja, akit ugyancsak Perényi Zsigmondnak hívtak, az 1848-49-es szabadságharc idején a felsőház elnöke volt és támogatta, miként az általa vezetett felsőház is, a Függetlenségi Nyilatkozatot. Ezért őt 1849. október 24-én  – ugyanott, ahol két héttel korábban Batthyány Lajos miniszterelnököt is – Szacsvay Imrével, az országgyűlés jegyzőjével együtt kivégezték. Az unoka, a Kárpátalját kormányzó Perényi Zsigmond (1870-1946) a felsőház tagja volt, Magyarország két koronaőrének egyike.

A Perényi család kastélya még elhanyagolt állapotában is Beregszász egyik nevezetessége.

2008. augusztus 18-án,  az alapításának 70. évfordulóját ünneplő Magyarok Világszövetsége báró Perényi Zsigmond mellé gróf Teleki Pál miniszterelnököt és gróf Wass Albert írófejedelmet is a Magyarok Világszövetségének örökös tiszteletbeli elnökévé választotta.

Őrá emlékezve az MVSZ forgalomba hozza az itt látható, a csíkszeredai Pálfi Árpád keramikusművész által készített plakettet.

A 22 cm átmérőjű Perényi Zsigmond-emlékplakett az MVSZ népművészeti boltjában megvásárolható. Ára: 13.970 Ft.

Az MVSZ tagjai és tagszervezetei jelentős, 50%-os kedvezményt élveznek.

Korábban írtuk: 
Kárpátalján felfegyverzett radikális elemek jelentek meg... - 39 kárpátaljai magyar szervezet aggódó nyilatkozata 
Gyetvay: Népszavazást Kárpátalja jövőjéről! 
Felelősségünk az ukrán válság idején – az MVSZ Elnökségének nyilatkozata

MVSZ Sajtószolgálat

8304/140403

Gaudi Nagy Tamás közleménye

Martonyi megkapta a selyemzsinórt hazaárulásáért - most már a kormánynak is követelnie kell Kárpátalját

A kormányközeli index.hu bennfentes forrásokra hivatkozva március 30-án tette közzé, hogy Martonyi János már nem akar miniszter lenni. A háttérben az állhat: a kormány megértette, hogy ez a  gyáva, hazaáruló politika nem vihető tovább és ki kell állni Kárpátaljáért, és ezért menesztették a külügyi vezetőt. Kijelenthetjük tehát, hogy Martonyi belebukott a hazaárulásába.

Mindezt annak is betudhatjuk, hogy március 28-án a Bem téren egy erőteljes és nagy hatású tüntetést tartottunk Kárpátaljáért, több száz fő részvételével (beszámoló és videó). 

A tüntetés szinte minden felszólalója követelte a Külügyminisztérium nemzetáruló vezetőjének távozását, és ezt tartalmazza az a nyolc pontból állópetíció is, amelyet a tüntetők közfelkiáltással elfogadtak. A petíció követelései között még számos olyan található, amely még nem teljesült. Így többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsa összehívásának kezdeményezése annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyar és ruszin közösség nemzetközi felügyelet mellett szervezett népszavazáson dönthessen az önrendelkezési jogának gyakorlásáról, illetve mindezt nemzetközi békefenntartó erők és megfigyelők garantálhassák. Nem teljesült követelménynek minősül a Krím félszigeten lezajlott népszavazás elismerése, az Oroszországgal szemben emiatt foganatosított szankciókhoz adott támogatás visszavonása, továbbá a Magyar Honvédség felkészítése a kárpátaljai magyarság védelme érdekében. Nem teljesítette még a kormány azt a követelést sem, hogy jelentse be igényét a magyar és ruszin nép által is lakott Kárpátalja visszatérésére, és szerezzen érvényt az 1991-es Kárpátaljának, illetve ezen belül Bereg-vidéknek autonómiát előíró népszavazásnak. Ugyanakkor még mindig várat magára, hogy a kormány kiálljon minden síkon az Ukrajna területén jogfosztottságban élő népcsoportok önrendelkezési joga mellett (magyarok, ruszinok, lengyelek, románok, bolgárok, oroszok stb.) és ezen népcsoportokért felelős államokkal közös akciókkal lépjen föl az önrendelkezési jog érvényesítése érdekében. Valamint az sem teljesült, hogy a kormány lépjen fel az Európai Unió Külügyi Szolgálatánál és az Európai Unió Bizottságánál az egyharmad részt már uniós állampolgárnak is minősülő 150.000 kárpátaljai magyar védelme érdekében. 

Martonyi kiiktatását akként is értékelhetjük, hogy a kormány megértette: nem mehetett tovább szembe a nemzet stratégiai érdekeivel Kárpátalja ügyében sem. Elég ha rátekintünk a magyarhirlap.hu-n megjelent olvasói véleményekre, hogy világossá váljon, a kormánypárti honfitársaink is messzemenőkig egyetértenek azzal, hogy az elérkezett a történelmi idő Kárpátalja visszaszerzésére, de legalábbis a Kárpátalján élő magyarok helyzetének legelőnyösebb rendezésére, és szakítani kell az eddigi gyáva, behódoló defenzív magatartással. 

Az ügy előrelendítése érdekében a nyolcpontos petíció minden kérdését külön országgyűlési képviselői írásbeli kérdésként is eljuttattam tegnap a Külügyminisztériumhoz, illetve két kérdést a honvédelmi miniszterhez. Kíváncsian várom válaszaikat!

Nem hagyható szó nélkül Martonyi "Bilderberg" János kárpátaljai tüntetésre adott reakciója sem. Ebben a  sietve kiadott, elfogadhatatlan és minden eddigi nemzetárulási szintnél alacsonyabbra süllyedt közleményében nem átallotta politikai haszonszerzésnek és felelőtlenségnek nevezni Ukrajna területi integritásának megkérdőjelezését, és a kárpátaljai magyar önrendelkezési törekvések feltétlen támogatását akár a magyarlakta területek visszacsatolása árán. 

Örömmel nyugtázhatjuk azonban azt a hírt, hogy Kárpátalján a magyar közösségek végre megszólaltak és jogokat követelnek, még ha relatíve bátortalan formában is. Közben biztos híreim vannak arról, hogy bátor kárpátaljai magyarok és más népcsoportok elkezdték szervezni önvédelmüket, és megkezdődött felkészülésük egy sikeres népszavazás megszervezésére az ott élő magyar és ruszin közösség megóvása és jogainak érvényesítése érdekében.

A tüntetés további jótékony következménynek tekinthetjük azt is, hogy a Kárpátaljai Ruszin Néptanács (NRRZ) március 31-én közzétett nyilatkozatában a ruszinok önálló nemzetiségként történő elismerését, közösségi jogaik biztosítását és alkotmányos jogállást követelt. 

Közben legfrissebb hírek között értesülhettünk arról, hogy Kárpátalja megye ügyésze kedden utasította az illetékes ukrán szerveket, hogy kövessék figyelemmel minden párt és szervezet nyilatkozatait azzal kapcsolatban, hogy tartalmaznak-e az ukrán állammal szembeni szeparatizmusra való felhívást. Szidorcsuk kilátásba helyezte, hogy amennyiben valamely párt vagy szervezet – beleértve a külföldön működőket is – képviselőjének nyilvánosság előtt elhangzott nyilatkozata vagy kijelentése szeparatizmusra utal, akkor ezt az illetékes ukrán hatóságok Ukrajna nemzetbiztonsága ellen elkövetett bűncselekményként fogják értékelni. Megerősítette, hogy az elkövetőket, a hatályos ukrán törvényeknek megfelelően, az ukrán hatóságok büntetőjogi felelősségre fogják vonni. 

Ez nem értékelhető másként, mint nyílt hadüzenetként a Nyugat által támogatott, háttérhatalmak érdekeit képviselő illegitim ukrán bábkormány részéről, amely büntetőjogi eszközökkel akar fellépni mindenkivel szemben a világon, aki a nemzetközi jog által garantált önrendelkezési jogot követeli az Ukrajnában élő rab népcsoportok, így a Kárpátalján élő magyarok és ruszinok számára. Ezt már semmiképpen nem hagyhatja válasz nélkül a kormány. 

Egyre többen ismerik fel Nyugaton is, hogy az önrendelkezési jog gyakorlása nem ördögtől való dolog. Dana Rohrabacher 13. ciklusát töltő szenior republikánus kongresszusi képviselő, aki egyúttal az USA Kongresszus Külügyi Bizottsága európai ügyek albizottságának elnöke nemrégiben kijelentette, hogy a Krím félsziget lakossága törvényes önrendelkezési jogot gyakorolt a népszavazáson, és ezért ellene szavazott az emiatt Oroszországot elítélő, szankciókat elrendelő határozatnak. Képmutatónak nevezte, hogy míg Koszovó esetében a Nyugat elismerte és támogatta az albánok önrendelkezési jogát, addig ezt az Ukrajnában élő nem ukrán népcsoportoktól megtagadja.

Most, hogy Martonyi megbukott, egyértelműen világossá kell tenni az ukrán kabinet felé, hogy Magyarország akár kenyértörésig is kiáll a kárpátaljai magyarok és ruszinok biztonsága, jogai és Kárpátalja visszacsatolása mellett. Eljött a tettek ideje.

Budapest, 2014. április 04.

Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu, www.facebook.com/gaudinagytamas

MVSZ: Íme Martonyi, íme az Összetartozás Napja - Petíció Kárpátaljáért, Martonyiék válasza, Szaniszló intelme

Amint arról hírt adtunk, pénteken este tüntetés zajlott a külügyminisztérium Bem rakparti épülete előtt Kárpátalja visszatéréséért. A tüntetők egy petíciót is elfogadtak, amelyet a helyszínen átadtak a minisztérium ügyeletesének. Még éjfél előtt megszületett Martonyiék válasza is, amelyben felelőtlen kampányfogásnak nevezik a tüntetést, elhatárolódnak tőle és megismétlik hűségnyilatkozatukat Ukrajna iránt.

Martonyiék szövegének van egy árulkodó motívuma, mely  szerint a petíció  „nem segíti a külhoni magyar közösségek szülőhelyen való megmaradását és boldogulását”. Márpedig a petíció Kárpátaljának a Magyarországhoz való visszatérését kéri. Ebben az esetben az ott élő magyarok elveszítenék szülőföldjüket?!

Ez a gondolati ficam nem csupán a kimondó logikai bukfence, hanem természetes következménye annak a képtelenségnek, amely a magyar nemzet legnagyobb szétszaggattatásának évfordulóját, Trianon napját az Összetartozás Napjaként ünnepelteti lelkesen…

A magyar politikai osztály felelősségét brilliánsan veti fel Szaniszló Ferenc ECHO tévében elhangzott legfrissebb jegyzetében.

Alább közzétesszük a Petíció Kárpátaljáért szövegét, amelyet a Kuruc.info közölt, a KÜM válaszát az MTI-OS-ről, és megtekinthető Szaniszló Ferenc jegyzete.

Petíció Kárpátaljáért

Alulírott, elkötelezett magyar emberek, akik a mai napon 2014. március 28-án összegyűltünk Budapesten a lengyel Bem Józsefről elnevezett téren a Külügyminisztérium épülete előtt, hogy kifejezzük követelésünket az Ukrajna által megszállt magyar területek visszacsatolása érdekében, és tiltakozásunkat a Krím félszigeten élő orosz közösség önrendelkezés jogának gyakorlása miatti szankciók ellen az alábbi lépések haladéktalan megtételét követeljük Magyarország kormányától, különös tekintettel az Alaptörvény D. cikkére is, amely egyértelműen államfeladattá teszi az elcsatolt magyar területeken élő magyar közösségek közösségi jogainak kivívásáért folytatott küzdelmet.

Nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró trianoni diktátum által szabott keretek szétzúzására.

A napnál is világosabb, hogy a nemzetközi jogi egyezmények által is garantált önrendelkezési jog megilleti a 150 ezres kárpátaljai magyar közösséget és az ott élő közel egymillió ruszint. Ez eddig is így volt, sőt 1991-ben ezt Kárpátalján népszavazás erősítette meg, de azt az ukrán állam elszabotálta. Ukrajna szervezett háttérhatalmak által történt meghódítása, illetve ezzel párhuzamosan a Krím félsziget orosz közösségének legitim népszavazással történő visszatérése Oroszországhoz megkerülhetetlen kötelezettséget ró a magyar kormányzatra, hogy védhatalomként követelje a kárpátaljai magyarság biztonságának akár nemzetközi és magyar haderőkkel történő szavatolását, illetve annak biztosítását számukra, hogy mielőbb tisztességes népszavazáson dönthessenek Magyarországhoz való visszatérésről - akár a velünk hagyományosan baráti viszonyban levő ruszin néppel együtt. Addig is számukra biztosítani kell a teljes körű területi autonómiát összhangban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1832/2011 sz. határozatával, amely ezt tagállami kötelezettséggé teszi.

Egyrészt egyértelmű biztatást és bátorítást szeretnénk adni a kárpátaljai magyar testvéreinknek és a ruszinoknak, illetve minden további önrendelkezési joggal bíró Ukrajnában élő népcsoportnak (lengyelek, oroszok, románok stb.), másrészt pedig követeljük a magyar kormánytól a fenti célokért való bátor kiállást, elítéljük az eddig ezen a téren tanúsított gyáva, behódoló magatartását.

Mindezekért tehát:

1. Követeljük a kormánytól, hogy haladéktalanul kezdeményezze az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának összehívását, annak érdekében, hogy a jelenleg Ukrajnához tartozó, de közel 1000 évig Magyarországon, a Szent Korona országában élt, veszélyeztetett magyar és ruszin közösség nemzetközi felügyelet mellett szervezett népszavazáson dönthessen önrendelkezési jogának gyakorlásáról, az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség okmányában rögzítettek szerint. Kezdeményezze a Kormány azt is, hogy az ENSZ BT döntsön arról, hogy a népszavazás tisztasága és az ott élők biztonsága érdekében nemzetközi békefenntartó erők és nemzetközi megfigyelő erők megfelelő számban lehessenek jelen Kárpátalján.

2. Követeljük a kormánytól, hogy haladéktalanul ismerje el a Krím félszigeten 2014. március 16-án szervezett népszavazást és tekintse azt a nemzetközi joggal összeegyeztethető lépésnek, az önrendelkezési jog törvényes gyakorlásának és ebből fakadóan ismerje el érvényesnek Krím-félsziget Oroszországhoz történő visszatérését.

3. Követeljük a kormánytól, hogy azonnali hatállyal vonja vissza támogatását a Krím félszigeti népszavazással és a visszacsatolással kapcsolatosan Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciókat tartalmazó döntésektől és a jövőben semmi ilyen lépést ne támogasson, sőt tegye egyértelművé, hogy ilyen lépések épp a nemzetközi jog szerint garantált önrendelkezési jog elveibe ütköznek, amelyet az 1920. évi trianoni békediktátum során magyar területek elcsatolásakor sem alkalmaztak, az így elszakított három és fél millió magyar nemzetiségű honfitársunk esetében sem.

4. Követeljük, hogy a kormány haladéktalanul intézkedjen a Magyar Honvédség felkészítésére annak érdekében, hogy képes legyen védelmet adni a Kárpátalján élő 150 ezer magyar honfitársunknak, aki közül minden harmadik ember, közel 50 ezer fő már magyar állampolgár és ezáltal uniós állampolgár is. Ennek érdekében pedig követeljük, hogy hozzák haza az összes magyar katonát külföldről, hogy ne idegen érdekeket szolgáljanak, hanem az esküjüknek megfelelően képesek legyenek a haza és honfitársaink védelmére.

5. Követeljük, hogy Magyarország kormánya haladéktalanul jelentse be igényét arra, hogy a történelem hosszú évszázadai alatt békésen együtt élő magyar és ruszin nép által lakott Kárpátalja térjen vissza Magyarországhoz, amelyre már 1939. március 15-én egyszer már sor került az igazságtalan trianoni békediktátum revíziója körében. Addig is, amíg a Kárpátalján elnyomott és másodrangú állampolgárként élő magyar és ruszin polgárok dönthetnek arról, hogy kívánnak-e Magyarországhoz visszacsatlakozni követeljük, hogy Magyarország szerezzen érvényt az 1991-es kárpátaljai népszavazásnak, amely Kárpátalja, ezen belül Bereg-vidéken élő magyar közösség számára széleskörű területi autonómiát biztosít.

6. Követeljük, hogy a kormány álljon ki minden síkon az Ukrajna területén jogfosztottságban élő népcsoportok önrendelkezési joga mellett, így különösen a lengyelek, románok, bolgárok, oroszok ilyen törekvései mellett és az ezen népcsoportokért felelős államokkal közösen tegyen meg minden ésszerű diplomáciai, stratégiai és taktikai lépést az önrendelkezési törekvések közös sikere elérése érdekében.

7. Követeljük Magyarország miniszterelnökétől, hogy haladéktalanul váltsa le Martonyi János külügyminisztert, aki hosszú évek alatti munkásságával már többször, de legutóbbi megnyilatkozásával már végérvényesen bizonyította, hogy alkalmatlan magyar nemzet érdekeinek külügyi képviseletére, gyáva és hazaáruló módon járt és jár el, és nyilatkozik az ukrajnai helyzettel kapcsolatban. Tetteit és mulasztásait súlyosbítja, hogy most egy történelmi lehetősége van a magyarságnak arra, hogy a nemzeti érdekeinket érvényesítsük és legalább részlegesen megváltoztassuk azt az igazságtalan és nemzetközi jogba ütköző békediktátumot, amely nemzetünket halálra kívánta ítélni 1920-ban, de amely ellenére még mindig jelentős számú magyar közösség él jogfosztott sorban nemcsak Kárpátalján, hanem Felvidéken, Erdélyben és Délvidéken is. Ennek érdekében szükséges, hogy a Kormány ne csak Kárpátalja, hanem az összes elcsatolt magyar terület kapcsán a nemzetközi fórumok előtt, így az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt is felvesse a Kárpát-medencében igazságtalanul húzott határok újra rendezését, mivel a térségben már minden nép élt rajtunk kívül az önrendelkezés jogával, egyedül minket magyarokat fosztanak meg ettől.

8. Követeljük Magyarország kormányától, hogy lépjen fel az Európai Unió Külügyi Szolgálatánál és az Európai Unió Bizottságánál annak érdekében, hogy az Európai Unió haladéktalanul tegyen érdemi lépéseket a 150 ezer kárpátaljai magyar megvédésére és jogaik védelmére, figyelemmel arra is, hogy a 150 ezer kárpátaljai magyarból 50 ezer magyar állampolgár így ők egyúttal uniós állampolgárok is, tehát értük felelősséggel tartozik az Európai Unió is.

Lássa meg az egész világ, hogy a magyarok a szabadság nemzete és most az oroszokkal és lengyelekkel egy oldalon vívjuk ki a szabadságot az Ukrajna által illegitim módon birtokolt Kárpátalja számára.

Végül gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar idevágó gondolatát ajánljuk figyelmükbe:
„Mindennek megvan bizonyos pillanata, mely ha lepergett, örökre oda van erény s becsület, úgy oda van élet is és minden remény.”

A fenti követeléseket a mai napon közfelkiáltással elfogadtuk, és arra kérünk minden jóakaratú embert a csonka hazában, a Kárpát-medencében és világ minden táján, hogy csatlakozzon ehhez és velünk együtt követelje a fenti lépések mielőbbi megtételét a kárpátaljai magyarság megvédése és Kárpátalja és Hazánk újraegyesítése érdekében.

Mielőbbi hathatós lépéseiket és válaszukat elvárjuk !

Budapest, 2014. március 28.

A petíciót elfogadók képviseletében:
dr. Gaudi-Nagy Tamás, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
(cím: 1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19.)
Budaházy György, hazafi
dr. Drábik János, jogász
ifj. Hegedűs Loránt, református lelkész
dr. Lenhardt Balázs, országgyűlési képviselő
dr. Morvai Krisztina EP-képviselő
Zagyva György Gyula, országgyűlési képviselő, HVIM-elnök

Gyetvay György Gergely, történész, az MVSZ Fővárosi Szervezetének elnöke

Budaházy Edda, honleány, Dalmay Árpád levelének felolvasója

2014. március 28., péntek 23:28

A Külügyminisztérium közleménye

Budapest, 2014. március 28., péntek (OS) - Magyarország Külügyminisztériuma határozottan elítéli, hogy egyes pártok, mozgalmak egyszerű politikai haszonlesésből megkérdőjelezik más országok területi integritását és szuverenitását, illetve figyelmen kívül hagyják az adott országban élő magyar közösség érdekeit és elvárásait, amint az a "Petíció Kárpátaljáért" című szöveg esetében nyilvánvaló.

Elhatárolódik annak tartalmától és szellemiségétől, mert az nem segíti a külhoni magyar közösségek szülőhelyen való megmaradását és boldogulását, hanem ellenkezőleg: veszélyezteti nemcsak a kárpátaljai magyarság, de az egész térség biztonságát.

Magyarország többször kinyilvánította, hogy változatlanul támogatja Ukrajnát területi egységének és szuverenitásának megőrzésében, nem tekinti az önrendelkezési jog törvényes gyakorlásának a március 16-i krími "Patyomkin-referendumot", és sem annak eredményét, sem pedig a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolását nem ismeri el.

Magyarország Kormánya következetesen kiáll a kárpátaljai magyarság jogainak tiszteletben tartása és érvényesülése mellett – különös tekintettel nyelvi és oktatási jogaikra – mind kétoldalú keretekben, mind a nemzetközi fórumokon.

Kiadó: Külügyminisztérium

Szaniszló Ferenc jegyzete a magyar politika felelősségéről a képre kattintva tekinthető meg:

Korábbi közleményeink:

Felelősségünk az ukrán válság idején – az MVSZ Elnökségének nyilatkozata

Kárpátalja többségi népe, a ruszinok

A Szent Korona országa és a ruszinok, mint II. Rákóczi Ferenc fejedelem leghűségesebb népe, „gens fidelissima”

Gyetvay: Népszavazást Kárpátalja jövőjéről!

Tüntetés Kárpátalja visszatéréséért - ami a hírekből kimaradt

MVSZ Sajtószolgálat

8289/40329

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

„A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége által a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáért, a magyar nemzet határmódosítások nélküli újraegyesítésért folytatott egy évtizedes, következetes és szakszerű harcának egy demokratikus jogállamban utolsó lehetséges lépése – annak betetőzése – volt, a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.” (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.