Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Tóth Ferenc: A lehullott levelek tisztelete
Az előadás ideje: 2016. szeptember 20. kedd 19.00 óraAz előadás helye: MissTee Teabolt, Szfvár, Ady E. u. 32. I. em.
Immár harmadik alkalommal lesz vendégünk Dr. Tóth Ferenc agrármérnök, egyetemi tanár, aki a 337. Hétvezér Esten őstörténetünk máig vitatott, de egyre inkább feltáruló kérdéskörét a hun-magyar-avar kapcsolatokat, hasonlóságokat vagy éppenséggel azonosságainkat, viszonyunkat fogja sajátos megközelítésében elemezni. Miért ”sajátos” megközelítésben, tehetik fel a kérdést az olvasók? A válasz több síkú. Mint tudjuk a történelem nem egy egzakt tudomány, hiszen általában nincsenek meg mindazok a cáfolhatatlan bizonyítékok egy-egy korra vonatkozóan, amelyek egyértelműen és megdönthetetlenül objektív képet adnának az utókor számára. Minél távolabbra megyünk vissza az időben, ez annál inkább igaznak bizonyulhat. Tehát a történészek kutatásai és az azokból levont következtetések sem bizonyulnak kőbe vésett cáfolhatatlan igazságoknak. Ráadásul, ha nem egy történész, hanem egy a szaktudományon, azaz a történészi "pályán kívüli” ember, jelen esetben Tóth Ferenc, mint gondolkodó, beszél az avarokról, akkor azonnal a szakmai hitelességért kiáltanak a bennfentesek. Vagyis, hogy kerül a „csizma” az asztalra? Na ettől lesz igazán érdekfeszítő ez az előadás.
Tóth Ferenc nem mellőzi előadásában, hogy mit írnak az avarokról a korabeli források, de következtetéseket von le azokból és kérdéseket tesz fel, hogy ehhez képest mit vall a hivatalos történelemtudomány? Felteszi a kérdést, hogy egyáltalán, miért nem kerül bele a tankönyvekbe a sok korabeli forrás, egy-egy jellemző utalás erről az őstörténetünk szempontjából fontos korról és kapcsolódásról az avarok Kárpát-medencei jelenlétével és történelmével kapcsolatban. Túl misztikus volna? Netán egy egészen más természetű múltat tárna fel előttünk? Ha igen, akkor milyet? Az előadásban beszél az avarokról és a magyar őstörténet ide vonatkozó részéről, illetve a lehullott levelekből képződött avarhoz való viszonyunk szellemi és gyakorlati jelentőségéről.
Hová lettek az avarok? Eltűntek nyomtalanul, mint a régmúlt idők lehullott levelei? Miért hanyatlott le, és ment tönkre az egykori rettegett Avar Birodalom? A régészeti kutatásoknak köszönhetően határozottan állíthatjuk, hogy nem tűntek el nyomtalanul. Sőt! Ma már tudjuk, hogy az avar történelem igen hosszú és viszontagságos volt. Ha mélyebben utánanézünk és belegondolunk, akkor feltűnhet, hogy az avarok őshazája és a hunoké megegyezik. Találunk-e erre bizonyítékot? A szkíta szál mindenképpen közösnek látszik. A néhai Szkíta Birodalom egyik elszármazott népe, tehát egy szkíta törzs képe kezd kirajzolódni előttünk. Amennyiben feltevésünk és ez a gondolatmenet helyes, akkor a szkíta népcsaládba tartoznak a hunok és a magyarok mellett az avarok is. Egy példával lehetne ezt megvilágítani: a palócok magyarok, de nem minden magyar palóc. Egyre több kutató állítja, hogy a két nép nyelve nem sokban különbözött egymástól, csak nyelvjárásbeli különbségek voltak. Ezt látszanak megerősíteni a fennmaradt rovásírásos emlékek is. A rovásjelek sok esetben szinte teljesen megegyeznek a székely-magyar szimbólumokkal. Bakay Kornél pedig odáig megy, hogy kijelenti: az avarok jobbára „magyarul beszéltek”. Történelmük számtalan ponton fonódott össze a magyarok történelmével. Olyannyira, hogy például a 18. század végén talált nagyszentmiklósi kincs – amely kétségtelenül avar eredetű – motívumai is elgondolkodtató tényeket szolgáltatnak. A véletlen úgy hozta, hogy éppen a székesfehérvári Szent István Király Múzeum kiállításán, amelynek címe: „Kincsek és Titkok" látható a nagyszentmiklósi aranykincs, néhány fontos darabjának másolata. 
A nagyszentmiklósi aranykincs 1799-ben árokásás közben került elő Nagyszentmiklós határában: a felbecsülhetetlen értékű kincset jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, azonban a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő hű másolatokat most a székesfehérvári közönség is megcsodálhatja. A kincs előkerülése óta eltelt 200 évben a tárgyak eredete heves viták tárgyát képezte, amelyet a sok elmélet is bizonyít, illetve cáfol. Az elmúlt két évszázadban három népcsoporthoz is kötötték a lelet együttest: a 8. századi avarokhoz, a 9. századi dunai bolgárokhoz, illetve a honfoglaló magyarokhoz. A ma elfogadott tudományos elmélet szerint a kincs-együttes az avar fejedelmi kincstár része lehetett. Mindenképpen megemlítendő két jelkép, amely minden kétséget eloszlat a magyar rokonsággal kapcsolatban: a turul és a csodaszarvas. Ha most a rovásjeleket nem is vesszük figyelembe, akkor is könnyen egyetérthetünk László Gyula professzor azon megállapításával, aki szerint az avar és a magyar nép azonos. Mire alapozza ezt a kijelentését? A nyelvre, a vallásra, a néphagyományra és az antropológiai sajátosságokra. Szóval izgalmas szellemi kaland-túrára invitáljuk az olvasóinkat, most is. Szeretettel várunk mindenkit, akit a téma érdekel.
Az előadás helye: MissTee Teabolt, Szfvár, Ady E. u. 32. I. em.
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése