A gyulafehérvári templomot nyugodtan tekinthetjük a koronázó templomunk egyik hasonmásának, ha kisebb is, ahol Hunyadi János, Hunyadi László, Báthory István és más országnagyok hamvai és síremlékei mellett most már Márton Áron is végső nyughelyet kapott.
Böjte László, az ottani otthon vezetője osztotta meg azt a hírt, amelyben az a rövid helyszíni felvétel is található, amely a képre kattintva itt is elindítható.
 |
| A helyszíni felvétel a képre kattintva látható |
Gyulafehérváron felavatták Márton Áron püspök kőkoporsóját
2016. szeptember 29., csütörtök, 14:09 | MTI/Maszol
A gyulafehérvári érseki székesegyház déli mellékkápolnájában csütörtökön megáldották és bemutatták a nyilvánosságnak Márton Áron kőszarkofágját a 36 évvel ezelőtt meghalt püspök újratemetési szertartása keretében.
Szent Mihály székesegyházban a szertartással együtt tartott búcsús
szentmisét Miguel Maury Buendía bukaresti apostoli nuncius celebrálta.
Szentbeszédében Jakubinyi György gyulafehérvári érsek arra
emlékeztetett, hogy Márton Áron két totalitárius rendszer, a nácizmus és
a kommunizmus idején teljesítette maradéktalanul a püspöki
jelmondatában vállaltakat: nem utasította el a munkát és a szenvedést.
Mint felidézte: a boldog emlékezetű püspököt talán - az azóta szentté
avatott - II. János Pál pápa jellemezte a legtalálóbban, amikor
1980-ban, a püspök nyugdíjba vonulási kérelmét jóváhagyó táviratában "az
úr legteljesebb, legkifogástalanabb szolgájának" nevezte.
Márton Áron hivatali utódja felidézte: 36 évvel ezelőtt, éppen zúgtak
a székesegyház harangjai, és a Szent Mihály napi templombúcsúra hívták a
híveket, "amikor Márton Áron visszaadta lelkét az urának".
MTI Fotók: Czeglédi Zsolt (Galéria megnyitása)
A szentmise utáni ünnepi beszédében Soltész Miklós magyar vallásügyi
államtitkár megemlítette: a rekordok könyvébe illene az az adat, hogy a
Securitate 75 ezer oldalnyi feljegyzést készített Márton Áronról.
Az államtitkár megemlítette: az Észak-Erdélyt Magyarországnak
visszajuttató 2. bécsi döntés után Márton Áron a Romániához tartozó
maradt Gyulafehérváron maradt, hogy védje híveit, és támaszt nyújtson az
árván maradt magyarságnak.
"Észak-Erdélyben a románok ellen elkövetett bűnök miatt tiltakozott a
magyar hatóságoknál. Elfogadhatatlannak tartotta a bosszút. Sok-sok
megaláztatás, támadás ellenére vallotta, hogy az egymásba ékelten élő
két népnek békében, egymást tisztelve kell élnie. Felismerjük-e a mai
kor keresztényellenes időszakában, hogy ortodox, protestáns és katolikus
keresztények csak összefogással maradhatunk fenn? Tudunk-e következetes
fegyelemmel és a megbocsátás eszközeivel élni, mint ahogy ő tette a
megtévedt papjaival, akik a békepapságban látták az egyetlen menekülési
lehetőséget?" - tette fel a kérdést Soltész Miklós.
Ezrek érkeztek az ünnepségre
Kovács Gergely, Márton Áron boldoggá és szentté avatásának a vatikáni
posztulátora (előkészítője) elmondta: Márton Áron esetében a Szentszék
már a boldoggá avatás előtt engedélyezte, hogy a püspök hamvait a
székesegyházban kő koporsóba helyezzék. A posztulátor szerint a Gergely
Zoltán szobrászművész által elkészített mészkő szarkofág hűen idézi
Márton Áron szellemét: egyszerűségében nemes, hagyományőrző és
korszerű.
A gyulafehérvári ünnepségre hívek ezrei érkeztek az egész Kárpát-medencéből. A templomon kívül kivetítőkön tették számukra láthatóvá a ceremóniát.
Márton Áron hamvait szeptember elsején exhumálták a székesegyház altemplomából, és helyezték el az új szarkofágban. A hamvak számára azért készíttettek a templom egyik déli mellékkápolnájában kőkoporsót, hogy bárki számára lehetővé tegyék a sír látogatását, és elősegítsék a püspök boldoggá, majd szentté avatását. A kőszarkofág Hunyadi János és fia, Hunyadi László síremléke közelébe került a székesegyházban.
A
gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között
vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik
legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók
deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a
Világ Igaza címet adományozta neki. A második világháborút lezáró
párizsi béketárgyalások idején az erdélyi magyarság, a székelység
önrendelkezésének egyik szószólója volt. A kommunista hatalommal szemben
is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani
börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon
bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári
püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején az
erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román
kommunista állammal.
A nemzetpolititikai államtitkárság 2016-ot, a püspök születése 120. évfordulójának az évét Márton Áron-emlékévvé nyilvánította.
Továbbította a
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése