Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

ifj. Tompó László: A pálosok történelmünkben játszott szerepe

Az előadás ideje: 2017. március 28. kedd 18.00 óra 
Az előadás helye: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25. 

A 361. Hétvezér Est előadóját, ifj. Tompó Lászlót, jól ismeri a Hétvezér Estek közönsége, hiszen visszatérő, rendszeres előadója ő e sorozatnak, ezen az estén huszadik (!) alkalommal fog előadást tartani körünkben. Ifjú Tompó László irodalomtörténész, író, a Hunhír főmunkatársa, az Atilla Király Népfőiskola tanára, nagyon jó ismerője a magyar történelemnek, rendszeresen tart előadásokat a múlt eseményeiről és azok tanulságairól. Mostani előadásának témaválasztása nem véletlenül esett a pálos rend bemutatására, hiszen a Magyar Pálos Rend (alapítás éve:1225)  –  talán egyedüliként –  a rendszerváltás utáni ismételt újra indulását követően közel 800 éve a magyar történelem ma is élő, összekötő lelkiismereteként létezik és tevékenykedik a magyarság megmaradásáért és felemelkedéséért. Történelmünkben játszott szerepüket a ma embere alig ismeri. Napjainkban, amikor a kereszténység megmaradása talán évszázadok óta, újból veszélyben van, igazán fontos lehet, hogy megismerjük és megértsük a Magyar Pálos Rend történelmünkben játszott szerepét.

A pálos rend az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend (Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje;  latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, OFSPPE; lengyelül: Zakon Świętego Pawła Pierwszego Pustelnika). A rendet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapította, amikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. Boldog Özséb nevéhez fűződik az egyetlen magyar eredetű férfi szerzetesrend, a pálosok alapítása és megszervezése, amely mind vallási, mind művelődésügyi téren igen jelentős szerepet játszott nemcsak hazánk, hanem a szomszédos népek kultúrájának történetében is.

Az egykori esztergomi kanonok lelkét és szándékát a szenvedések érlelték meg. A tatárjárás idején a válságból kivezető utat az egyéni példaadásban, az engesztelésben, a szeretetben és Krisztus keresztjének különös tiszteletében jelölte meg. Özséb Esztergomban született 1200 körül. Szüleit közelebbről nem ismerjük. A krónikás, P. Gyöngyösi Gergely pálos történetíró, klasszikus tömörséggel csak annyit mond, hogy híres magyar családból származott. Egyik életrajzírója a királyi udvar várispánjának teszi meg apját. Tormay Cecile, "A fehér barát" című nagyszerű, szimbolikus regény-trilógiának finomérzékű írója, egyenesen a királyi család rokonságával hozza kapcsolatba. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van. A magyar tartomány székhelye pedig Pécsett. Magyar pálos közösségek vannak Budapesten (a Magyarok Nagyasszonya szikla templomban), Márianosztrán és Petőfiszálláson- Pálosszentkúton és Hargitafürdőn.  

Jasna-Górai Szűzanya kegyképe

Hitvallásukban ezt írják: „Tanúságot akarunk tenni arról, hogy minden csak Isten iránti szeretet által válik nemessé, értékessé. Ezért, bár lelkipásztori munkát is vállalunk, az imádságot, elmélkedést, a magány szeretetét, a közös életet tartjuk elsődlegesnek.„ Ugyanakkor  közösségek, baráti körök és alapítványok segítségével  ápolja a keresztény magyar kultúrát és hagyományokat, melyre a Pálos Rend szabályzata kifejezetten buzdítja a Rend tagjait.

Ifjú Tompó László, - akinek lelki alkatához, nemzeti és keresztény gondolkodásához igen közel áll a Pálosok tanítása, - elhivatott és szakavatott előadóként fogja ismertetni történelmünk ma is élő, tevékeny képviselői, a Magyar Pálos Rend szerepét a magyarság történelmében. Mindenkit szeretettel várunk az előadásra. 

Az előadás ideje: 2017. március 28. kedd 18.00 óra 

Az előadás helye: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25.

Fejér Szövetség Sajtószolgálat