Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Vendégünk dr. Molnár Géza ökológus
Dr Molnár Géza ökológus lesz a 474. Hétvezér est vendége. Molnár Géza már több ízben volt előadója a Hétvezér Esteknek. Most egy új oldaláról ismerhetjük meg. Akik ellátogatnak erre az előadásra, azok egy történelmi, szellemi kirándulásnak lehetnek résztvevői. A szellemi kirándulás témája a világtörténelem máig egyik legfontosabb csatájának tartott catalaunumi csata eseményeinek és következményeinek új megközelítése lesz. A catalaunumi csata és Attila észak-itáliai hadjáratának valódi története és megítélése a történelem máig legellentmondásosabb eseményeinek egyike.
A catalaunumi csata (másképp: catelaunorumi csata) a hunok és a Nyugatrómai Birodalom között zajlott a mai Franciaország területén, a mauriacumi (a mai champagne-i) síkságon, Tricassis (Trecas, ma Troyes) környékén, 451-ben. A népvándorlás korának legjelentősebb csatájaként tartják számon. Az általában Châlons-sur-Marne (ma: Châlons-en-Champagne) városához kapcsolt catalaunumi csata tulajdonképpen hibás elnevezés; későbbi, a helyszínt nem ismerő krónikások (Cassiodorus, Sevillai Izidor, Iordanes) nyomán terjedt el, viszont az egykorú galliai és itáliai források (Chronica Gallica, Fredegar-krónika stb.) a Troyes-tól 7,5 km-re nyugatra fekvő Mauriacum nevű helység körüli síkságra helyezik a csatát. A két helyszín között mintegy 80 kilométer a távolság. ( Wikipédia, szabad enciklopédia) A catalaunumi csatának nem volt igazi győztese, viszont mindkét fél óriási veszteségeket szenvedett. Az Attila által vezetett hun inváziót az Aetius által irányított római csapatok és szövetségeseik megállították, de a győzelmet nem sikerült kivívniuk. 452-ben Attila megszállta Itáliát, és csak I. Leó pápa közbenjárására vonult el Róma városa alól.
A csata lefolyásának részletei és valódi kimenetele meglehetősen bizonytalan és jóval későbbi források miatt, szinte a mai napig nem ismertek. A történelmi események utólagos megítélése és értékelése a korabeli hiteles és / vagy rendkívül szegényes források hiányában logikai elemzéssel és megközelítéssel új megvilágításba helyezheti az eseményeket. Ezt teszi Molnár Géza.
Ha Atius szétveri Catalaunumnál a hun seregeket, akkor Attila hogyan tudja lerombolni Észak-Itáliát a győztes római seregek miért nem tudják ezt megakadályozni? Ha Attila győz, miért nem készül fel Róma a hun betörésre? A hunok balkáni hadjárata során Bizánc három felmentő sereget is Attila elé küld, nyugati testvére egyet sem, vajon miért? Adódna e kérdésre logikus válasz, de senkinek eszébe sem jut. Miért? Ennyire idegen már tőlünk őseink gondolkodása? Ennyire nem értjük, mit miért tettek? Mi lenne, ha a belénk nevelt elfogultsággal, előítéletekkel szakítva eleink gondolkodását feltárva közelítenénk meg a kérdést? Lehet, hogy rábukkanunk a helyes válaszra? Egy próbát mindenesetre megér. Szeretettel várunk mindenkit, akit érdekel a valódi múltunk s történelmünk.
Helye: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése