Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Dr. Bednár András: Barényi, a magyar feltaláló géniusz
Mottó: Közeledik a 100. évforduló. 2020-at írunk, kerek száz évvel többet, mint 1920-ban. Ez az év - nem tetszés kérdése - arról szól, amelyben szellem, test és lélek a Kárpát-medencében szétszakíttatott. Itt állunk, mi magyarok száz év után is darabjainkra hullva, több százezres, milliós lélekszámú nemzetrészeink porladó hősi emlékei felett időnként elnémulva, a kiutat keresve, "feltámadásra" várva. "Csak még egyszer előre!", s a száz év, mint többezer korábban, sem lehet-lesz hiába!
A
Fejér Szövetség 499. Hétvezér Estjének előadó vendége Dr. Bednár András ügyvéd, marketing-közgazdász, az Első Magyar Elektromos Jármű Fejlesztő és Gyártó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (TZ ELMA) igazgatósági tagja lesz.
Előadását a "bogárhátú" Volkswagen gépjármű alkotója és minden idők legtöbb szabadalmának birtokosaként a Mercedes Benz és - azon keresztül - gyakorlatilag az egész világ gépjármű biztonsági fejlesztését elindító feltaláló géniusza életművének ismertetésére szánja.
A fehérvári közönség már 2010-ben, az első magyar elektromos töltőállomás bemutatóján is találkozhatott az előadóval. Előadása főhőséről és kivételes eredményeiről pedig a 2016 novemberében éppen Székesfehérváron elindított és mintegy 330 magyar származású tudós elmét és találmányait felvonultató Pálfi György Tudománytörténeti Vándorkiállítás tárlatainak megnyitóin is rendszeresen hallhattak az érdeklődő pedagógusok, illetve a kiállításnak helyet biztosító általános-, közép- és felsőfokú iskolák diákjai. Ugyanis a Kárpát-medence minden szegletébe, minden magyarlakta területére eljuttatni szándékozott vándortárlat megnyitóinak Barényi Béla szinte kivétel nélkül főszereplőjévé vált különleges életútjával és életművével. Így volt ez legutóbb, 2020. januárban a székesfehérvári Gorsium Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban, a vándorkiállítás 51. állomásán is. Egy-egy megnyitó azonban nem elegendő a magyar géniusz, s különösen az ezernél is több szabadalmával közülük is kiemelkedő Barényi Béla máig meghatározó életművének ismertetésére.
Előadónk meghívásának, témaválasztásának idejét sem bíztuk a véletlenre. Ugyanis majdnem pontosan 113 évvel ezelőtt, azaz 1907. március 1-én született a Bécshez közeli kisvárosban, Hirtenbergben, az Osztrák-Magyar Monarchia akkoriban egyik leggazdagabb gyáriparosának, Fridolin Kellernek a villájában osztrák édesanyja, Maria Keller és magyar édesapja, Barényi Jenő jóvoltából a később minden idők legtöbb szabadalmát kifejlesztő autóipari feltaláló géniusz: BARÉNYI BÉLA.
Mi világítaná meg jobban egy magyar feltaláló lelkiségét, mint éppen Barényi Béla származása, életútja, kinek nagyapja, Fridolin Keller a Monarchia egyik legnagyobb hadiipari fémtermék gyártója volt, azaz minden esélye megvolt a gondtalan életre, azonban egész életét végigkísérő csípőízületi gyulladása, majd az első világháború Monarchiát és benne nagyapja üzleti birodalmát is elsöprő, Magyarországot szétszaggató traumája, apjának elvesztése már ifjú korában figyelmeztették a sors kegyetlen fordulataira.
A származása szerint előkelő jövő ígéretében nevelkedő gyermekből ifjú korára szülőföldjét, majd iskoláját is elhagyni kényszerülő pozsonyi diák lett, s hamarosan majdnem földönfutó csehszlovák állampolgár. Feltaláló vénája mégsem hagyta cserben, s egy szánkóba épített kormányművel elültette első szabadalmainak magvait is.
Tanulmányait végül mégis Bécsben, 19 évesen, 1926-ban befejezte. Sikeres záródolgozatában "egy bogárra emlékeztető, önhordó alvázú és karosszériájú, biztonsági kormányoszloppal szerelt, boxermotoros hátsó tengely mögötti motor elhelyezésű személyautó" tervét alkotta meg. Nevet is adott neki: "legyen ez a Népautó, azaz; VOLKSWAGEN!". Később a megvalósult alkotás szerzői jogát a nevestül-mindenestül eltulajdonító Porschétól mindössze 1 német márkáért perelte vissza és ítélte meg számára jogerősen a mannheimi bíróság.
Barényi Béla igazán termékeny feltalálói korszaka azonban a Volkswagen papírra vetése után, mintegy 10 évvel kezdődött, mikor a még mindig rendkívül szegény és nehéz körülmények között élő Barényi a stuttgarti Mercedes Benz gyár akkori nagyhatalmú vezérigazgatójának kérdésére, hogy "... szerinte mi is az, amit a Daimler rosszul csinál? ...", csupán egy szóval válaszolt: "MINDEN!"
S a következményekről beszédes képet mutat az, amiről előadónk saját szemével győződött meg; Barényi Béla hagyatéka "a Daimler Archívum 80%-át teszi ki, míg a maradékon a többiek osztoznak; Benz, Daimler, Maybach és több száz mérnök, szakember…".
Sokan jegyzik meg fanyarul, mikor magyar származású feltalálókra emlékezünk, hogy "ugyan, nem is Magyarországon született...", vagy hogy "nem is tudott rendesen magyarul ...", vagy hogy "nem Magyarországon alkotott, élt, s talán még érinteni sem érintette lába a trianoni csonka ország földjét ...", stb.
Előadónk a BÉCSI NAPLÓ részére 2019, február 10-én ajánlott, s e beharangozó írás tartalmi forrásaként is felhasznált emlékező cikkének sorai válaszolnak ezekre a felvetésekre. Idézve Bednár Andrásnak a kecskeméti Mercedes gyár vezérigazgatójához intézett szavait, mikor a német igazgató hasonló (lásd alább!) módon utasította el a - tények ismeretében meglehetősen indokolt - javaslatát, hogy a magyarországi gyár neve legyen Barényi Béla.
Akkori vezérigazgató: "….Béla Barényi sohasem volt magyar állampolgár, sohasem járt Magyarországon és magyarul sem beszélt!...".
Előadónk: "Liszt Ferenc sem beszélt jól magyarul, de aki a zenéjét hallja, érti az ő magyarságát, és Barényi Béla is magyarnak született, hiszen a Pán-Európai Piknik után, majd a kelet-németek nyugatra átengedésekor azt nyilatkozta: ”…. Ez idáig félig voltam csak magyar, mostantól egészen az vagyok!...”.
Beharangozónkat előadónk ajánló soraival zárjuk:
"Büszkének kell hát lennünk a magát magyarnak valló géniusz feltalálónkra, BARÉNYI BÉLÁRA, akinek a nevét e cikk szerzője jóvoltából, - mivel én nyújtottam be az indítványt Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának; állítsunk méltó emléket azzal, - ha már a gyár nem viseli a nevét Kecskeméten, - legalább egy utcát nevezzenek el róla!
Így, Kecskeméten ma már egy utca viseli minden idők legtöbb szabadalmát kifejlesztő magyar autóipari zseni; Barényi Béla nevét!
Nekem nem a kecskeméti gyár tetején forgó csillag jelenti a Mercedest, hanem a biztonsági autók és autózás fényes csillaga; BARÉNYI BÉLA...".
Bednár András előadását egyaránt ajánljuk az újabb és újabb magyar géniuszok születéséért munkálkodó pedagógusok, tanárok és tanítványaik számára, amint minden fehérvári honfitársunknak, a legifjabbaktól a kor emlékeit őrző legidősebbekig.
Mottó: Közeledik a 100. évforduló. 2020-at írunk, kerek száz évvel többet, mint 1920-ban. Ez az év - nem tetszés kérdése - arról szól, amelyben szellem, test és lélek a Kárpát-medencében szétszakíttatott. Itt állunk, mi magyarok száz év után is darabjainkra hullva, több százezres, milliós lélekszámú nemzetrészeink porladó hősi emlékei felett időnként elnémulva, a kiutat keresve, "feltámadásra" várva. "Csak még egyszer előre!", s a száz év, mint többezer korábban, sem lehet-lesz hiába!
 |
| Dr. Bednár András |
 |
| Barényi Béla |
Előadását a "bogárhátú" Volkswagen gépjármű alkotója és minden idők legtöbb szabadalmának birtokosaként a Mercedes Benz és - azon keresztül - gyakorlatilag az egész világ gépjármű biztonsági fejlesztését elindító feltaláló géniusza életművének ismertetésére szánja.
 |
Rétimajor, 2013.06.01.
/PPT bemutató a képre kattintva/TZ ELMA Zrt. www.tz-elma.eu Sideplayer: |
Előadónk meghívásának, témaválasztásának idejét sem bíztuk a véletlenre. Ugyanis majdnem pontosan 113 évvel ezelőtt, azaz 1907. március 1-én született a Bécshez közeli kisvárosban, Hirtenbergben, az Osztrák-Magyar Monarchia akkoriban egyik leggazdagabb gyáriparosának, Fridolin Kellernek a villájában osztrák édesanyja, Maria Keller és magyar édesapja, Barényi Jenő jóvoltából a később minden idők legtöbb szabadalmát kifejlesztő autóipari feltaláló géniusz: BARÉNYI BÉLA.
Mi világítaná meg jobban egy magyar feltaláló lelkiségét, mint éppen Barényi Béla származása, életútja, kinek nagyapja, Fridolin Keller a Monarchia egyik legnagyobb hadiipari fémtermék gyártója volt, azaz minden esélye megvolt a gondtalan életre, azonban egész életét végigkísérő csípőízületi gyulladása, majd az első világháború Monarchiát és benne nagyapja üzleti birodalmát is elsöprő, Magyarországot szétszaggató traumája, apjának elvesztése már ifjú korában figyelmeztették a sors kegyetlen fordulataira.
A származása szerint előkelő jövő ígéretében nevelkedő gyermekből ifjú korára szülőföldjét, majd iskoláját is elhagyni kényszerülő pozsonyi diák lett, s hamarosan majdnem földönfutó csehszlovák állampolgár. Feltaláló vénája mégsem hagyta cserben, s egy szánkóba épített kormányművel elültette első szabadalmainak magvait is.
Tanulmányait végül mégis Bécsben, 19 évesen, 1926-ban befejezte. Sikeres záródolgozatában "egy bogárra emlékeztető, önhordó alvázú és karosszériájú, biztonsági kormányoszloppal szerelt, boxermotoros hátsó tengely mögötti motor elhelyezésű személyautó" tervét alkotta meg. Nevet is adott neki: "legyen ez a Népautó, azaz; VOLKSWAGEN!". Később a megvalósult alkotás szerzői jogát a nevestül-mindenestül eltulajdonító Porschétól mindössze 1 német márkáért perelte vissza és ítélte meg számára jogerősen a mannheimi bíróság.
Barényi Béla igazán termékeny feltalálói korszaka azonban a Volkswagen papírra vetése után, mintegy 10 évvel kezdődött, mikor a még mindig rendkívül szegény és nehéz körülmények között élő Barényi a stuttgarti Mercedes Benz gyár akkori nagyhatalmú vezérigazgatójának kérdésére, hogy "... szerinte mi is az, amit a Daimler rosszul csinál? ...", csupán egy szóval válaszolt: "MINDEN!"
S a következményekről beszédes képet mutat az, amiről előadónk saját szemével győződött meg; Barényi Béla hagyatéka "a Daimler Archívum 80%-át teszi ki, míg a maradékon a többiek osztoznak; Benz, Daimler, Maybach és több száz mérnök, szakember…".
Sokan jegyzik meg fanyarul, mikor magyar származású feltalálókra emlékezünk, hogy "ugyan, nem is Magyarországon született...", vagy hogy "nem is tudott rendesen magyarul ...", vagy hogy "nem Magyarországon alkotott, élt, s talán még érinteni sem érintette lába a trianoni csonka ország földjét ...", stb.
Előadónk a BÉCSI NAPLÓ részére 2019, február 10-én ajánlott, s e beharangozó írás tartalmi forrásaként is felhasznált emlékező cikkének sorai válaszolnak ezekre a felvetésekre. Idézve Bednár Andrásnak a kecskeméti Mercedes gyár vezérigazgatójához intézett szavait, mikor a német igazgató hasonló (lásd alább!) módon utasította el a - tények ismeretében meglehetősen indokolt - javaslatát, hogy a magyarországi gyár neve legyen Barényi Béla.
Akkori vezérigazgató: "….Béla Barényi sohasem volt magyar állampolgár, sohasem járt Magyarországon és magyarul sem beszélt!...".
Előadónk: "Liszt Ferenc sem beszélt jól magyarul, de aki a zenéjét hallja, érti az ő magyarságát, és Barényi Béla is magyarnak született, hiszen a Pán-Európai Piknik után, majd a kelet-németek nyugatra átengedésekor azt nyilatkozta: ”…. Ez idáig félig voltam csak magyar, mostantól egészen az vagyok!...”.
Beharangozónkat előadónk ajánló soraival zárjuk:
"Büszkének kell hát lennünk a magát magyarnak valló géniusz feltalálónkra, BARÉNYI BÉLÁRA, akinek a nevét e cikk szerzője jóvoltából, - mivel én nyújtottam be az indítványt Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának; állítsunk méltó emléket azzal, - ha már a gyár nem viseli a nevét Kecskeméten, - legalább egy utcát nevezzenek el róla!
Így, Kecskeméten ma már egy utca viseli minden idők legtöbb szabadalmát kifejlesztő magyar autóipari zseni; Barényi Béla nevét!
Nekem nem a kecskeméti gyár tetején forgó csillag jelenti a Mercedest, hanem a biztonsági autók és autózás fényes csillaga; BARÉNYI BÉLA...".
Bednár András előadását egyaránt ajánljuk az újabb és újabb magyar géniuszok születéséért munkálkodó pedagógusok, tanárok és tanítványaik számára, amint minden fehérvári honfitársunknak, a legifjabbaktól a kor emlékeit őrző legidősebbekig.
Előadó: Dr. Bednár András, ügyvéd, marketing-közgazdászCím: Barényi, a magyar feltaláló géniusz
Időpont: 2020. Tavaszelő - Böjtmás - Kikelet hava, azaz március hó 3. napja, kedd 18.00 óra
Helyszín: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25.
Szeretettel várunk mindenkit és minden kedden este 18 órától a Királykút Emlékházba, ahol, ha kedd, akkor - biztosak lehetünk abban, hogy újra és újra elmaradhatatlan a - Hétvezér Est!
Főszervező: Sajó Mária
Műsorszerkesztő: Simon Irén, Fogarasi Márta
Felelős szerkesztő: Dr. Boór Ferenc
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése