Így október 6. - az Aradi Vértanúk napja - előtt egy nappal különösen is azt tanácsoljuk, hogy mielőtt álmai-vágyai elvesztésén sopánkodnék bárki, arra válaszoljon előbb: szabad-e nemzeti színekben kazárosítókat fényezni, nevüket sem vállaló rágalmazókat jelöltté tenni, szabadságharcos, honvédő mártírjainkat lehazaárulózókat támogatni?
Számunkra ez a döntés is azt a kérdést erősíti, hogy van-e, létezik-e párt, amelyik különb, jobb lehet, mint a másik? Szabad-e pártokban, csak pártválasztásban gondolkodni?
MVSZ Elnökségi határozat: Az MVSZ-tagsá g összeegyeztethetetlen a Jobbik-tag sággal!
Az ügy előzményeiről tudni kell, hogy az elmúlt hónapokban egyre feszültebbé vált a Magyarok Világszövetsége és a Jobbik viszonya. Az első komoly ellentét akkor rajzolódott ki, amikor kiderült, hogy a Jobbik európai parlamenti
választási listájának előkelő, 5. helyén az a Sípos László szerepel,
aki annak az alattomos kísérletnek a vezetője volt, amellyel az elmúlt
években megpróbálták elorozni és "idegen kézre játszani" kulturális
örökségünk egyik legértékesebb részét, a székely-magyar rovásírást. A kazárosítási kísérletről lásd Gyetvay György Gergely, az MVSZ rovásírás-ügyi megbízottjának nyílt levelét Vona
Gáborhoz, a Jobbik elnökéhez. Az MVSZ Elnöksége ez ügyben idén
tavasszal konzultációt kezdeményezett a Jobbikkal. A testület ülésén
részt vevő Murányi Levente Jobbik-alelnök
döbbenten hallgatta a Sípos László áldatlan szerepéről szóló
beszámolót, és megígérte, hogy minderről tájékoztatja a Jobbik elnökét,
elnökségét. Ezt követően az MVSZ hiába várta a Jobbik válaszát. Sem
válasz, sem intézkedés nem történt.
Következett egy súlyos incidens júliusban, amikor a Jobbik nemhivatalos lapjában,
a Barikád-ban Petőfi Sándor 25. évvel korábban Szibériában feltárt
hamvainak joggal elvárt újratemetése kapcsán egy olyan írás jelent meg,
amely nemtelenül támadta a Magyarok Világszövetségét, "románozta" és
"szlovákozta” az MVSZ elnökét, illetve elnökhelyettesét. Bővebbet erről itt olvashatnak.
A pohár akkor csordult ki, amikor egy héttel ezelőtt kiderült,
hogy az október 12-én esedékes önkormányzati választásokon a Jobbik
Ferencvárosban indítja azt a személyt, aki rendkívül sokat ártott az
MVSZ-nek, és akin keresztül a 76 éves Magyarok Világszövetsége
történetének legsúlyosabb támadássorozata zajlik a Szövetség ellen. Kvacskay Károly indításának hírére, az MVSZ négy vezető tisztségviselője – Fuksz Sándor elnökhelyettes, Oláh István térségi elnök, Borsos Géza térségi alelnök, Bottyán Zoltán térségi alelnök – levelet írt Vona Gábornak,
amelyben rendkívül súlyos következményeket helyeztek kilátásba arra az
esetre, ha a Jobbik október 1-ig nem vonja vissza Kvacskay Károly
indítását. K.K.-ról itt, itt, és itt olvashatnak.
A
levél írói közölték, hogy indítványozni fogják az együttes MVSZ- és
Jobbik-tagság összeférhetetlenségének kimondását. Ezt követően kilenc
elnökségi tag rendkívüli szavazást kért
ez ügyben. Ilyen esetben az elnök köteles elrendelni a szavazást.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke, a szavazás elrendelése előtt telefonon
kereste Vona Gábort, a Jobbik elnökét.
Meg kívánt győződni arról, hogy az MVSZ-vezetők levele célba ért, és
közvetlenül az elnöktől akarta megtudakolni, hogy milyen álláspontra
helyezkedik e kérdésben. Az egész délelőtt zajló telefonálás nem
vezetett eredményre, jóllehet az MVSZ titkárságának több vezető jobbikos
politikus is megígérte a közvetítést. Vona
Gábor személyi titkára azt is megígérte, hogy a Jobbik elnöke még aznap
visszahívja az MVSZ elnökét. Sem aznap, és azóta sem történt Vona Gábor
részéről visszajelzés.
Több olyan MVSZ-tisztségviselő, aki egyben a Jobbiknak is tagja, kijelentette,
hogy a történtek után az MVSZ Elnökségének határozata nélkül is
kiléptek volna a Jobbikból, mert ez a Jobbik már nem az a Jobbik, amelybe ők beléptek.
MVSZ Sajtószolgálat
8396/141003
„A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.” (Alapszabály)
A
Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti
szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok
Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő
testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő
embert hozzá tartozónak tekint.
A
2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint
hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése