Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Dr. Salamin András: A svájci
Hun-völgy különös története
Dr.
Salamin András író, helytörténész, építőmérnök, matematikus és,,magyar
őstörténeti kalandozó”. A Genfi-tóhoz nem messze, a Rhone folyó déli
völgyében található az a szépséges táj, melyet négyezer méteresnél magasabb
hegyek öveznek. A hun völgy lakói rendre azt hallották elődeiktől, hogy Attila
leszármazottai. A svájciak nem igazán szeretnek arról tudni, hogy van egy
völgy, melynek lakói a hunok leszármazottainak tartják magukat: feltehetően a
keleti,,barbár” rokonság miatt. Errefelé majdnem mindenkit Salaminnak hívnak, mint a svájci hun völgy kutatóját, aki könyvet is írt az utolsó honfoglalásról. Salamin András ükapja, Martin Salamin innen, a hun völgyből települt át Magyarországra. Nyugaton már a 18. században írtak a völgy különös lakóiról,a könyveket azonban nem fordították magyar nyelvre. A XX. szd. végén, XXI. szd. elején indult "családtörténeti" kutatás tárta fel a Hun-völgy igaz történetét."A völgy őslakói a hunok, vagy a magyarok utódainak tartják magukat....
A völgy hun, vagy magyar honfoglalói, a völgy ősi kultúrája:
hun-, székely-magyar rovásírás, névhasználat,nyelvi emlékek, tulipán-és virágdíszítések,
halotti tor,bajuszos katonaszentek,ősi város,hely,családelnevezések.....
Rokonságunk megannyi bizonyítékaként.
Vannak
kutatók akik azonban nem látják ezeket a dolgokat bizonyítottnak, azt mondják hogy
minél mélyebbre megyünk vissza az időben, annál több a rokonunk, és ennek az
egész rokonság keresésnek semmi értelme. A svájci hun völggyel azonban a
hivatalos történettudomány valamiért még sem foglalkozik.
Az előadás ideje: 2015.február 10. kedd 18 óra
Az előadás helye: Székesfehérvár, MissTee Teabolt, Ady Endre. u. 32. I. em.
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
A penszéki gerendafelirat magyar nyelvű megfejtését Szabó Árpád bányamérnök ("Erőt ontó, védjen jól Isten. Itt avar üzen, fába vésve, 2000), illetve Szörényi Levente tette közzé. Szörényi többféle ábécét is "vegyesen" használva igen logikátlan olvasatra bukkant:
VálaszTörlés"Jövél hegy óvó: adjad idejét Djélu (=Gyula)."
A helytörténeti kutatók latin betűs dátumot "olvastak ki" a jelekből, a kiolvasott évszám: 1534.
(A dendrokronológiai vizsgálat szerint ekkor a fát még ki sem vágták...)
Záhonyi András alapos vizsgálatnak vetette alá a jeleket. "XY a betű neve" c. füzetében (Imagent, Budapest, 2008) a 34. oldalon a következő latin nyelvű értelmezést adja (mely kb. egybevág a helytörténeti csoport olvasatával):
10. D(ies) L(un)ae Juliu A. D. MDXXXXIIII
Magyarul: 1544, július 10-e, hétfő
Ezt erősíti, hogy a dendrokronológiai vizsgálat szerint a fát 1538-1558 között vágták ki.
Újabb megerősítést ad, hogy az öröknaptár szerint 1544. július 7-e HÉTFŐre esett.
Tisztelettel ajánljuk Salamin úr figyelmébe ezt a kevésbé ismert olvasatot is!
ZA