Varga Géza: "Magyar hieroglif írás"
Szentgyörgyvölgyi 7500 éves tehénszobor |
Tucatnyi kötete jelent meg magyar, angol és német nyelven, s mintegy 1500 cikket írt. A teljesség igénye nélkül soroljunk fel néhányat a korábban megjelent könyveiből: A finnugor elmélet alkonya, Bronzkori magyar írásbeliség, Székely rovásjelek hun tárgyakon, A magyarság jelképei, A székelység eredete, A székely rovásírás eredete vagy az Így írtok ti, magyar őstörténet.
Ez utóbbiban feloldja a hun és a sumer eredeztetés, a kínai és az indián kapcsolat, valamint a kárpát-medencei őshonosság elmélete közötti vélt ellentmondásokat. Újság- és folyóiratcikkeken kívül két lexikonba és egy Kanadában kiadott enciklopédiába írt írástörténeti és őstörténeti szakterülethez tartozó szócikkeket. A tervei szerint az idei könyvhétre megjelenő legújabb műve a Magyar hieroglif írás c. kötetben a több, mint 40 éves kutatásainak eredményét teszi közzé. Előadásában beszámol a benne foglalt felfedezésekről, a székely írás eredetéről. Az akadémikus tudomány az elmúlt száz évben nem volt képes megoldani ezt a fontos és érdekes tudományos kérdést.
Évtizedek óta munkálkodik azon, hogy a tudomány ezen a területén is bekövetkezzen végre egy „rendszerváltás”. Célja, hogy a magyar értelmiségen túl az írástörténettel foglalkozó magyar és külföldi tudósok is értesüljenek arról: a székely írás nem az arameus-ótürk írások kései leszármazottja, hanem egy kőkori ősvallási jelképrendszer alapján kialakult önálló alkotás, amely egykor az egész Földön el volt terjedve. A 630 oldalas kötet, igényes kivitelben, kemény kötésben, tele színes képekkel, számtalan ábrával jelenik meg. Ebben a kötetben a legújabb, legfrissebb kutatásainak eredményeiről számol be a szerző. Mint az eddigi négy évtizedes munkássága során, most is arra az alapkérdésre szeretne minél részletesebb és világosabb választ adni, hogy tudniillik, milyen magyar őstörténetet rajzolhatunk fel korai írásemlékeink alapján?
Ezekre a kérdésekre ad választ az írástörténész Varga Géza, egy sor új magyar nyelvemléket is bemutatva a kedd esti előadásában. Szeretettel várjuk az előadásra és az azt követő kötetlen beszélgetésre a téma iránt érdeklődőket.
Ez utóbbiban feloldja a hun és a sumer eredeztetés, a kínai és az indián kapcsolat, valamint a kárpát-medencei őshonosság elmélete közötti vélt ellentmondásokat. Újság- és folyóiratcikkeken kívül két lexikonba és egy Kanadában kiadott enciklopédiába írt írástörténeti és őstörténeti szakterülethez tartozó szócikkeket. A tervei szerint az idei könyvhétre megjelenő legújabb műve a Magyar hieroglif írás c. kötetben a több, mint 40 éves kutatásainak eredményét teszi közzé. Előadásában beszámol a benne foglalt felfedezésekről, a székely írás eredetéről. Az akadémikus tudomány az elmúlt száz évben nem volt képes megoldani ezt a fontos és érdekes tudományos kérdést.
Évtizedek óta munkálkodik azon, hogy a tudomány ezen a területén is bekövetkezzen végre egy „rendszerváltás”. Célja, hogy a magyar értelmiségen túl az írástörténettel foglalkozó magyar és külföldi tudósok is értesüljenek arról: a székely írás nem az arameus-ótürk írások kései leszármazottja, hanem egy kőkori ősvallási jelképrendszer alapján kialakult önálló alkotás, amely egykor az egész Földön el volt terjedve. A 630 oldalas kötet, igényes kivitelben, kemény kötésben, tele színes képekkel, számtalan ábrával jelenik meg. Ebben a kötetben a legújabb, legfrissebb kutatásainak eredményeiről számol be a szerző. Mint az eddigi négy évtizedes munkássága során, most is arra az alapkérdésre szeretne minél részletesebb és világosabb választ adni, hogy tudniillik, milyen magyar őstörténetet rajzolhatunk fel korai írásemlékeink alapján?
Ezekre a kérdésekre ad választ az írástörténész Varga Géza, egy sor új magyar nyelvemléket is bemutatva a kedd esti előadásában. Szeretettel várjuk az előadásra és az azt követő kötetlen beszélgetésre a téma iránt érdeklődőket.
Az előadás ideje: 2016. február 02. kedd 18.00 óra
Az előadás helye: Székesfehérvár, Ady Endre. u. 32. I. em.
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése