"Abban
az időben Jézus ezt mondta apostolainak: Ne féljetek az emberektől!
Nincs rejtett dolog, amelyre fény ne derülne, sem titok, amely ki ne
tudódnék. Amit én sötétben mondok nektek, azt ti mondjátok el
világosban, és amit fülbe súgva hallotok, hirdessétek a háztetőkön!"
(Máté, 10, 26-33)
Ángyán József levele és elemzése a Borsodi Mezőség állami földbérleti pályázatairól és azok eredményeiről.
forrás: kielegyenafold.hu
Kedves Barátaim!
A Fejér megyei elemzés és annak nyilvánosságra kerülése a közvéleményben nagy visszhangot keltett. Hatására élénk társadalmi vita alakult ki arról, hogy kihez is kerül és kihez kellene, hogy kerüljön az állami földek tartós bérleti joga. A kormányzat - az elemzés tényeinek ellenére is - váltig azt állítja, hogy a helyben lakó, gazdálkodó családokat, a kis, közepes egyéni gazdaságokat részesíti előnyben. A kritikákkal kapcsolatban visszautasító, magabiztos nyilatkozatokat tesz, mondván: „A kutya ugat, a karaván halad!” Ám egyre több -a hivatalos nyilatkozatokat cáfoló - elemzés, tény lát napvilágot. Mindezektől indíttatva elkészítettem az állami földbérleti rendszer értékelésének tényeken alapuló, második esettanulmányát.
Választásom azért esett a Borsodi Mezőségre, mert az ott lezajlott földbérleti pályázati folyamat több szempontból is „példa értékű”, a rendszer működésének újabb állatorvosi lova, amely a Fejér megyei elemzésen túlmutató, további szempontokra is rávilágít, fontos tanulságokkal szolgál.
Az összeállítást az Országgyűlés és a FIDESZ-KDNP frakciószövetség vezetéséhez, illetékes kabinetjéhez továbbá képviselőtársaimhoz is eljuttattam. Nos, ezt a második elemzést is szeretném most Veletek és a nyilvánossággal is ugyanazon a "Kié legyen a föld?" honlapon keresztül megosztani, szíves tájékoztatásul ezúton közreadni, amely mindig következetesen, megalkuvást nem tűrő módon kiállt a magyar föld védelme és a magyar gazdatársadalom, a gazdálkodó családok és a vidéki közösségek értékei és érdekei mellett.
A jelen elemzés tovább erősítette a korábbi, Fejér megyei vizsgálat alapján kialakuló - számomra már akkor is döbbenetes - képet, és azt az elkeserítő következtetést, hogy a földbérleti pályáztatás bevezetett rendszere elfogadhatatlan, védhetetlen, az általunk hirdetett birtokpolitikai elvekkel teljességgel ellentétes eredményekre vezet! A helyben lakó gazdálkodó családoknak, a fiataloknak illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak esélyt sem ad a rendszer a földhöz jutásra.
Ez az út, irány - még határozottabban állítom - Dél-Amerikába visz, és alapvetően megrendíti az emberekkel megkötött szövetségünket! Nekünk pedig - változatlanul szilárd meggyőződésem szerint - velük, az emberekkel és nem a spekuláns oligarchákkal, "zöld bárókkal" kell szövetkeznünk! A helyben lakó, gazdálkodó családoknak kell a földet adnunk! Ez a munkahelyteremtésnek és a föld megőrzésének, nemzeti hatáskörben tartásának, de túlélésünknek is az egyetlen járható útja!
A családok, akiknek az élete, a megmaradása, de a fiaik, unokáik jövője is a földtől függ, körmük szakadtáig védeni fogják azt, és meg is tartják nemzeti hatáskörben, ha ebben mi is segítjük őket. És így lehet a föld eltartó, munkahelyteremtő képessége is a legnagyobb. Nézzétek meg a tényleges - kis, közepes, 10-100 hektáros - családi gazdaságokra és azok szövetkezeteire alapuló Nyugat- Európát! Ha tényleg életképtelenek lennének, akkor már Európa nagy részén nem is lenne mezőgazdaság. És persze ott alig van földpiac, mert a családok semmi áron nem akarnak megválni létük alapjától, a földtől. De nem is spekuláns tőkés társaságok kezében van 1.000 hektár számra a föld, amelyek, ha megfelelő ajánlatot kapnak - nemzeti érdek ide vagy oda - könnyen túladnak rajta.
Kedves Barátaim!
Vissza kell térnünk a Nemzeti Vidékstratégiában közösen megfogalmazott föl- és birtokpolitikai irányhoz! Együtt képesek vagyunk a változtatásra, és azt remélem, hogy ehhez a Kormányunk is minden segítséget megad.
Magam változatlanul és egyre határozottabban úgy ítélem meg, hogy a pályázati rendszer jól látható hibáinak kiküszöböléséhez és súlyos következményeinek elhárításához a szerződéskötések azonnali leállítására, a már megkötött szerződések felülvizsgálatára, a helyi gazda- és faluközösségeket is bevonó új, átlátható pályázati rendszer gyors kidolgozására, és új pályázat kiírására van szükség. Ehhez kiváló például szolgálhat a Borsodi Mezőség első körben előkészített, majd visszavont pályázati rendszere.
Alapelvekként kell rögzíteni, hogy az állami földek jövedelmének azt a települést kell gyarapítania, melynek közigazgatási területéhez tartozik, az állami földek bérleti jogának megszerzésére csak helyi gazdák pályázhassanak, és ettől csak akkor lehessen – az adott településsel határos településekre, de nem több mint 20 km-es körzetre kiterjesztve - eltérni, ha nincs helyi gazda, aki vállalná a művelést, helyi gazda az, aki az adott településen él, illetve olyan fiatal pár, aki a demográfiai földprogram keretében, annak feltételeit vállalva ott letelepszik, és a helyi családi gazdák között létre kell jönnie a megegyezésnek ahhoz, hogy az állami földek használatát megkaphassák.
A fentiek nyilvános bejelentése megítélésem szerint és a vidéki hangulat, jogos felháborodás ismeretében elodázhatatlan!! A többi megyéből is hozzám tömegével érkező jelzések, eredmények ugyanis sajnos hasonló tendenciát mutatnak! Ezt a pályázati rendszer – azt kell mondanom - előre vetítette!
Ezen gondolatok jegyében és irányváltást sürgetve szeretettel ajánlom e második elemzésemet is mindazok szíves figyelmébe, akik tudnak és akarnak is tenni a vidéki Magyarország, a gazdálkodó családok, helyi közösségek, és ezzel az egész magyarság felemeléséért..
"A világ fölött őrködő Rend"-ben, a jó szándékú emberek összefogásában, az igazság és a nyilvánosság erejében változatlanul bízva, a visszajelzéseket, megjegyzéseket szívesen várva és fogadva, őszinte tisztelettel és baráti szeretettel üdvözöllek Benneteket:
Ángyán József
Esettanulmányok az állami földbérleti pályázati rendszer értékeléséhez (Borsodi Mezőség)
Ángyán József levele és elemzése a Borsodi Mezőség állami földbérleti pályázatairól és azok eredményeiről.
forrás: kielegyenafold.hu
Kedves Barátaim!
A Fejér megyei elemzés és annak nyilvánosságra kerülése a közvéleményben nagy visszhangot keltett. Hatására élénk társadalmi vita alakult ki arról, hogy kihez is kerül és kihez kellene, hogy kerüljön az állami földek tartós bérleti joga. A kormányzat - az elemzés tényeinek ellenére is - váltig azt állítja, hogy a helyben lakó, gazdálkodó családokat, a kis, közepes egyéni gazdaságokat részesíti előnyben. A kritikákkal kapcsolatban visszautasító, magabiztos nyilatkozatokat tesz, mondván: „A kutya ugat, a karaván halad!” Ám egyre több -a hivatalos nyilatkozatokat cáfoló - elemzés, tény lát napvilágot. Mindezektől indíttatva elkészítettem az állami földbérleti rendszer értékelésének tényeken alapuló, második esettanulmányát.
Választásom azért esett a Borsodi Mezőségre, mert az ott lezajlott földbérleti pályázati folyamat több szempontból is „példa értékű”, a rendszer működésének újabb állatorvosi lova, amely a Fejér megyei elemzésen túlmutató, további szempontokra is rávilágít, fontos tanulságokkal szolgál.
Az összeállítást az Országgyűlés és a FIDESZ-KDNP frakciószövetség vezetéséhez, illetékes kabinetjéhez továbbá képviselőtársaimhoz is eljuttattam. Nos, ezt a második elemzést is szeretném most Veletek és a nyilvánossággal is ugyanazon a "Kié legyen a föld?" honlapon keresztül megosztani, szíves tájékoztatásul ezúton közreadni, amely mindig következetesen, megalkuvást nem tűrő módon kiállt a magyar föld védelme és a magyar gazdatársadalom, a gazdálkodó családok és a vidéki közösségek értékei és érdekei mellett.
A jelen elemzés tovább erősítette a korábbi, Fejér megyei vizsgálat alapján kialakuló - számomra már akkor is döbbenetes - képet, és azt az elkeserítő következtetést, hogy a földbérleti pályáztatás bevezetett rendszere elfogadhatatlan, védhetetlen, az általunk hirdetett birtokpolitikai elvekkel teljességgel ellentétes eredményekre vezet! A helyben lakó gazdálkodó családoknak, a fiataloknak illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak esélyt sem ad a rendszer a földhöz jutásra.
Ez az út, irány - még határozottabban állítom - Dél-Amerikába visz, és alapvetően megrendíti az emberekkel megkötött szövetségünket! Nekünk pedig - változatlanul szilárd meggyőződésem szerint - velük, az emberekkel és nem a spekuláns oligarchákkal, "zöld bárókkal" kell szövetkeznünk! A helyben lakó, gazdálkodó családoknak kell a földet adnunk! Ez a munkahelyteremtésnek és a föld megőrzésének, nemzeti hatáskörben tartásának, de túlélésünknek is az egyetlen járható útja!
A családok, akiknek az élete, a megmaradása, de a fiaik, unokáik jövője is a földtől függ, körmük szakadtáig védeni fogják azt, és meg is tartják nemzeti hatáskörben, ha ebben mi is segítjük őket. És így lehet a föld eltartó, munkahelyteremtő képessége is a legnagyobb. Nézzétek meg a tényleges - kis, közepes, 10-100 hektáros - családi gazdaságokra és azok szövetkezeteire alapuló Nyugat- Európát! Ha tényleg életképtelenek lennének, akkor már Európa nagy részén nem is lenne mezőgazdaság. És persze ott alig van földpiac, mert a családok semmi áron nem akarnak megválni létük alapjától, a földtől. De nem is spekuláns tőkés társaságok kezében van 1.000 hektár számra a föld, amelyek, ha megfelelő ajánlatot kapnak - nemzeti érdek ide vagy oda - könnyen túladnak rajta.
Kedves Barátaim!
Vissza kell térnünk a Nemzeti Vidékstratégiában közösen megfogalmazott föl- és birtokpolitikai irányhoz! Együtt képesek vagyunk a változtatásra, és azt remélem, hogy ehhez a Kormányunk is minden segítséget megad.
Magam változatlanul és egyre határozottabban úgy ítélem meg, hogy a pályázati rendszer jól látható hibáinak kiküszöböléséhez és súlyos következményeinek elhárításához a szerződéskötések azonnali leállítására, a már megkötött szerződések felülvizsgálatára, a helyi gazda- és faluközösségeket is bevonó új, átlátható pályázati rendszer gyors kidolgozására, és új pályázat kiírására van szükség. Ehhez kiváló például szolgálhat a Borsodi Mezőség első körben előkészített, majd visszavont pályázati rendszere.
Alapelvekként kell rögzíteni, hogy az állami földek jövedelmének azt a települést kell gyarapítania, melynek közigazgatási területéhez tartozik, az állami földek bérleti jogának megszerzésére csak helyi gazdák pályázhassanak, és ettől csak akkor lehessen – az adott településsel határos településekre, de nem több mint 20 km-es körzetre kiterjesztve - eltérni, ha nincs helyi gazda, aki vállalná a művelést, helyi gazda az, aki az adott településen él, illetve olyan fiatal pár, aki a demográfiai földprogram keretében, annak feltételeit vállalva ott letelepszik, és a helyi családi gazdák között létre kell jönnie a megegyezésnek ahhoz, hogy az állami földek használatát megkaphassák.
A fentiek nyilvános bejelentése megítélésem szerint és a vidéki hangulat, jogos felháborodás ismeretében elodázhatatlan!! A többi megyéből is hozzám tömegével érkező jelzések, eredmények ugyanis sajnos hasonló tendenciát mutatnak! Ezt a pályázati rendszer – azt kell mondanom - előre vetítette!
Ezen gondolatok jegyében és irányváltást sürgetve szeretettel ajánlom e második elemzésemet is mindazok szíves figyelmébe, akik tudnak és akarnak is tenni a vidéki Magyarország, a gazdálkodó családok, helyi közösségek, és ezzel az egész magyarság felemeléséért..
"A világ fölött őrködő Rend"-ben, a jó szándékú emberek összefogásában, az igazság és a nyilvánosság erejében változatlanul bízva, a visszajelzéseket, megjegyzéseket szívesen várva és fogadva, őszinte tisztelettel és baráti szeretettel üdvözöllek Benneteket:
Ángyán József
Esettanulmányok az állami földbérleti pályázati rendszer értékeléséhez (Borsodi Mezőség)
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Vonatkozó ÉBRESZTŐ írásaink:
Kié a Föld?
A MAGYAR FÖLD lesz a kérdés ...
Ébresztő gazdák, ébresztő városi értelmiség: a "föld dübörög" a TAHSZ V. Országos Értekezletén
A föld - országos összefogásért - dübörög: 10 pont a gazdákért
A MAGYAR FÖLD lesz a kérdés ...
Ébresztő gazdák, ébresztő városi értelmiség: a "föld dübörög" a TAHSZ V. Országos Értekezletén
Nem piskótára ... FÖLDre megy a ... - Nem, ez nem játék!
Nagy János NFA elnökhelyettes "nagyot alkotott", miután a GMO értekezletről távozott
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése