A kajászói földfoglalás háttere
Ki arat?
A kajászói gazdák november közepén földfoglaló akciót
tartottak: traktoraikkal művelésbe vettek egy 70 hektáros táblát a
község határában, mivel szerintük ezt a területet törvénytelenül adta
bérbe a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) Fidesz-közeli embereknek.
Az NFA nem így gondolja, és a "visszafoglalást" követően feljelentést
is tett. A rendőrség nyomoz. (szerk.: csak tudnánk, hogy mit, mikor és hol?!)
A törvény kimondja, hogy magánszemély nem nyerhet 6000 aranykoronánál nagyobb területet. Kiss Árpád kápolnásnyéki vállalkozóval azonban 8194 aranykorona értékben kötött szerződést az NFA. Ez törvénytelen - magyarázza a szülei gazdaságában dolgozó, nősülés előtt álló kajászói Böcsödi Gergely, akivel azon a területen állunk, amelyre januárban pályázott, sikertelenül. - Elhittük, hogy a kormány valóban helyzetbe akarja hozni a családi gazdálkodókat és a fiatal gazdákat, ezért előzetesen leültünk és megegyeztünk egymás között, hogy a Kajászón kijelölt öt blokkból négyre pályázunk, az ötödiket meghagyjuk szabad vadászterületnek, azt gondoltuk, az NFA jó néven veszi, hogy a kajászóiak másnak is hagytak szabad területet. Naivak és hülyék voltunk. A földből nemhogy a kajászóiaknak nem jutott, de a kisebb gazdák közül senkinek. Egy levelet kaptunk, amelyben annyi állt, hogy nem ön nyert, semmiféle indoklás nem volt mellette" - mondja a 28 éves fiatalember. Szerinte az is furcsa, hogy többségében nagy blokkokra lehetett pályázni, miközben a hozzájuk hasonló családi gazdaságok maximum 50-70 hektáros földeket béreltek volna.
A fiatal gazda öreg terepjárójával végighaladunk a kajászói földek
között. Jobbra, az akácfasor mögött Mészáros Lőrinc felcsúti
polgármester cégének, a Búzakalász 66 Kft.-nek és a polgármester
rokonainak adott területek, balra a Kiss Árpád kápolnásnyéki nádtörőnek
ítélt óriási birtokok terülnek el, egészen Kajászó határáig. A
szomszédos Vál határmezsgyéjétől, ameddig a szem ellát, szintén Mészáros
Lőrinc - aki egyben az Orbán Viktor által alapított Puskás Ferenc
Labdarúgó Akadémia elnöke is - érdekeltségébe tartozó cég bérelhetett
állami földet húsz évre. "Nagy volt a megdöbbenés, amikor januárban
megérkeztek az elutasító határozatok, hogy a 428 hektár állami földből
kajászói ember egy négyzetméter területhez sem jutott a saját falujában"
- jegyzi meg Böcsödi, aki helyben kívánta beindítani saját családi
gazdaságát.
A ködbe vesző domboldalon hosszú percekig hallgatjuk az erősödő
berregést, majd egy traktor tűnik fel a kukoricaszárral borított táblák
közt. Ezt a 100 focipályányi területet kerítették körbe fehér-piros
szalaggal és vették saját művelésbe a helyi gazdák, akik erről írásos
értesítést vittek a kajászói jegyzőnek.
Most az NFA-pályázaton nyertes Kiss Árpád megbízásából járja a
traktor a földet, ott folytatja a szántást, ahol a kajászóiak
befejezték. A közeli Kápolnásnyéken élő Kiss két kajászói birtoktestet
nyert el 8194 aranykorona értékben - ami 2194 aranykoronával több a
törvényben megengedettnél.
Mivel az NFA ugyanezen okból 2012. május 17-én érvénytelenített egy
másik pályázatot, amelyben Antalffy Györgyné a közeli Magyaralmáson
6271,2 aranykorona értékben jutott állami földbérlethez, a kisemmizett
kajászói gazdák úgy vélték, ha máshol sikerült, talán Kajászón is
helyreállíthatják a törvényességet. A szabálytalanságot többször
jelezték írásban az NFA-nál, de nem kaptak választ. Ezért a
kukoricabetakarítás után a "visszafoglalt" földön már október 17-én, az
őszi határszemle-akción jelképesen szántást végeztek. Erről
értesítették a minisztériumi illetékeseket; az akció ellen senki nem
emelt kifogást. Ezután került sor a novemberi "őszi szántás" elnevezésű
megmozdulásra, amely már sok volt a kormánynak és a nyertes Kissnek
is.
A kápolnásnyéki Kiss Árpádról Kajászón úgy tudják, nem rendelkezik
mezőgazdasági tapasztalatokkal, és annak a Farkas Imrének a szomszédja,
aki a pályázat elbírálásakor az agrártárcánál volt államtitkár.
Júliusban Farkas a fejlesztési tárcánál folytatta ugyan, de maradt a
Birtokpolitikai Tanács elnöke. Ez a testület döntött a 100 hektárnál
nagyobb állami földterületek egyedi hasznosításáról. Mivel Kiss
Árpádnak nincsenek saját gépei, a terület megművelésében L. Simon
László földije, az agárdi Dörömbözi József nagygazda segédkezik, akiről
annyit mondanak, ő hiába pályázott volna a jó minőségű kajászói
földekre, mert a megengedett húsz kilométernél távolabb lakik. L.
Simonnak, aki a földpályázatok beadásakor még nem volt államtitkár, csak
a parlament kulturális bizottságának elnöke, Gárdony környékén
sokhektárnyi szántója, gyümölcsöse és szőlője van.
Kiss Árpád az MTI megkeresésére korábban elmondta: élő szerződéssel
rendelkezik, ezért a helyi jegyzőnél birtokvédelmet kért az érintett
földterületre és az ügyvédjével egyeztetve további jogi lépéseket is
kíván tenni, ugyanis a történtek az önbíráskodás fogalmát is
kimeríthetik. Hangsúlyozta, pályázatát már kétszer ellenőrizték
minisztériumi szinten. Szerinte ettől függetlenül a földfoglalóknak lett
volna törvényes módja arra, hogy felülvizsgálatot kérjenek.
"Amennyiben hibázott valaki a pályázati eljárás során, akkor azt
nemcsak a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tette, hanem a földhivatal
is, amely a törvénytelenség ellenére bejegyzett bérlőként az adott
ingatlanokra" - fogalmazott. Nem igaz, állítja, hogy nem gazdálkodó,
mivel tizenkét éve őstermelő. Aranykalászos gazda. "Építőipari
vállalkozó is vagyok, ez azonban nem zárja ki, hogy értsek a
mezőgazdasághoz" - mondta.A földek megműveléséhez gépekkel nem
rendelkezik, ezeket folyamatosan kívánja beszerezni, addig gépbérléssel
oldja meg a feladatokat. A pályázat során vállalt feltételeket
teljesítette, a földpályázatban előírt állatállománnyal rendelkezik,
mangalicatelepe van Nógrádban.
A január óta gazdatanácsba tömörült kajászóiak azt mondják,
aranykalászos gazda címet hetek alatt be lehet szerezni, ez semmit nem
bizonyít, de bárhogy is legyen, ami velük történt, az a Fidesz
vidékfejlesztési stratégiájának a megcsúfolása. Állításuk szerint
lemutyizott földügyletek nemcsak őket, hanem a megye majd minden
települését érintik. A részben a földpályáztatás miatt januárban
lemondott államtitkár, Ángyán József jelentésére hivatkoznak, amelyből
kiderül, Fejér megyében nyolc befolyásos csoport szerezte meg az 5000
hektárnyi terület 87 százalékát; ebből négy család 1800 hektár
termőföldhöz jutott, további 21 nyertes csak a fennmaradó 13 százaléknyi
területen, alig 630 hektáron osztozhatott.
Hahn László, az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület
alelnöke, aki szintén részt vett a kajászói földfoglalásban, lapunknak
elmondta: már a pályáztatás indulása előtt több hónappal elkezdték
bombázni az NFA-t, tudni szerették volna a kiírás feltételeit, a
bírálóbizottság összetételét, a társadalmi és érdekvédő szervezetek
szerepét mindezekben - hiába. Érdeklődő leveleikre nem érkezett válasz.
Februárban az immár hoppon maradt gazdák elégedetlenkedésére az
agrártárca úgy reagált, hogy "ahol föld van, ott vita is van.
Természetes, hogy a földpályázatok vesztesei nehezen fogadják el, hogy
más is győzhet a pályázatokon. A haszonbérleti pályázatok lejáratásának
hátterében nem a földéhség, hanem agrártámogatás-éhség áll" -
nyilatkozza máig is a miniszter.
Hahn László szerint, az egész földhaszonbérlet átláthatóságát
lehetetleníti el, hogy az állami földbérleti pályázatok és a
bírálóbizottságok is titkosak. Szerinte például az üzleti tervre adható
szubjektív pontokkal, ami a 380 bírálati pontból 150 pontot ér, a
földalapkezelő azt hozza ki győztesnek, akit akar. A kérdésre, hogy nem
arról van-e szó, hogy a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében nem
nélkülözheti az agrárexportból származó eurómilliárdokat, amelyeket az
ágazati nagyüzemek, a nagybirtokosok termeltek meg, Hahn László azt
válaszolja: a Fidesz vidékpolitikájában az szerepelt, hogy a földeket
helyben lakó, gazdálkodó családoknak, kis- és közepes gazdaságoknak
adják oda, mert így lesz a föld eltartóképessége a legnagyobb. Így tud
erősödni a helyi gazdaság és ezzel a helyi közösség; a föld és a
befektetett munka haszna helyben, a faluban marad, és sok családnak ad
generációkon keresztül tisztes jövedelmet, megélhetést. "Most a
Fidesz-közeli érdekcsoportok feltőkésítése zajlik. Ángyán professzor
jelentése szerint az összes termőterület 85 százaléka pár ember kezébe
került. A három legnagyobb érdekeltség tavaly 10 milliárd forint
agrártámogatást vett fel" - mondja az egyesületi alelnök, aki nagy
veszélyt érez abban, hogy a jelenlegi földtörvény lehetőséget biztosít
az állami földek eladására, s ez esetben a jelenlegi bérlők elővásárlási
joggal rendelkeznek. Hahn álláspontja szerint, ha néhány nagybirtokos
kezében marad a mezőgazdaság, akkor offshore cégeken keresztül kiviszik
a vagyont külföldre, és ennek hozadéka nem itthon csapódik le, míg a
kicsi, a helyben élő nem fog ily módon "adóoptimalizálással"
próbálkozni.
A gazdák képviselői a "közülük kiemelkedett" Csányi Sándorra, az OTP
Bank elnök-vezérigazgatójára hivatkoznak: a bankár magánbefektetéseit
kezelő Bonitás 2002 Zrt. 2010-ben eladta az 5 millió forintos
alaptőkéjű Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű Csim Pte. Ltd.-nek,
amelynek tulajdonosa maga a Bonitás. A Csim Pte. Ltd. tulajdonában áll
többek között a Sole-Mizo Zrt., a Bóly Zrt., a Pick Szeged Zrt., a
Csányi Pincészet Zrt.
Lezongorázva
Böcsödiné Csányi Zsuzsanna, a kajászói gazdatanács képviselőjének
portáján egymásnak adják a kilincset az újságírók az önkényes
földfoglalás óta. Az asszonyból ömlik a panasz. "Amikor nyilvánosságra
került, hogy egyetlen kajászói sem nyert, ezzel szemben a kápolnásnyéki
Kiss Árpád a megengedettnél több aranykorona-értékben kapott Kajászón
földet, mi mindenhol nyilatkoztunk, aztán jöttek a figyelmeztető akciók,
hogy térjen vissza a kormány abba az irányba, amit elkezdett. Nem
voltunk egyedüliek, a szomszédos Válon, Csákváron, Vértesacsán, és
folytathatnám a sort, sem nyert egyetlen gazda sem. A lepsényiek és az
enyingiek két éve hiába küzdenek, és várják, hogy kiírják a földjeiket,
miközben egy nagyvállalkozó évente szántja be az ottani földeket már a
szerződés meghosszabbítása előtt" - sorolja az asszony, akit elkeserít,
hogy a többi gazda időközben visszahúzódott, csak a háttérből
támogatja. "Én azt mondom, hogy az embernek egy idő után fel kell
vállalni magát, de azt is tudom, hogy a parasztok meg vannak
félemlítve, ezt nem lehet kiirtani 10-20 év alatt."
Böcsödiék, a többi gazdához hasonlóan, szép pénzt költöttek a
sikertelen földpályázatra. "50 ezer forintért vehettük meg egy blokk
pályázati csomagját. Regisztrálni kellett, és utána meg lehetett venni a
pályázati kiírást. Csak arra a blokkra, amire mi, még 8-10 ember
pályázott. Eközben már 2011. januárban le volt zongorázva a dolog. Egy
felcsúti gazdálkodó pontosan leírta, hogy kik lesznek a nyertesek. Mi
ebből akkor még mit sem sejtettünk, intéztük az adminisztrációt és
befizettük pályázati biztosítékként a bérleti díj 10 százalékát, ez a mi
esetünkben 300 ezer forint volt, amit aztán a törvényben előírt 8 nap
helyett jó három hónap múlva kaptunk vissza. A fiam most 28 éves, húsz
év múlva 48 éves lesz, addig nem rúg labdába. Ezek itt jó minőségű
földek, biztos a termés, a takarmánynövényeket mindig eladjuk, közel van
Budapest és betonút visz ki a határba - sorolja, miért volt oly nagy a
tolongás a Fejér megyei földpályázat körül.
Az állami földekért harcoló gazdákat több társadalmi és közéleti
szervezet is támogatja, az ellenzéki parlamenti képviselők és egy
kormánypárti parlamenti képviselő is beszállt a kormány és az állami
földügyletek elleni harcba. Azt mondják, megnyugtató, hogy a Gaudi-Nagy
Tamás (Jobbik) által képviselt Nemzeti Jogvédő Szolgálat vállalta a
gazdák jogi védelmét, és független, valamint a mellettük kiálló Szabó
Rebeka (LMP) jogi tanácsadóra is számíthatnak. "Sokan próbálják ránk
húzni, hogy pártoskodunk, de akkor mivel magyarázzák, hogy a fideszes
Ángyán József képviselő kajászói előadása után az LMP-s Szabó Rebeka,
majd Magyar Zoltán jobbikos képviselő is mellettünk állt a
földfoglaláskor? Azzal bátorítottak minket, hogy a parlamentben is
kiállnak a gazdák mellett. Mellettünk harcol az Összefogás a Magyar
Földért és Vidékért Egyesület, a Fejér Szövetség és az Élőlánc
Magyarországért Mozgalom" - mondja Böcsödiné. A földfoglalás az
Ökopolisz Alapítvány vendégeként Magyarországra látogató és a gazdák
meghívására Kajászón vendégeskedő José Bové hajdani francia
parasztvezér, zöldpárti európai parlamenti képviselő, az uniós
mezőgazdasági bizottság elnökhelyettesének ötlete volt. ' beszélt a
gazdáknak arról, hogy joguk van a saját területükhöz, és hogy
Franciaországban a földfoglalás "elfogadott" az önrendelkezés
szellemében. "Nem értette és nem is érthette, hogy a mi országunkban
miért nem alkalmazzuk az önrendelkezés európai alapelvét."
A francia példán felbátorodott gazdák azt kérték az NFA-tól, hogy
amennyiben az ominózus földbérlés - amelyet az NFA többször megvizsgált
- szabálytalansága beigazolódik, akkor a Nemzeti Földalapkezelő
Szervezet vezetője és a "törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter"
vállalja a "közjogi és a közhivatali" következményeket; magyarán,
mondjanak le.
Háborús vidék
Ki szelet vet ... |
... vihart arat |
Egyelőre nem tudni, mire fut ki az akció, Böcsödiné mindenesetre
nevetségesnek érzi a "bűntetőjogi fenyegetést", bár mint mondja,
éjszakánként börtönnel álmodik - az NFA ugyanis feljelentést tett az
ügyben. Az asszony szerint a rendőrség adatokat gyűjt róluk. "Rajtunk
kérik számon, hogy a jogállamiságot be kell tartani, de ez szerintem a
döntéshozókra is vonatkozik. Mi nem Kiss Árpáddal vívunk csatát, hanem a
törvénytelenséggel. Hát ki adta oda Kiss Árpádnak törvénytelenül a
földet? Az NFA. Kiss Árpád vagy áldozat, vagy stróman" - mondja.
A kormány "politikai indítékkal magyarázza" és a jogállamiság
normáival ellentétesnek és megtévesztő szándékúnak tartja a kajászói
gazdák föld-visszafoglalási akcióját, amelyről Sebestyén Róbert, az NFA
elnöke úgy nyilatkozott a HírTv-ben, hogy "arra a területre, amelyre a
gazdák rámentek, az érintett szerződés nem haladta meg a megengedett
aranykorona-értéket".
A Magyar Narancs írásban többször feltett kérdésére, hogyan
kaphatott Kiss Árpád kápolnásnyéki vállalkozó 2,2 ezer aranykoronával
több földet a megengedettnél, konkrét választ nem kaptunk. A megküldött
sajtóközleményben ez áll: "A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a
törvények szerint jár el, a földhaszonbérleti pályázati rendszer nem
szerencsejáték, nincsenek előre kiosztva a földek, azaz nincsenek előre
leosztva a lapok. A földhaszonbérleti pályázati rendszer úgy van
felépítve, hogy abban spekulálni lehetetlen. Így van ez a kajászói
földek esetében is. A Kajászón történtek esetében a feljelentéseket
megtettük. Minden lehetséges jogi eszközzel fellépünk a földfoglalók
ellen! Nem hagyjuk, hogy kár érje a magyar államot vagy a nyertes
gazdákat. A pályázatokon egységes feltételekkel bárki indulhat, az
elbírálás pedig a jogszabályok szerint történik. Az NFA komolyan veszi
az esetet, szakértőnk a helyszínen tájékozódott. Ami Kajászón történt,
jogellenes, amelyhez példátlan módon a jogszabályokra felesküdött
országgyűlési képviselők is nevüket adták."
Bár van bennük félelem, a kajászói gazdák vetni és aratni is akarnak
a Kiss Árpádnak szerintük jogtalanul adott földön. A gazdatanács
képviselője a földfoglaláskor azt találta válaszolni egy sajtókérdésre,
hogy "ha nem így lesz, akkor háború lesz". Boór Ferenc, a helyi
gazdákat támogató Fejér Szövetség szóvivője lapunknak azt mondta,
törvénytelenséggel és jogtalansággal leginkább az vádolható, aki fedezi
vagy nem fedi fel a törvénytelenséget. A kajászói gazdák most
ideiglenes megbízási szerződést követelnek az NFA-tól az általuk
elfoglalt területek jogviszonyának rendezése érdekében, amíg az új
földbérleti pályázatok feltételei nem tisztázódnak. A szóvivő szerint
mindenütt vissza kellene vonni a pályázatokat.
2010-ben a faluban szinte mindenki a Fideszre szavazott. A bolt
előtt álldogáló két asszony, Ilonka és Klára emlékszik, az itteni gazdák
is részt vettek a 2005-ös gazdatüntetésen, amikor 1000 traktor
várakozott három hétig Budapesten. "A Fidesz a választások után
cserbenhagyta a kajászóiakat. Az a legszomorúbb, hogy nem azt csinálják,
amit hirdetnek, bort isznak és vizet prédikálnak - jegyzi meg Ilonka,
majd fejével a bolt felé bökve azt mondja -, ezek is felültek nekik,
volt pályázatuk, az öreg előre vásárolt egy csomó kecskét, legelőt
keresett, aztán nem kaptak semmit. A Rebeka (Szabó Rebeka LMP-s képviselő - M. I.)
is megmondta, amikor itt járt, hogy győzött a nagybirtokos lobbi, és a
Viktornak már nem a parasztok, hanem csak az oligarchák a fontosak,
akik kizsákmányolják a vidéket."
Eredeti fölhalmozás
Az állammal földbérleti szerződést kötni jó üzlet. Ma Magyarországon
az átlagos földbérleti díj hektáronként meghaladja a 42 ezer forintot,
a legjobb minőségű területekért pedig a tulajdonosok az európai uniós
földalapú támogatás (idén mintegy 56 ezer forint) összegét meghaladó
bérleti díjat is elkérnek. Az állam a legfrissebb szerződéseiben sem
követelt hektáronként 20-30 ezer forintnál többet a bérlőktől. Ezzel
szemben az uniós területalapú támogatás lassan nálunk is eléri a száz
százalékot, ez hektáronként 214 euró, vagyis 62 ezer forint. A
támogatásban részesülő gazdaságok 86 százaléka az átlagosnál kisebb
támogatásban részesül, a gazdaságok felső 10 százaléka teszi zsebre a
dotáció 76 százalékát. A K-Monitoron közzétett grafikon alapján a
legtöbb támogatást három ismert nagytőkés kapja: Csányi Sándor
OTP-elnök, Nyerges Zsolt közgépes vezér és Leisztinger Tamás (volt?)
MSZP-közeli milliárdos.
Vidék a városért –
város a vidékért!
ÚJÉVI FELHÍVÁS
a Gazdatanácsokért, a Gazdatanácsok Szövetsége mozgalom megalapításáért
ÚJÉVI FELHÍVÁS
a Gazdatanácsokért, a Gazdatanácsok Szövetsége mozgalom megalapításáért
összefogás a magyar földért és vidékért
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése