Szakács Gábor: Az ómagyar íráskutatás felejthetetlen emlékei és nagyjai
Szakács Gábor, rovásírás-kutató, korábbi, nagy sikerű
előadásai után, immár 3. alkalommal lesz a Fejér Szövetség 156. Hétvezér Estjének vendége.
Korábbi előadásairól és a rovásírással kapcsolatos hírekről részletesen
olvashat szövetségünk honlapján:
http://fejerszovetseg. blogspot.hu/2011/09/az-elso- hetvezer-est-kiralykut.html
http://fejerszovetseg.
Ezen az estén az ómagyar íráskutatás jelentős
személyiségeiről, életükről, kutatásaikról, eredményeikről lesz szó.
Kevesen tudják, hogy Torma Zsófia, a világ első régészasszonya volt az, aki
elsőként tárta fel a Kárpát-medence kapcsolatát Trójával, az Égei műveltséggel
és Mezopotámiával. Nevéhez fűződik a Tordosi Kultúra feltárása is, amely Kr.e. 5500-4000 között alakult
ki.
Hallhatunk még, többek közt, a titokzatos tatárlakai korongról, amelynek írásos jelei 1000-1500 évvel idősebbek a szumír (sumer) képírás első emlékeinél, valamint a Nikolsburgi ábécéről, amely magyar rovásírás jelkészletének első ismert lejegyzése.
A rovásírás-kutató szigorúan ragaszkodik a valósághoz, csak azokat a feltárásokat említi, amelyek tudományosan bizonyítottak. Számunkra mégis különösen érdekes és fontos lesz, hiszen a székely-magyar rovásírás a magyarság igen régi Kárpát-medencei jelenlétének és folytonosságának bizonyítéka.
Hallhatunk még, többek közt, a titokzatos tatárlakai korongról, amelynek írásos jelei 1000-1500 évvel idősebbek a szumír (sumer) képírás első emlékeinél, valamint a Nikolsburgi ábécéről, amely magyar rovásírás jelkészletének első ismert lejegyzése.
A rovásírás-kutató szigorúan ragaszkodik a valósághoz, csak azokat a feltárásokat említi, amelyek tudományosan bizonyítottak. Számunkra mégis különösen érdekes és fontos lesz, hiszen a székely-magyar rovásírás a magyarság igen régi Kárpát-medencei jelenlétének és folytonosságának bizonyítéka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése