A földtörvény tervezet tarthatatlan - képesek megfordulni a lovon?

"a földforgalmi törvény rendezőelve ...  

példátlan durvasággal átgázol a közösségi jog egyik legfontosabb,

kötelező földpiaci előírásán, a földtulajdonosi és földbérleti szereplők

földhöz jutási feltételeinek hátrányos megkülönböztetése tilalmán,

emiatt pedig a tervezet alkalmatlan arra,

hogy a parlament azt törvényerőre emelje."

Tanka Endre 

Hölgyek és Urak ott a "parlamentben", akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a társadalmi vitát megkerülve tárgyaljanak földügyekben!

Fordítva ülnek a lovon! Még mindig nem látják be?!

Önök azonnal a földforgalmi törvénnyel kezdtek, miközben semmit sem tettek a föld védelméért és semmit sem tisztáztak az üzemgazdálkodási kérdésekben. Vagy majd azt is a szakmai-társadalmi vitát megkerülve javasoltatják be egy áltársadalmi szervezettel, ráadásul 2/3-os törvénynek? Nem, Hölgyek és Urak! Nem célzás volt, hanem világos kijelentés. A MAGOSZ már senkit sem képvisel, aki földközelben él és termel. A MAGOSZ valójában már csupán bábszervezet. 

Miért nem teljesítik - ráadásul az uniós tagságunktól fogva is kötelező közösségi jogátvétel értelmében is - az egyenlő versenyfeltételek alapelvét?

Miért nem szüntetik meg, számolják fel a gazdasági társaságok és a szövetkezetek térmértéki kiváltságait a földbérleti piacon?

Miért is nincs elég föld a gazdálkodó fiatalok és mások földhöz juttatásához? Mitől is hangos (és haragos) Kajászó, a Vál völgye, Fejér megye Csákvártól Felcsúton keresztül Vértesacsáig, sőt, nemcsak Fejér, hanem az összes megye országszerte?

Tanka Endre tanár úr írását olvasva: Önöknek a földügy emészthetetlen. Az az érzésünk, hogy ebbe fullad bele végképp az Önök által annyira élvezett pártpolitika. Itt a vége, fuss! El véle! Vagy?

Jobban tennék, ha levennék a napirendről a velejéig romlott tervezetüket - sürgősen -, de Önök a rátartiságtól elborulva ezt természetesen még véletlenül sem teszik meg. Önök már képtelenek szót érteni a földművesekkel. Önök szépen lassan, de biztosan elvesztették józan ítélőképességüket. A vidéket is, de csak ennek következtében, nem azért, mert volt és van egy József, vagy egy Endre, hanem azért, mert Önök már semmit sem értenek abból, amit a tisztességes emberek beszélnek. Képtelenek az egyenes beszédre! Vagy mégis?!

Ennyit előzetesen, hogy elolvassák újra, mit is üzen - hajjajj, de már milyen régóta - Tanka Endre! S, hogy ezzel, s nem az Önök tervezetével ért egyet a Történelmi Alkotmányunkat Helyreállítók Szövetsége és az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért, sőt Kajászó, Vál völgye és Fejér megye minden józan gazdálkodója! Nem zavarja ez Önöket?!

Mi is csupán figyelmeztetésnek szántuk, hogy "Itt a vége". A végeken ér véget a nyakkendős történet. A döntés egyelőre még mindig az Önök kezében. Ott van? Igen?

Még van esély a földforgalomnak a törvényességet kielégítő szabályozásra

Alvincz József (A. J.) a „Világos és méltányos birtokpolitikai célok” című cikkében (2012. XI. 12.) nem magánemberként, hanem mint a „nemzeti ügyek kormánya” egyik törvényelőkészítője száll vitába „lényegi tévedéseimmel”. Ez a szerzői alapállás épp a vita érdeménél perdöntő. A. J. cikkéből és kritikája okfejtéséből ugyanis egyértelmű: a földforgalmi törvény (Fftv) tervezetéről írt jogi álláspontom lényegét nem kívánja (avagy nem tudja) vitatni, talán nem is tartja „lényegi tévedésemnek”? Bár meghökkentő, de az Fftv rendezőelve – a szabályozás jogalapja – (amint ezt korábban jeleztem) példátlan durvasággal átgázol a közösségi jog egyik legfontosabb, kötelező földpiaci előírásán, a földtulajdonosi és földbérleti szereplők földhöz jutási feltételeinek hátrányos megkülönböztetése tilalmán, emiatt pedig a tervezet alkalmatlan arra, hogy a parlament azt törvényerőre emelje. (A. J. úr kirohanása ezt a csekélységet nem érinti.) Hogy mindenki értse, miről van szó, fel kell idézni az uniós intézmény lényegét.

2014 V. 1- től a hazai föld – jogi sorsát tekintve – tőkének minősül, amire nézve a közösségi jog parancsa: a föld szabad forgalmazásának mind a diszkriminatív (hátrányosan megkülönböztető), mind a nem diszkriminatív (bárkinek nemzeti elbánást szavatoló) korlátozása tilos. Magyarán: az állam az összes földpiaci szereplőnek – akár a földtulajdon, akár a földbérlet megszerzéséhez – azonos versenyfeltételeket köteles biztosítani. Az Fftv e követelménytől teljesen eltekint. Birtokpolitikai célra hivatkozva közel két millió földművesnek (őstermelő, családi gazda, stb.) legfeljebb 50, 300, 500 ha földszerzést enged, míg a párezer nagyüzemi cégtulajdonosnak 1200 ha és e fölött az üzemméretet korlátlanul növelhető földbirtokot biztosít. Nem cáfolható, további jogsértése a rendezésnek, hogy az uniós jogalanyok földbérletét (annak új, megszorító feltételeivel) hatósági engedélyhez köti, ami merőben ellentétes a csatlakozási szerződés „súlyosítási tilalmával”, vagyis az uniós tagságunkat megalapozó nemzetközi szerződésbe ütközik. Emiatt nem is léphet hatályba.

Ezeket a súlyos jogi hibákat a jogalkotó úgy kerülhette volna el, ha nem a földforgalmat, hanem a mezőgazdasági üzemek egy földműves által fenntartható számát és nagyságát határozza meg a teljes földalapra kiterjedő, kötelező módon. Itt érvényesíthette volna azt az ésszerű igényt, hogy a nagytáblás, iparszerű nagyüzemi termelés – függetlenül a földtulajdon és/vagy a földbérlet címétől – jóval nagyobb üzemméretet kíván, mint a zöldség-gyümölcstermesztés, vagy az állattartás. (Például a nagyüzem 500, míg a kertészet néhány hektár lehetne.) A jogalkotó azonban nem kívánja a létrejött nagybirtokrendszert korlátozni, sem a maximális üzemmérete meghatározásával, sem azzal, hogy bárki csak egy üzemet tarthat fenn. Az európai üzemszabályozás elvetése miatt az Fftv a földforgalom rendezésénél, jogszerűen csak két megoldás közül választhat. Vagy korlátlan földpiacot nyit bárki előtt, vagy – a földtulajdonnál és a földbérletnél egyaránt – azonos szerzési mércét nyújt mindenki számára. Az első esély csak elméleti, mert – az eleve korlátolt földalap és a drámai módon felgyorsult, viszonylagos földszűkösség miatt – az állam semmilyen közérdeket nem érvényesíthetne a földpolitikában, amely a tőkeigények foglya lenne. A második megoldás úgy teljesíthetné a közösségi jogot, ha – például – bármely (kül- és belföldi, természetes és gazdálkodó szervezeti) földműves részére legfeljebb 300 ha föld tulajdonának a jövőbeli megszerzését és ugyanilyen mértékű földbérletet engedne.

Az Fftv már a rendezőelvével tagadja a közösségi jognak a valamennyi földpiaci szereplőt – akár a tőkeerővel szemben is – megvédő pillérét, melyet megkerülve a hazai földművesek kétmilliós tömegét kasztrendszerbe szorítja és aláveti a nagybirtoknak. Mivel a rendezés e koncepciója nem orvosolható jogi hibát fed (jogalapja a közösségi joggal szemben elesik), az intézményi részleteiről vitázni sem érdemes. Csakhogy a szakmapolitika – a közvélemény-formáló hatalomra támaszkodva – épp a részletek előtérbe állításával tereli el a figyelmet a lényegről és nem engedi láttatni, hogy „meztelen a király”.  Így A. J. úr néhány állítására akkor is ki kell térnem, ha azok elkanyarodtak a lényegtől. A szerző „elvont jogelméleti kérdéseknek”címkézi a földforgalom rendezését bíráló felvetéseimet, holott azok csak a kormányprogram ígéreteit kérik számon a törvényhozótól, így a „hús-vér valóságból” erednek. Mulatságos szerzői vád, hogy honnan veszem a „külön törvénnyel bevezetni kívánt vállalkozói földhaszonbérlet nagytőke föld- és agrárvagyon egyesítésének kiváltságait”, miközben az Fftv erről mit sem szól. (A. J. kioktatása szerint, ha alaposan olvastam volna a tervezet szövegét, erre magamtól is rájöttem volna.) Úgy tűnik, A. J. úr – törvényelőkészítő státusa ellenére – nem tud róla, hogy az Fftv előkészítése már ez év júniusban „Az új földtörvény vitaanyaga” címen 38 oldalnyi indokolást tett közzé a tervezett szabályozásról, aminek egyik része a vállalkozói haszonbérlet bemutatása. (33–37.o.) Ez – többek közt – kétségtelenné teszi: az új intézmény a nagytőke egyedi kiváltsága, ami kiterjed a bérelt állami föld tulajdonának egyoldalú nyilatkozattal a bérleti idő lejárta előtti megszerzésére is. (Netán túlzott elvárás, hogy erről épp a törvényelőkészítőnek illene tudnia?)

A. J. úr csaknem minden állítása „szakmai gyöngyszem”, amelyekkel egyenként foglalkozhatna egy szakirodalmi elemzés. Mivel ennek itt nincs helye, egy – két megjegyzésre szorítkozom. A szerző tévesen feltételezi, hogy ”az egyéni gazdálkodói kör mindegyike egy magasabb birtokkategóriába léphet..” Ezt ugyanis a kasztrendszer teljesen kizárja. Így az őstermelő – míg e gazdálkodói besorolásától nem szabadul – 50 hektárnál több földet nem művelhet mind addig, amíg nem nagyüzemi cégtulajdonos, aki a száz fő foglalkoztatásával jogosult az 1200 ha feletti földszerzésre. Ez az esély a kétmillió, nem nagyüzemi földművelők zöménél a mesék birodalmába tartozik. A. J. hasonló tévedése, hogy az 1200 ha birtokméret nagyüzemi növelése jogi korlátokba ütközik. A társasági jog ugyanis nem írhatja elő, hogy az üzem valamennyi egysége (telepe) az üzemközpont fekvésével azonos településen legyen, így a KFT új tagja vagy az RT új részvényese az ország bármely területén rendelkezhet földtulajdonnal vagy földbérlettel, ami nem számítható be a cég földszerzésébe. Az egyéni gazdaságok négyszeres élőmunka foglalkoztatási aránya a tőkés társaságokhoz képest, pedig már az FVM 2009-ben közzétett ország-jelentésében szereplő adat, ami mellett kompolti esettanulmányok hétszeres foglalkoztatási többletet is igazolnak. A lényeg, azonban nem ez. Az Fftv módosítását 2012 november 9-ig már 204 képviselői indítvány kezdeményezte. Azt hiszem, ha ezek közül csak néhány is felveti és meggyőző érvekkel alátámasztja a törvénytervezet jogalapjának az általam jelzett fogyatékosságait, úgy jó esélyünk lehet olyan közérdekű földforgalmi törvény megalkotására, amely következetesen végrehajtja a polgári kormány ma is érvényes földprogramját és eleget tesz a törvényesség követelményeinek is.

Szerző: Tanka Endre, egyetemi professzor, az MTA doktora

Igazságot Kajászónak, lehetőséget a magyar gazdáknak!

ÖSSZEFOGÁS A MAGYAR FÖLDÉRT ÉS VIDÉKÉRT

MUNKAÉRTEKEZLET ÉS SZOLIDARITÁSI NAGYGYŰLÉS 

/KAJÁSZÓ, 2012. DECEMBER 1./

Előzetes jelentkezés: fejerszovetseg@gmail.com (tárgy: Igazságot Kajászónak)

Fejér Szövetség Sajtószolgálat