Ember! Légy olvasatlan, de nem tétlen: az igazság Rád talál minduntalan!
Ember! Légy olvasott, de tétlen: az igazság rávezet az útra, hogy ne légy úttalan!
De ember, ki értelmiségnek nevezed magad, Te nem lehetsz sem tétlen, sem olvasatlan!
Tégy a tehetetlenség és a telhetetlenség ellen és tégy nyomban, az igazság általad mutat utat!
Felhívás
a szolgalelkűség feladására, ősi erényeink melletti értelmes kiállásra
„Ha a földünk a miénk, a Hazánk
is a miénk”!
A Magyarok Szövetsége felhívja az államfő, a képviselők és a kormány figyelmét a földtörvény parlamenti vitája kapcsán az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága által kiadott ”Történelmi tradíciók és az új alkotmány” c. tanulmánykötet 132.-ik oldalán kezdődő - Stathis Banakasnak, az angol jog professzorának előadására, mely kapcsán az alábbi kérdéseket tesszük fel:
1./ Ha az Egyesült Királyságban a korona a tulajdonosa az összes földnek (140.-ik oldal), akkor mi oka lehet annak, hogy ugyanez hazánkban – ahol ennek évezredes hagyománya van – nem érvényesül?
2./ Az Európai Közösségekről szóló egyezmény „nem hivatott megítélni a tagállamok ingatlantulajdonlási rendszerét” (142. o.) Ezen állítást nem egy szélsőséges magyar, hanem egy angol prof. tette !?
3./ Nincs egyéni ingatlantulajdon abban a Kínában se, amellyel a kapcsolataink erősödnek. Van viszont lehetőség arra, hogy vásároljanak „földhasználati jogokat”, amely nem vonja maga után a földben rejlő természeti erőforrások, ásványok használati jogát. A használati jognak időkorlátai és piaci értéke is van. Tehát a föld ott sem adható el, hanem csupán a használati jog értékesíthető? (143.o)
4./ A brit korona nem szimbólum, de intézmény és minden jog forrása: a miénk miért nem az? (146.o.)
5./ Angliában (de Izraelben is) két jogcím létezik az ingatlanra: örök haszonélvezeti jog (freehold tenure) és bérleti haszonélvezeti jog (leasehold tenure). Az első se minősül szoros értelemben vett tulajdonnak, bár átruházható! (146.o.) Ezek után, hogy lehet hazánkban társaságoknak is földtulajdona?
6./ „A földtörvény kívül esik az EU hatáskörén, ami annyit jelent, hogy az EU-nak nincs joga a földjog harmonizálására. (ez főleg Franciaországnak köszönhető”) 146.o. Tudnak erről a mi képviselőink?
7./ A Korona Anglia és a magyar alkotmányosságnak is része. Miért csak nekünk kell erősíteni a jogi hagyományaink szerepét? A szuverenitás szempontjából ugyanilyen fontos kérdés a föld is, mert nem lehet állam föld nélkül, de idegenek által tulajdonolt föld esetén szuverenitás sem lehetséges. (146.o.). Szándékosan akarja elveszíteni egy kiskapukkal teli földtörvénnyel a szuverenitását a magyar állam?
A jövendő nemzedékek és az állam szuverenitása érdekében felhívjuk a kormány és a törvényhozók figyelmét a következőkre is. Az ószövetség – Károli Gáspár fordításában – így fogalmaz: A földet pedig senki el ne adja örökre, mert enyém a föld, csak jövevények és zsellérek vagytok ti nálam.
Mózes III. könyve 25. rész 23. http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=3&c=25&v=23#v21
A történeti magyar Alkotmányosság szerint teljes legitimitását még vissza nem nyert, bár (amit csak bátorítani tudunk) egyes jelek szerinti irányultságában a tényleges alkotmányosság felé törekvő jelenlegi Országgyűlés és államhatalom, amely – hatalmi pozíciójának indoklásában egyenlőre még mindig – az 1949. évi XX. Tv.-re, illetve az 1989. évi XXXI. Tv.-re hivatkozik az Alaptörvényében, most végre bizonyíthatná az elkötelezettségét a történelmi magyar államok sorával, a közjogi jogfolytonosság és az ősiség törvényének – körültekintően modernizált - változatának elfogadásával.
Végül szükségesnek látjuk, hogy felhívjuk a döntéshozók figyelmét Tanka Endre professzor 10 pontos javaslatára is. Kérjük, hogy legalább azt vegye figyelembe az átmeneti időre szóló, jelenleg elfogadás előtti vitára bocsátott földtörvény tekintetében. A Magyarok Szövetsége álláspontja, s a történeti alkotmányosságunk szerint a föld nem tőke és tulajdonolható. Ezért csupán birtokolható, de csak helyben lakó, legalább 10 éve földet művelő, magyar állampolgár számára.
A felhívásunkban megfogalmazott kérdésekre vagy konkrét válaszokat kérünk, vagy konzultációs lehetőséget azokkal, akik a törvényt előkészítették, illetve a képviselőkkel.
A 2011-es alaptörvénynek nagy előnye, hogy az alkotmányosságról nem csak az alaptörvényből levezetve enged hivatkozni. Tehát ama 1861-es döntés, miszerint a koronától elszakították a földet, nem a magyar alkotmány alakította át, hanem egyike volt történelmünk során az alkotmányt élesen sértő ál-törvényeinknek .
4./ A brit korona nem szimbólum, de intézmény és minden jog forrása: a miénk miért nem az? (146.o.)
5./ Angliában (de Izraelben is) két jogcím létezik az ingatlanra: örök haszonélvezeti jog (freehold tenure) és bérleti haszonélvezeti jog (leasehold tenure). Az első se minősül szoros értelemben vett tulajdonnak, bár átruházható! (146.o.) Ezek után, hogy lehet hazánkban társaságoknak is földtulajdona?
6./ „A földtörvény kívül esik az EU hatáskörén, ami annyit jelent, hogy az EU-nak nincs joga a földjog harmonizálására. (ez főleg Franciaországnak köszönhető”) 146.o. Tudnak erről a mi képviselőink?
7./ A Korona Anglia és a magyar alkotmányosságnak is része. Miért csak nekünk kell erősíteni a jogi hagyományaink szerepét? A szuverenitás szempontjából ugyanilyen fontos kérdés a föld is, mert nem lehet állam föld nélkül, de idegenek által tulajdonolt föld esetén szuverenitás sem lehetséges. (146.o.). Szándékosan akarja elveszíteni egy kiskapukkal teli földtörvénnyel a szuverenitását a magyar állam?
A jövendő nemzedékek és az állam szuverenitása érdekében felhívjuk a kormány és a törvényhozók figyelmét a következőkre is. Az ószövetség – Károli Gáspár fordításában – így fogalmaz: A földet pedig senki el ne adja örökre, mert enyém a föld, csak jövevények és zsellérek vagytok ti nálam.
Mózes III. könyve 25. rész 23. http://biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=3&c=25&v=23#v21
A történeti magyar Alkotmányosság szerint teljes legitimitását még vissza nem nyert, bár (amit csak bátorítani tudunk) egyes jelek szerinti irányultságában a tényleges alkotmányosság felé törekvő jelenlegi Országgyűlés és államhatalom, amely – hatalmi pozíciójának indoklásában egyenlőre még mindig – az 1949. évi XX. Tv.-re, illetve az 1989. évi XXXI. Tv.-re hivatkozik az Alaptörvényében, most végre bizonyíthatná az elkötelezettségét a történelmi magyar államok sorával, a közjogi jogfolytonosság és az ősiség törvényének – körültekintően modernizált - változatának elfogadásával.
Végül szükségesnek látjuk, hogy felhívjuk a döntéshozók figyelmét Tanka Endre professzor 10 pontos javaslatára is. Kérjük, hogy legalább azt vegye figyelembe az átmeneti időre szóló, jelenleg elfogadás előtti vitára bocsátott földtörvény tekintetében. A Magyarok Szövetsége álláspontja, s a történeti alkotmányosságunk szerint a föld nem tőke és tulajdonolható. Ezért csupán birtokolható, de csak helyben lakó, legalább 10 éve földet művelő, magyar állampolgár számára.
A felhívásunkban megfogalmazott kérdésekre vagy konkrét válaszokat kérünk, vagy konzultációs lehetőséget azokkal, akik a törvényt előkészítették, illetve a képviselőkkel.
A 2011-es alaptörvénynek nagy előnye, hogy az alkotmányosságról nem csak az alaptörvényből levezetve enged hivatkozni. Tehát ama 1861-es döntés, miszerint a koronától elszakították a földet, nem a magyar alkotmány alakította át, hanem egyike volt történelmünk során az alkotmányt élesen sértő ál-törvényeinknek .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése