Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!
Szilasi Alex Liszt-díjas - nem túlzás; világhírű - zongoraművész és Dr. Horváth Attila egyetemi tanár,
alkotmánybíró lesznek - az Országzászló Védnöki Testület felkérésére - a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési
sorozata, a Hétvezér Esték 693. rendezvényének előadó vendégei.
A
himnusz dicsőítő és magasztaló ének. Eredetileg vallásos jellegű, Istent
vagy isteni hatalma(ka)t dicsőítő, hozzá(juk) segítségért fohászkodó,
imaszerű lírai műfaj. Tárgya és alkalma tehát eredetileg valamely
istenség vagy Isten dicsérete, megnyerése és magasztalása.
A kedves
olvasó bizonyára azonnal felteszi magának a kérdést, hogy jön össze egy
előadói estre egy Liszt-díjas zongoraművész és egy címzetes egyetemi
tanár, alkotmánybíró? Vajon hogyan kerülhetnek ők egy platformra? A két
hivatás, a két pálya annyira távol esik egymástól, hogy ember legyen a
talpán, hatalmas képzelő erővel, aki egy közös nevezőre tudja hozni
őket. Pedig bizony léteznek olyan közös kapcsolatok, amelyeket csak a
hivatásukat legmagasabb fokon művelő művészek, tudósok képesek
megtalálni. A titokzatosság fátylát fellebbentjük a következőkben, egy
rávezető magyarázattal. Mint tudjuk minden népnek, nemzetnek meg van a
saját, rá jellemző kultúrája. Ez a kultúrkincs rendkívül összetett,
hiszen az anyanyelven kívül, a népszokásaik, viseletük, irodalmuk,
zenéjük, az élet minden területére kiterjedően, arra a népre,
népcsoportra, nemzetre jellemző jegyek alapján ismerjük fel őket, tudjuk
meghatározni milyenségüket, tulajdonságaikat. Nos az egyik ilyen
eleddig kevésbé ismert, és tanulmányozott, egy-egy nemzetre jellemző, de
mindenki által ismert jegy, ismeretet, érzést, érzelmeket, sőt a
történelmüket hordozó megnyilvánulása a népeknek, a nemzeteknek a
himnuszuk. A két kitűnő a saját hivatásukban elismert ember a
zongoraművész és a bölcsész, jogász arra vállalkozott, hogy az egyes
nemzetek himnuszának keletkezését, történetét megismertesse velünk. Az
előadás során mintegy illusztrációként meghallgathatjuk magát a himnuszt
és megtudhatjuk azt is, hogy milyen zenei üzenetet hordoz magában. Szilasi Alex zongoraművész és Dr. Horváth Attila egyetemi tanár, alkotmánybíró bemutatják,
hogy az egyes nemzeteknek milyen módon keletkezett a himnusza. Az
uralkodó rendelte meg, a forradalom, szabadságharc lelkesedésének
hatására született, vagy hazafiak írtak ki pályázatot. Szilasi Alex
zenei illusztrációjának segítségével megtudhatjuk, hogy milyen zenei
üzenetet hordoznak magukban ezek a nemzeti szimbólumok.
Szilasi
Alex Liszt díjas Zongoraművész. 1968-ban született az olaszországi
Parmaban. Zenei tanulmányait a budapesti Bartók Béla Konzervatórium után
a Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta, ahol tanárai Rados Ferenc,
Falvai Sándor és Solymos Péter voltak. Zongoraművészi diplomáját
1993-ban szerezte. Első fellépése 1977-ben volt, miután megnyerte az
országos zeneiskolai versenyt. Későbbi koncertjeinek színhelyei
Ausztria, Németország, Svájc, Franciaország, Olaszország, Törökország,
Anglia, Oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok voltak. 1991-ben
megkapta a ´´Magyar Rádió szólistája´´ címet, 1994-ben elnyerte az
olaszországi GIA ösztöndíjat, 1995-ben Milánóban Kawai-díjjal tüntették
ki, 2005-ben pedig megkapta a Kölcsey-díjat. 1993 óta tanít, számos
mesterkurzust tart magyarországi és külföldi felsőoktatási
intézményekben. 1996 és 1999 között Dél-Koreában a Taegu Egyetem
tanszékvezető professzora volt. Rendszeres résztvevője nemzetközi zenei
fesztiváloknak. 2001 óta a franciaországi Edition Fuzeau XIX. századi
zongoraműveket megjelentető sorozatának megbízott igazgatója és
közreadója.
Dr.
Horváth Attila Születési év: 1959. Az Országgyűlés 2016. november 22-én
választotta meg az Alkotmánybíróság tagjává 2016. december 1-i
hatállyal. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1986-ban,
Bölcsészettudományi Karán 1987-ben végzett. 1986-tól tanít az ELTE
Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékén. A
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Egyetemének egyik
alapító tanára. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Állam és Közigazgatási
Karán 2013. július 1-től tanszékvezető, 2013. szeptember 1-től
intézetvezető. PhD, summa cum laude (2003). Habilitáció, summa cum laude
(2010). 2017 februárja óta egyetemi tanár. 2011-ben a Magyar
Köztársaság Arany Érdemkereszttel tüntette ki a köztársasági elnök. 2013
óta a fővárosi XVI. kerület díszpolgára. 2025. április 1-től 2025.
június 10-ig az Alkotmánybíróság elnökhelyettese.
Kedv
csinálónak hadd álljon itt a magyar nemzet himnuszának története. A
hallgatóság majd arra kérdésre is választ kap, hogy mennyiben változott a
magyar Himnusz azóta, hogy Erkel Ferenc megkomponálta. Százkilencvenkét éve, 1823. január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc Hymnus-t, A magyar nép zivataros századaiból című költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett; e napot 1989 óta a Magyar Kultúra Napjaként ünnepeljük. A
Habsburg Birodalomnak - amelynek Magyarország is része volt - 1797-ben,
a napóleoni háborúk idején született himnusza. Joseph Haydn angliai
koncertkörútján tapasztalta meg, hogy milyen lelkesítő hatással van az
angolokra a brit himnusz, a God Save the King s hazatérve hasonló, a hazafias érzelmek felkeltésére alkalmas darabot komponált. Így született meg Leopold Haschka versére a Gott erhalte Franz den Kaiser. A
dal először 1797. február 12-én, I. Ferenc császár születésnapján
csendült fel. A darab - amelynek magyar szövege is megszületett - a
kezdetektől a soknemzetiségű Habsburg Birodalom, majd az Osztrák-Magyar
Monarchia himnuszának számított, hivatalos eseményeken ez csendült fel.
Magyarországon azonban soha nem lett igazán népszerű. A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza, Kölcsey műve előtt a katolikus magyarok nemzeti imaként a Boldogasszony anyánk című, valószínűleg a 18. század elején keletkezett egyházi népéneket és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű Szent István-éneket, a reformátusok a 90. zsoltárt (Tebenned bíztunk eleitől fogva) énekelték. Felekezeti hovatartozástól függetlenül népszerű volt a hatóságok által tiltott Rákóczi-induló is,
amelyet később a francia Hector Berlioz és Liszt Ferenc is
megzenésített. Kölcsey 1815-ben Szatmárcsekére költözött öccséhez,
akinek rossz gazdálkodása miatt a családi birtok rendbetétele a költő
vállára nehezedett. Vidéki elszigeteltségében, magányában formálta
költészetét, új műfajokkal próbálkozott; 1821-től kezdődő lírai
korszakának fő műfaja a hazafias szabadságóda és a népköltészet
eredményeit felhasználó lírai dal lett. A bécsi udvar alkotmánytipró
intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában keletkezett hazafias
költészetének legnagyobb remeke, a Hymnus. A vers keretét adó első és
utolsó versszak - a könyörgés - imát, fohászt tartalmaz. A keret által
közrefogott versszakokban a költő számot vet a nemzet múltjával,
fölidézi a honfoglalásnak és Mátyás korának dicső jeleneteit, majd a
nagy katasztrófákra, a tatárjárásra, a török hódításra, a
szabadságharcok bukására emlékeztet. A hatodik és hetedik versszak már
jelen időre vált. A bűnök felemlítése a vallásos szellemű hazafias
költészetet idézi, egyben fájdalmas önbírálat is. A vers végén ismét
felhangzik a fohász, de a költő ekkor már szánalomért könyörög Istenhez.
A Hymnus először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a
kéziraton még szereplő "Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül,
ami egyes irodalomtörténészek szerint szerkesztői önkény vagy a cenzúra
kijátszása miatt történt. A Hymnus 1832-ben, Kölcsey munkáinak első
kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. A Himnusz
megzenésítésére 1844-ben, a költő halála után hat évvel hirdetett
pályázatot Bartay András, a pesti Nemzeti Színház igazgatója. A 20 arany
pályadíjat a beérkezett tizenhárom pályaműből Erkel Ferencnek, a
Nemzeti Színház karmesterének ítélte a zsűri, a mű bemutatására 1844.
július 2-án a Nemzeti Színházban került sor, hivatalos állami ünnepségen, 1848. augusztus 20-án csendült fel először. Az immár 192 éves Himnuszt a
közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, hivatalosan azonban csak az
1949-es alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta
nemzeti jelképeink sorába.
Nos
gyakran írtuk le már az ilyen kedvcsináló ismertetőkben, hogy
rendkívüli élményt, különleges előadást láthatnak az előadás iránt
érdeklődők, de ez a mostani egyike lehet, s bizonnyal lesz is hosszú sorozatunk legkülönlegesebbjeinek egyedi témájával és a közreműködő előadó párosnak köszönhetően.
Tiszta szívvel ajánljuk mindőnk és egyben rendszeres látogatóink figyelmébe az előadást és a Hétvezér Esték programját, azaz szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése