Fejér Szövetség honlapja

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Szigeti Gábor: „Keressük az elveszett hitet…” és „Az újra tanult történelem” című könyvek bemutatója.

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

A második alkalommal lesz Fejér Szövetség Hétvezér Esték előadás sorozatának 724. vendége, Szigeti Gábor könyvkiadó, a Zsarátnok havilap főszerkesztője. Szigeti Gábor (Az Ősi Örökségünk Alapítvány szerzője) munkásságába 2019-ben, már bepillantást nyerhettünk (lásd 483. HVE). A mostani találkozást Szigeti Gáborral, a 2019-i előadás folytatásának is tekinthetjük. A téma a vallás és a történelem a most a bemutatásra váró két könyv tartalmának megvilágításában. Szigeti Gábor (és nem Szigethy), akinek a neve az Ősi Örökségünk Alapítvány és a Zsarátnok-sorozat kötetein szerepel.

Fő művei: Magyar élet Erdélyben, Magyar élet Felvidéken, Magyar élet Délvidéken.

Fókusz: A trianoni határokon túli magyarság sorsa, a nemzeti megmaradás és az "elveszett hit" (a nemzeti önbecsülés és keresztény gyökerek) keresése.

Stílus: Történelmi forrásokat, visszaemlékezéseket gyűjt egybe, hogy a "tanult történelem" mellett megmutassa a valódi, megélt múltat.

A két könyv, amely bemutatásra kerül:

Keressük az elveszett hitet . . .

A könyv címe egy munkafeladat is lehetne, aminek célja a magyarság lelkének, hagyományai követésének megfelelő vallás újra-megtalálása lenne. A magyarság soha nem volt szélsőséges vallási tekintetben, itt nem voltak ún. vallási háborúk. - gondoljunk csak a németek harmincéves háborújára, vagy a csehek a husziták vagy a franciák a hugenották, vagy a bogumilok, Krímben a karaiták, stb. elleni üldözésére, - hanem józan, szemlélődő természetével kereste a békés megoldást, sőt befogadó nemzet is volt a fenti esetekben. Közismert volt az erdélyi törvénykezés keretében a vallások összebékítésének kísérlete elsőként a világon. A magyar alapítású Unitárius vallás is egy békés útkeresés volt, igaz alapítója (Dávid Ferenc) börtönben is volt. Alapítását a tordai országgyűlésre (1568) vezethetjük vissza, ahol a lelkiismereti szabadság kérdéséről döntöttek.

Visszamehetünk a kereszténység felvételének idejére is, ahol kezdetben német vallásnak nevezett kereszténységet kényszerítette rá I. István a magyarságra, a német fegyverek segítségével. Közismert Koppány vezér testének felnégyelése a kereszténység legnagyobb dicsőségére . . . Fehér Mátyás Jenő könyvei (Középkori magyar inkvizíció) mutatják be ezt a történetet, vagyis a kereszténység felvétele nem volt egy, manapság szinte ideálisnak bemutatott esemény. Az vallás bevezetésének indok sem elfogadható, hiszen a magyarság katonai ereje elegendő volt az önvédelemre (pl. Pozsonyi csata 1907. júl.4.). A „kalandozásokat” is ma már inkább felderítő hadműveletnek tekintik. Ezt az egy nép lelkületét mélyen érintő és átalakítani szándékozó folyamatot nem lett volna szabad ilyen rövid idő alatt, erőszakkal végrehajtani, latinul beszélő és miséző papokkal (mindez a II. vatikáni zsinatig, 1962-65!).

A Magyar Vallás keresése búvópatak-szerűen van jelen a magyar életben. Az első komolyabb vallási kezdemények a 19. század folyamán ismertté vált felfedezések után indultak el., ugyanis a mezopotámiai ásatások során felszínre került ékiratos agyagtáblák megfejtése azt eredményezte, hogy az Ószövetség addig igaznak elfogadott őstörténeti leírásairól kiderült, hogy az jórészben más népek történetéből átvett és átnevezett alakokról szólnak (pl. v.ö. Noé és Utnapistim története). Megalakultak a magyarság turáni eredetét kutató egyesületek és ez új helyzetet teremtett a vallások terén is. 1930-as években alakult meg a Turáni Egyistenhívők Közössége, aminek egyházkénti bejegyzését és Horthy belügyminisztérium egy „1895-ös habsburgi törvényre” (!) hivatkozva megtagadta: „nemzeti alapítású egyház nem létesíthető”. Folyóiratuk is volt, Turáni Roham néven (1934-38) aminek elvi alapjait Magyar Adorján fektette le. Tagjait üldözték. Következett a II. v.h. és az utána bekövetezett, ismert események megakasztották ezt a folyamatot. Tagjai részben külföldre menekültek és Kanadában megalapították a Kanadai Magyar Egyházat, Homonnai Ott János és Pál János vezetésével.

Jelen könyv egy válogatás az emigrációban ebben a témában megjelent különböző újságcikkekből, kisebb tanulmányokból. Mintegy 70 cikk található a könyvben, 50 szerzőtől, 260 oldalon.

Az újra tanult történelem

A Zsarátnok 159. számával megkezdjük olyan könyvek ismertetését, melyek új alapokra helyezték a történelmi gondolkodásunkat. Tesszük ezt azért, mert kevéssé ismert a most, elsőként ismertetésre kerülő könyv is, mely idehaza csupán 200 példányszámba került nyomtatásra, annak fele is „szerkesztés” címén kikerült a kiadó rendelkezéséből, így a könyvet teljesen ismeretlennek kell tekinteni.

A könyv eredeti adatai: Carter Plymont Hydrick: Kritikus tömeg, USA kiadás, 1998.

Kezdetben az USA-ban a könyvet 20 dollárt vásárolták a Szerzőtől, néhány száz példányban, majd 2015-ben tudta meg a Szerző, hogy könyve már közel 600 dollárt ér a világhálón, így kibővítve nagy példányszámban, több kiadásban ma már világszerte vásárolható. A könyv magyar fordítását Szentgyörgyi Péter mérnök honfitársunk készítette el és gyártotta le azokat. Köszönjük hazafias munkáját. A könyv alcíme: Hogyan jutott a náci Németország uránja az Egyesült Államok atombombájába.

A közszereplők a mai napig, ha szóba kerül a II. világháború lezárása és az atombomba ledobása, mindenki tisztelettel említi az amerikai, nemzetközi, köztük „magyar” „Nobel díjas tudósokat” is, akik „megalkották” az atombombát, ami véget vetett a II. világháborúnak, elhozta a „békét”. Megszépül a borzalmas cselekedet és övék a tudományos siker. Azt tudni kell, hogy az USA katonai hatalma a II. világháború előtt nem volt világelső. Az atombomba bevetése tette őket a világon elsővé katonailag, mivel bebizonyították, hogy kezükben van a borzalmas fegyver és azt be is vetik! A német – civil - városok (Köln, Hamburg, Drezda, stb.) földig bombázása már mögöttük volt, bebizonyították a könyörtelenségüket. Sürgette őket az idő, mivel Sztálin Berlin ostromakor kijelentette, hogy ha Berlint elfoglalták, a teljes 4 milliós hadseregét vonatra teszi, elviszi Távol-Keletre és ő fogja megtámadni Japánt. Volt kb. 6 hónapja az USA-nak arra, hogy megelőzze a szovjeteket Japán megtámadásában.

Az USA atom-projektje (Manhattan-terv) fejlesztés alatt állt, de még nem volt kész bombájuk. Nem volt dúsított uránjuk a szükséges mennyiségben, szinte semmijük sem volt abból. Kapóra jött nekik, hogy Berlin eleste napjaiban egy hatalmas német tengeralattjáró indult Japánba, az atombomba bevetéshez szükséges valamennyi eszközzel, beleértve a dúsított uránt, a legmodernebb Messerschmidt 262 gépet is, az USA Japán területről történő megtámadásához. Egy titkos megállapodás keretében a már úton lévő tengeralattjárót a németek átadták az USA-nak, a teljes rakománnyal, legénységgel, tudósokkal. Így jutottak az „amerikaiak” a bomba atomtöltetéhez és egyéb fontos elemeihez. Most már kezükben volt a „csodafegyver”, amit Hitler már nem tudott bevetni. A könyv érdekessége, hogy részletesen közli a német urán-dúsítás történetét és annak helyszínét, az auschwitzi „Buna”-gyárat.

Ezt a történetet ismerhetik meg a könyvből, hiányosan a mi közlésünkből. Ez ráférne a sok tudós „történészre”, politikusra is.

Tiszta szívvel ajánljuk mindőnk és egyben rendszeres látogatóink figyelmébe az előadást és a Hétvezér Esték programját, azaz szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt.

2026. év Tavaszhó - Szent György - Szelek - április havának 07.napján (kedden) 18:00 órától a Királykút Emlékházban 

(Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán u. 25.)

Szigeti Gábor: „Keressük az elveszett hitet…” és 

„ Az újra tanult történelem” című könyvek bemutatója.

Figyeljék híreinket hiszen, ha kedd, akkor - biztosak lehetünk benne, hogy újra és elmaradhatatlanul - Hétvezér Est!

A Hétvezér Est Rendezősége nevében:
Fejér Szövetség Sajtószolgálat