Katona Csaba történész az MTA Szent Korona Kutatócsoport eredményeiről ad elő az 506. Hétvezér Estén

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Katona Csaba: Koronázás Soprontól Budáig - epizódok a Szent Korona és a koronázások történetéből 1526 és 1916 között

 

Katona Csaba történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányi tagja, a "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport tagja  első alkalommal lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozatának vendége.

A szerzőről bővebb ismereteket szerezhetnek érdeklődő vendégeink egy az Újkor.hu oldalon "Legendák és mindennapok" címmel megjelent személyes interjún keresztül is.

 

Az előadó a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Fiatal Kutatói Programjának keretében az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport kutatásainak eredményeit foglalja össze röviden az 506. Hétvezér Est résztvevői számára. A kutatócsoport – Pálffy Géza irányításával – 2012. júliusától 2017. júniusáig kapott kiemelt támogatást a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona 1526 és 1916 történetének szisztematikus vizsgálatára. (...) A magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona (1526–1916) című projekt legfőbb célja a magyar tudományosság jelentős adósságának pótlása volt, a Szent Korona újkori históriájának és a magyar király-, illetve királyné-koronázások 16–20. századi (székesfehérvári, pozsonyi, soproni, budai és budapesti) ceremóniáinak részletes áttekintése. Az interdiszciplináris projekt hazai és külföldi (ausztriai, szlovákiai, spanyol- és olaszországi stb.) levéltárakból gyűjtötte össze a koronázási jelvények és szertartások eddig ismeretlen újkori forrásait, a korona és a koronázások ábrázolásait, miközben összeállította a legfőbb nemzeti kincsünk itineráriumát, a koronázási szertartások Ki kicsodáját, a koronázási érmek adatbázisát és megjelentetni kívánta Révay Péter nevezetes bővített koronatörténete (1659) latin–magyar kritikai kiadását.

Nem létező koronázást idéz a fehérvári városvezetés?

„Bűnös ember vagyok, mivel nincs lehetőség a földi hatalomban sáfárkodni igen súlyos bűnök nélkül.”

/Szent László a montecassinói apáthoz 1091-ben írt levelében/

Sajnos, még mindig csak kérdés: Kegyeletsértő-e, ha Nagyboldogasszony napján, Szent István halálának 976. évfordulóján, Magyarország égi oltalomra ajánlásának emléknapján állványerdő fogadja a zarándokot Szent István és megannyi követője nyughelyén?

„1077-et írtak, amikor Lászlónak a nép akaratából, jóllehet Salamon még életben volt, át kellett vennie az ország kormányzását. Lelkületére jellemző, hogy nem koronáztatta meg magát, ...”  /katolikus.hu/szentek/... - Szent László király/ 

Koronázatlan uralkodó? Elesetteket gyámolító lovagszent? Nincs bizonyíték

Szerző:  B. T., Szabadföld

Dr. Töpler László festményei - balra: Szent László lovagkirály arcképe a Szent Korona I. Géza-ábrázolása alapján, mellette a csángók Szent László-imádsága; jobbra: A Szent László-kultusz gyökerei és ágai