Katona Csaba történész az MTA Szent Korona Kutatócsoport eredményeiről ad elő az 506. Hétvezér Estén

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Katona Csaba: Koronázás Soprontól Budáig - epizódok a Szent Korona és a koronázások történetéből 1526 és 1916 között

 

Katona Csaba történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársa, a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányi tagja, a "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport tagja  első alkalommal lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozatának vendége.

A szerzőről bővebb ismereteket szerezhetnek érdeklődő vendégeink egy az Újkor.hu oldalon "Legendák és mindennapok" címmel megjelent személyes interjún keresztül is.

 

Az előadó a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Fiatal Kutatói Programjának keretében az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport kutatásainak eredményeit foglalja össze röviden az 506. Hétvezér Est résztvevői számára. A kutatócsoport – Pálffy Géza irányításával – 2012. júliusától 2017. júniusáig kapott kiemelt támogatást a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona 1526 és 1916 történetének szisztematikus vizsgálatára. (...) A magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona (1526–1916) című projekt legfőbb célja a magyar tudományosság jelentős adósságának pótlása volt, a Szent Korona újkori históriájának és a magyar király-, illetve királyné-koronázások 16–20. századi (székesfehérvári, pozsonyi, soproni, budai és budapesti) ceremóniáinak részletes áttekintése. Az interdiszciplináris projekt hazai és külföldi (ausztriai, szlovákiai, spanyol- és olaszországi stb.) levéltárakból gyűjtötte össze a koronázási jelvények és szertartások eddig ismeretlen újkori forrásait, a korona és a koronázások ábrázolásait, miközben összeállította a legfőbb nemzeti kincsünk itineráriumát, a koronázási szertartások Ki kicsodáját, a koronázási érmek adatbázisát és megjelentetni kívánta Révay Péter nevezetes bővített koronatörténete (1659) latin–magyar kritikai kiadását.

Atila és/is Szent István - a magyarság zivataros évszázadai Atilától Szent Istvánig

Ha kedd, akkor Hétvezér Est ...

Dr. Boór Ferenc: Atila és/is István - a magyarság zivataros évszázadai Atilától Szent Istvánig (1. rész)

A Fejér Szövetség Hétvezér Estéinek soron következő, 388. előadója - nem először, s talán nem is utoljára - Dr. Boór Ferenc műegyetemi tudományos munkatárs, a Szent György Lovagrend lovagja, a Fejér Szövetség alapító társelnöke, s az MVSZ Fejér Megyei Szervezetének elnöke lesz. S amint megszokhattuk már, most sem lesz meglepetésektől, meglepő állításoktól mentes az előadása. Már a cím főszereplőinek neve is sugallja, Atila és Szent István alakjának összehasonlítása, egybevetése semmi esetre sem nevezhető mindennapinak.

Az előadó beharangozója is valami hasonló "titokra" utal, ami miatt Kolozsvári Grandpierre Endre egyik kései TV felvétele is, melynek címe: "Könyv ítélőszék" volt, nagy vihart kavart. Idézve: "Kevesen gondolnak arra, hogy Bendegúz fia, Etele-Atila-Atilla és Gejsa-Géza fia Vajk-István történelmi szerepe, alakja mennyi mindenben azonosak. Leginkább e két személyt ellentétként állítja be az utókor, holott óriási kettejük életútjában az azonosság. Mindkettőről tudjuk, hogy római műveltségben is nevelkedtek, s a krónikák tanúsága szerint mindketten római szokás szerint is koronáztattak. S, ha már mindkettőt említik a szkíták utolsó, s a magyarok első királyaként is, a Szent Koronát is van, aki Atillának, s van, aki Istvánnak tulajdonítja. Miközben úgy tudjuk, hogy életük merő háború és harc, de egyetlen háborút, de még csatát sem vesztettek, addig mindkettőjük megítélése rendkívül vitatott. Atillát határainkon kívül, Nyugat-Európa hivatalos tudósai, míg Istvánt a határainkon belüli autodidakta történészek tömkelege sújtja leginkább elképesztő vádakkal, s egyaránt mindkettőt még a 'testvérgyilkosság' vádjával is. Mindkettő esetében vitathatatlan, hogy nemcsak európai, de világtörténelem formáló személyiségei voltak a magyarságnak, utódlásuk mégis nemzeti tragédiába torkollott (hunvész és magyarvész) éppen a primogenitura és az ősi (beszúrt megjegyzés: de az előadó váltig állítja, hogy az nem a senioratusi) utódlási elv miatt."

Egy híján a 100. Hétvezér Est a kormányzóról szól

Közeledik a 100., az Ünnepi Este
- nem akármilyen előadóval és nem akármilyen -

 

A helye (?)**: ... reméltük, hogy a Királykút lesz, de még bizonytalan, azonban ami biztos, hogy méltó lesz ahhoz, amit a fejérek teremtettek a Hétvezér Esték előadássorozattal 

Az időpontja (!) nem kérdéses:  2011. október 25. (kedd) 19:00-21:00 

**Megjegyzés 2011. október 20-án: a 100. Hétvezér Est helyszíne Székesfehérvár, Civilek (hajdani Technika) Háza, Rákóczi út

 

Addig is a 99. sem lesz kutyafüle. Hogy miért is? Mert Horthy Miklós kormányzó és amit a megcsonkolt ország tett, az sem volt akármi. Ismernünk kell a történelmünket! Olvasd el a számvetést alább, hogy tudd, s hogy ne engedd tovább terjeszteni az égbekiáltó HÜLYESÉGEKET!

Ha kedd, akkor „Hétvezér Est”
Kosaras Péter Ákos: A kormányzó 

Kosaras Péter Ákos hadtörténész, a Horthy Miklós Társaság elnöke lesz a Fejér Szövetség 99. Hétvezér Estjének vendége 2011. október 18-án, kedden este 7 órától, a székesfehérvári Műhely Kávézóban.