Nagyboldogasszony napi kegyeleti szertartás Nagyboldogasszony Ünnepének helyreállításáért

 „A tiszteletet kezdeményező népet nem kellett hívnia, az magától is ott volt évről évre ezen a napon.”

Dr. Karácsony Imre: Szent László király élete

MEGHÍVÓ

 Nagyboldogasszony napi kegyeleti szertartásra

 

Amint azt az örök törvény, az Aranybulla 1. cikkelye is tartalmazza,
az ország Nagyboldogasszony kegyeibe ajánlásának napján,
Szent István eredeti törvény- és ünnepnapján,
a király halálának 987. évfordulóján,
a kenyérszentelés ősi napján
az
1038.
év
Nagyboldogasszony napjára emlékezve
hívunk és várunk minden együttérző fehérvári honfitársunkat

2025. augusztus 15-én (pénteken) 17 órakor
Fehérvár (újkori 12.) Nagyboldogasszony Napi Kegyeleti Zarándoklatának
kegyeleti szertartására a hajdani koronázó templom "Romkert"-jébe.

77 éve nem állami munkaszüneti ünnepnap Nagyboldogasszony napja

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Dr. Varga Tibor jogtörténész: „HUNGARIA EST SEMPER LIBERA!” - Nagyboldogasszony és a magyar szabadság

 

Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a Nap volt,

lába alatt a Hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona.

/Jel 12,1/

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

Közeledik a magyarok ősi ünnepnapja,  Nagyboldogasszony napja, Magyarország védőszentjének napja, amelyet Szent István tett Magyarország legnagyobb ünnepnapjává. Szűz Mária menybevételének napjaként számos európai országban máig munkaszüneti nap és 1891-től Magyarországon is az volt egészen 1948-ig, azaz a törvénytelen (elcsalt) választásokkal hatalomra jutott kommunista kormány - "a múltat végképp eltörölni" szellemben végrehajtott - intézkedéséig, ezzel a legrégebbi állami ünnepnapunk eltörléséig. Dr. Varga Tibor jogtörténész, a Szent Korona Országáért Alapítvány alapítója lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési sorozata, a Hétvezér Esték 695. előadó vendége. Tibor az augusztus 15.-ét megelőző Hétvezér Estéink rendszeres előadó vendége. Előadásai többnyire a magyar nemzet múltjáról, jelenéről és jövőjéről, a hajdani és a jelenkori társadalmi berendezkedés összevetéséről és a magyarság jelképeinek valós értelmezéséről szólnak.

Legfontosabb küldetésének a Szent Korona-tan tanulmányozását tekinti; értelmezése szerint a tan lényege az igazság és ige, célja az ország „lelki felébresztése”. Dr. Varga Tibor jogtörténész alapvetése, hogy sok nemzetnek van történeti alkotmánya, de Szent Korona eszméje csak a magyaroknak van.

„A történeti alkotmánynak van Istene, tud Istenről. Az írott alkotmányoknál az ember határozza meg addig, amíg él. Pillanatnyi. Nincs örök élete. A történeti alkotmánynak az a lényege, hogy ami kezdetben igaz volt, az ma is igaz.”

Minden hatalom a Szent Koronából ered, de a Szent Korona Istent közvetíti, ezért van szükség a koronázásra. Ahol a Jóisten jelen van, ott az élet van jelen. Élő lelket lehelni csak Isten tudott a teremtményébe.

Fontos kérdés az is, hogy mit tekintünk nemzetnek. Megkülönböztethetünk politikai nemzetet és népi nemzetet. Ez kapcsolódik a lelkülethez, amely népeket emel fel és taszíthat romlásba, ezért érdemes foglalkozni a magyar lélekkel. A mi Szent Korona eszménk erről szól, hogy életet lehel mindenbe, és így megszemélyesül a Szent Korona. Vallja, hogy a magyarság egészét meghatározza Nagyboldogasszony.

Szent István fejereklyéjéről és ereklyetartóiról szól a 668. Hétvezér Est Smohay András művészettörténész jóvoltából

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Smohay András művészettörténész: Szent István fejereklyéje és ereklyetartói

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

Az Országzászló Védnöki Testület felkérésére Smohay András hittanár, művészettörténész, múzeumpedagógus, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója lesz  a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték 668. előadója.
 

Az ereklyék a szentek földi maradványai, illetve olyan tárgyak, amelyekkel életük során érintkezésbe kerültek. Maga az ereklyetisztelet – talán túlzás nélkül mondhatjuk – egyidős az emberiséggel; a kereszténységtől függetlenül is létezik. Valamilyen mágikus tulajdonságot tulajdonítunk olyan emberekhez köthető tárgyaknak, akiket valamilyen oknál fogva tisztelünk. Mi úgy tekintünk az egyházra, hogy létezik a küzdő, a szenvedő és a megdicsőülő egyház; ez fontos aspektusa a keresztény ereklyetiszteletnek. A küzdő egyház tagjai, akik itt a földön folytatják mindennapi küzdelmüket, a szenvedő egyházé, akik a tisztítótűzben várnak a megtisztulásra, a megdicsőült egyház tagjai, akik a mennyországba jutottak. A szentek és a boldogok ereklyéiben azokat az embereket tiszteljük, akik valaha itt éltek közöttünk, és most már, hitünk szerint, a mennyországban vannak, és onnan járnak közben a küzdő egyház tagjaiért. Mária Terézia (1740–1780) idején került vissza Székesfehérvárra Szent István fejereklyéje. Részben erről is szól az előadás, hogy mi is ennek a története.

Az Archregnum kezdetéről szól az előadás Szent Imre elhunytának évfordulóján Dr. Varga Tibor jóvoltából...

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Változás: Dr. Varga Tibor jogtörténész helyett Dr. Boór Ferenc: Szent királyunk és szent fia - az Archiregnum kezdete

 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

Dr. Varga Tibor jogtörténész, a Szent Korona Országáért Alapítvány alapítója, az éppen ez évben, Szent István ünnepnapján, 2024. augusztus 20-án rendezett ősbemutatójával debütált Szent Korona országa oratórium társszerzője lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték 649. előadó vendége. 

Szomorú évfordulóhoz köthető az előadás, amelyre előadónk vállalkozott, hiszen krónikás hagyomány szerint szeptember 2-án, 993 évvel és egy nappal az előadóestét megelőzően sújtotta Szent Imre váratlan halálával az Apostoli Magyar Királyságot egy "vadkan" azon a vadászaton, amely - ősi szokás szerint - megelőzte volna szent királyunk egyetlen fiának, Imre hercegnek trónra emelését.

Nagyboldogasszony napi kegyeleti szertartás Szent István király tiszteletére

„A tiszteletet kezdeményező népet nem kellett hívnia, az magától is ott volt évről évre ezen a napon.”
Dr. Karácsony Imre: Szent László király élete

MEGHÍVÓ

 Nagyboldogasszony napi kegyeleti szertartásra

 

Amint azt az örök törvény, az Aranybulla 1. cikkelye is tartalmazza,
az ország Nagyboldogasszony kegyeibe ajánlásának napján,
Szent István eredeti törvény- és ünnepnapján,
a király halálának 985. évfordulóján,
a kenyérszentelés ősi napján
az
1038.
év
Nagyboldogasszony napjára emlékezve
hívunk és várunk minden együttérző fehérvári honfitársunkat

2023. augusztus 15-én (kedden) 17 órakor
Fehérvár (újkori 10.) Nagyboldogasszony Napi Kegyeleti Zarándoklatának
kegyeleti szertartására a hajdani koronázó templom "Romkert"-jébe.

Magyarország egyik legrégibb és 1948-ig legnagyobb állami ünnepe volt Nagyboldogasszony Ünnepnapja (frissítve)

„A szent király halálának napjára, 1083. augusztus 15-re Szent László egybehívta az ország nagyjait.
A tiszteletet kezdeményező népet nem kellett hívnia, az magától is ott volt évről évre ezen a napon."

Tisztelt Közéleti Szereplők!

Tisztelt Fehérvári Polgárok!

Tisztelt Sajtómunkatársak! 

Tisztelt Honfitársak!

Közeledik Nagyboldogasszony napja, Szent István ország felajánlásának és elhunytának 984. évfordulója.

 

Amint a 2022.06.30.-i sajtótájékoztatón bejelentették a szervezők, az egykori Regnum Marianum szellemében Nagyboldogasszony és Szent István király tiszteletét helyreállítandó hívta életre 2014-ben a Fejér Szövetség és több csatlakozó társadalmi szervezet Fehérvár Nagyboldogasszony Napi Kegyeleti Zarándoklatát és Szertartását, s azóta kivétel nélkül minden évben e napon emlékeztünk meg kegyelettel Szent István ország felajánlásáról, imádkoztunk közösen a résztvevőkkel Nagyboldogasszonyunkhoz, s helyeztük el a kegyelet virágait az elmúlt két évben, minthogy erre már lehetőségünk volt, Szent István sírjánál is.

Az Alba Regia Civitas Rend, a Fejér Szövetség és számos  társadalmi szervezet képviselőinek és csatlakozó polgárok részvételével 9. alkalommal szervez

Nagyboldogasszony Napi Kegyeleti Szertartást

2022. augusztus 15-én 17 órakor

a hajdani koronázó templom Romkertjében,

amelyre szeretettel hívja és várja mindazokat, akik le kívánják róni tiszteletüket Szent István és a Fehérvárott eltemetett királyi méltóságok iránt,

• s hogy emlékezzünk Mindszenty József bíborosra is, aki éppen 75 évvel ezelőtt, 1947-ben nyitotta meg az eleddig utolsó ünnepi Nagyboldogasszony évet,
• s hogy tiszteletet kezdeményezzünk Szent István felajánlásának és elhunytának 984. évfordulós napján az Apostoli Magyar Királyság méltóságai iránt,
• s hogy legyen újra, mint a hajdani Regnum Marianumban, s még 1948-ig is, állami munkaszüneti ünnepnap Nagyboldogasszony napja!

A szertartás menetrendje:

17:00 Magyar Szentek Himnusza

17:20 Ima a Fehérvárott eltemetett királyokért

17:40 Fanfár Szent István királyért

v. Vesztergám Miklós tárogatóművész közreműködésével.

 

Szeretettel várjuk Fehérvár és tágabb környezetének polgárait az egyedülálló kegyeleti szertartásra Szent István király elhunytának 984. évfordulós napján. a történelmi Fehérvár hajdani koronázó templomában királlyá választott és végső nyughelyére is helyezett szent királyunkra, királyi méltóságainkra és az Apostoli Magyar Királyságra is emlékezendő.

Találkozzunk Székesfehérvár Koronázó terén, a Nemzeti Sírkert és Emlékhelyen 17 órakor!

Nagyboldogasszony napi fanfár és kegyeleti szertartás a hajdani koronázó templom Romkertjében

Sajtótájékoztató a Nagyboldogasszony napi kegyeleti szertartásról

Tisztelt Szerkesztőség!
Tisztelt Polgármester Úr!
Tisztelt Városvezetés!

Közeledik Szent István ország felajánlásának és elhunytának 984. évfordulója, augusztus 15.-e, Nagyboldogasszony napja, 1948-ig Magyarország legnagyobb állami ünnepe.

Az egykori Regnum Marianum szellemében Nagyboldogasszony és Szent István király tiszteletét helyreállítandó hívta életre 2014-ben a Fejér Szövetség és több csatlakozó társadalmi szervezet Fehérvár Nagyboldogasszony Napi Kegyeleti Zarándoklatát és Szertartását, s azóta kivétel nélkül minden évben e napon emlékeztünk meg kegyelettel Szent István ország felajánlásáról, imádkoztunk közösen a résztvevőkkel Nagyboldogasszonyunkhoz, s helyeztük el a kegyelet virágait az elmúlt két évben, minthogy erre már lehetőségünk volt, Szent István sírjánál is.

 

 

A Fejér Szövetség, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és az Országzászló Védnöki Testülethez csatlakozott szervezetek elkötelezettek abban, hogy helyre kell állítani Nagyboldogasszony tiszteletét, az Apostoli Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb templomát, a fehérvári Nagyboldogasszony bazilikát és állami munkaszüneti ünnepnappá kell nyilvánítani augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony és a hajdani "fehérvári törvénylátó napok" ünnepnapját, Szent István ország felajánlásának és elhunytának emléknapját!

Ennek szellemében rendezzük meg - immáron 9. alkalommal - 2022. augusztus 15-én 17 órától Fehérvár Nagyboldogasszony Napi Kegyeleti Szertartását a Koronázó téren és a hajdani koronázó templom Romkertjében, s helyezzük el közösen Szent István király síremlékén a kegyelet virágait.

Ezúton hívjuk meg tisztelettel Önöket
a Fejér Szövetség, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom
és az Országzászló Védnöki Testület
sajtótájékoztatójára
2022. június 30-án (csütörtök) 10 órára
az Alba Mária közéleti műhelybe
(Koronázó tér 4. I. em.)

A sajtótájékoztatót tartják:
Boór Ferenc elnök - társelnök, Fejér MAG Egyesület - Fejér Szövetség,
Kónyi-Kis Botond alelnök, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom,
Sajó Victor elnök, Országzászló Védnöki Testület - Alba Regia Civitas

A fent nebvezettek nevében tisztelettel a
Fejér Szövetség Sajtószolgálata

Nagyboldogasszony napi fanfár és kegyeleti szertartás a hajdani koronázó templom Romkertjében (frissítve)

Az 512. Hétvezér Est előadó vendége Varga Tibor jogtörténész (frissítve)

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Dr. Varga Tibor jogtörténész: Szent István és Mária országa

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

Közeledik a magyarok ősi ünnepnapja, Nagyboldogasszony napja, amelyet Szent István országfelajánlása óta évszázadokig az ún. "Fehérvári törvénylátó napok" kezdőnapjaként tiszteltek és Magyarország legnagyobb ünnepnapjaként szolgált 1948-ig, a törvénytelen (elcsalt) választásokkal hatalomra jutott kommunista kormány kereszténység ellenes - "múltat végképp eltörölni" idiotizmussal végrehajtott - intézkedéseiig.

 

Önámítás volna azt hinni, hogy nincsenek már közöttünk, akik az Internacionálé idézett sorát komolyan vennék, s szó szerinti értelmezését hirdetnék, erőltetnék napjainkban is. Éppen Nagyboldogasszony és Szent István ünnepnapjának korszakos átértelmezési gyakorlata mutatja azt hogyan is veszthette/vesztheti el a hajdani Regnum Marianum (Mária országa) népe a nemzettudatát meghatározó legnagyobb ünnepnapját, a Nagyboldogasszony "szentistváni" mélységű tiszteletét, avagy Mária országát.

 

Varga Tibor jogtörténész sokadik Hétvezér Est előadásának középpontjában most ez a kérdés áll. Milyen országot teremtett Szent István királysága során, s mit jelentett, jelent ma és jelenthet az utókor számára "Mária országa", a Regnum Marianum hagyománya.

Várunk minden régi és új érdeklődőt

2021. év Szent Mihály - augusztus havának 10. napján (kedden) 18:00 órakor

a Királykút Emlékházban
Dr. Varga Tibor jogtörténész

"Szent István és Mária országa"
című előadására

 

A Hétvezér Est rendezősége nevében a

Fejér Szövetség Sajtószolgálata

ifj. Tompó László lesz az 503. előadó vendég a Hétvezér Estén

 Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

ifj. Tompó László: Szent István a magyar irodalomban

Ím már 26. alkalommal lesz ifj. Tompó László irodalomkutató, -történész a Fejér Szövetség közművelődési és közéleti előadás sorozatának, a Hétvezér Esték előadója.

 

Előadónk most nem könyvbemutató előadással érkezik hozzánk, azonban mondhatni, hogy Székesfehérvár (a királyi város), s az előadás helyszíne (Királykút) névadójáról, Szent István királyról szóló irodalmi összeállítással.

Nagyboldogasszony napja legyen újra állami munkaszüneti ünnepnap

Az 1947-ben csalással megválasztott - kommunista - országgyűlés 1948-ban törölte Nagyboldogasszony napját az állami munkaszüneti ünnepnapok sorából.

Az Alba Regia Civitas - Fejér Szövetség (többek között) ezért is elevenítette fel a hagyományt, s rendezte meg 2014-ben Fehérvár újkori első Nagyboldogasszony Napi Kegyeleti Zarándoklatát.

Állítsuk helyre Szent István örökségét, a keresztény Magyarország - a kommunista hatalomátvételig - legnagyobb állami ünnepét! Legyen újra Nagyboldogasszony napja állami munkaszüneti ünnepnap, ahogy 1948-ig mindenkor!

Fanfár Fehérvár királyi méltóságaiért és hős várkapitányaiért (videóval frissítve)

Kegyeleti szertartás szeptember első napján

"Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, Csak elfajult kor hős elődöket;
A lelkes eljár ősei sírlakához, S gyújt régi fénynél új szövetneket.
S ha a jelennek halványul sugára: A régi fény ragyogjon fel honára!"
Garay János: Az Árpádok

Fejér Megyei Hírlap a 2017. évi kegyeletről

Tisztelt Honfitársak!
Tisztelt Önkormányzat!

Tisztelt Sajtószerkesztőségek!

Ezúton értesítjük és hívjuk meg Önöket az Alba Regia Civitas Rend - Fejér Szövetség rövid, csendes kegyeleti szertartására, mellyel a fehérvári koronázó templom területén eltemetett tragikus sorsú királyi méltóságainkra és Fehérvár várkapitányaira emlékezünk.

Fehérvár és az Apostoli Magyar Királyság drámai - többnyire tragikus - fordulatot hozó napjaira, II. Lajos apostol magyar király elhalálozásának 493., a váratlanul és elsőként eltemetett Szent Imre herceg elhalálozásának 988., a hős fehérvári várkapitány, Varkocs György elestének 476. és Wathay Ferenc várkapitány elhurcoltatásának 417. évfordulós napjaira emlékezünk Álmos herceg elhunytának 892. évfordulós napján,

2019. szeptember 1-én, vasárnap 16:00-tól
a hajdani koronázó templom "Romkert"-jében
Fanfár királyi méltóságainkért és várkapitányainkért címmel.

Egyúttal ekkor helyezzük el kegyeleti koszorúnkat a 981 évvel ezelőtt augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján elhunyt és augusztus 20-án eltemetett, majd 936 évvel ezelőtt újratemetett és szentté nyilváníttatott apostol királyunk, Szent István - e napokon megközelíthetetlen - síremlékén is.

Fanfár Szent István királyért

Fejér Szövetség Sajtószolgálata

„A második lépcsőfok a Szent Korona-tanhoz”

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Vendégünk v. Vesztergom Miklós tárogatóművész

A Fejér Szövetség február 5.-i, soron következő, immáron 448. Hétvezér Estjének vendége v. Vesztergám Miklós tárogatóművész lesz, akit a Fejér Szövetség rendezvényein számos alkalommal köszönthettünk, és gyönyörködhettünk különleges, felemelő hangzású hangszerén, a tárogatón előadott mesteri játékában.

Vesztergám Miklós azonban nem csak, mint tárogatóművész ismert, hanem első könyve „ Az első lépcsőfok a Szent Korona-tanhoz” című könyve - amely 2012-ben jelent meg – után, mint író is kezd ismertté válni.  A szerző az első könyvében a történelmi alkotmányunkat, - a Szent Korona tant - próbálta úgy leírni, mint ahogy az őseink a lelkükben hordták, jogásznyelvről lefordítva egyszerű, közérthető nyelvezetre.  Azóta is könyvbemutatókkal is járja az országot, a Kárpát-medencét és igyekszik mindenkinek bemutatni, hogy az őseink milyen utat hagytak ránk. Vallja, ha ezen az úton járnánk, ha visszaállítanánk a jogfolytonosságát, - ami egyébként kötelességünk lenne - mindenkinek jobb életlehetőséget, bőséget, függetlenséget és a jövő nemzedékének az életfeltételeit biztosítaná.

Fanfár az idegen megszállás elleni küzdelem Fehérvárott eltemetett hőseiért

Kegyeleti szertartás a Romkertben szeptember 2-án

Fejér Megyei Hírlap a 2017. évi kegyeletről

Tisztelt Honfitársak!
Tisztelt Önkormányzat!

Tisztelt Sajtószerkesztőségek!

Ezúton értesítjük és hívjuk meg Önöket a Fejér Szövetség rövid, csendes kegyeleti szertartására, melyet a fehérvári koronázó templom területén váratlanul és elsőként eltemetett magyar királyi méltóság,  Szent Imre herceg elhalálozásának 987., illetve az ugyanott eltemetett fehérvári várkapitány, Varkocs György elestének 475. évfordulós napján, a két tragikus sorsú méltóság mellett II. Lajos apostol magyar király elhalálozásának 492., Álmos herceg elhunytának 891. és Wathay Ferenc várkapitány elhurcoltatásának 416. évfordulójára is emlékezve,

2018. szeptember 2-án, vasárnap 16:30-tól 17:00-ig tartunk
a hajdani koronázó templom "Romkert"-jében
Fanfár királyi méltóságainkért és várkapitányainkért címmel.

Egyúttal ekkor helyezzük el kegyeleti koszorúnkat a 980 évvel ezelőtt augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján elhunyt és augusztus 20-án eltemetett, majd 935 évvel ezelőtt újratemetett és szentté nyilváníttatott apostol királyunk, Szent István - idejekorán, e napokban megközelíthetetlen - síremlékén is.

Nagyboldogasszony napján a tiszteletet adó népet nem kellett hívni...

A tiszteletet kezdeményező népet nem kellett hívnia, az magától is ott volt évről évre ezen a napon."

/Dr. Karácsony Imre: Szent László király élete/ 

Tisztelt Városvezetés!

Tisztelt Szerkesztőség!

Tisztelt Honpolgárok! 

Ezúton hívjuk meg Önöket

Fehérvár 5. (újkori) Nagyboldogasszony Napi Kegyeleti Zarándoklata

eseményeire
2018. augusztus 15-én (szerdán)

• 14 órára, a Szent István zarándoklat megnyitójára (Aranybulla emlékmű) 
• 16 órára, az új kenyér és a bor köszöntésére (Felsővárosi Általános Iskola Fejér kemencéje, Székesfehérvár, Kertalja u. - Koppány u. sarok), majd a 
• 16 óra 30 perctől kezdődő, s a Szent Korona hiteles másolata kíséretében (a Hotel Magyar Király Szálló előtti tértől) a Fő utcán haladó Aranybulla zarándoklatra, 
• 17 órára, a Kegyeleti Szertartásra (Koronázó tér, a hajdani koronázó templom "Romkert" kapuja előtti lépcsős terület)

Legenda Koppány felnégyelése ... IS

Avagy a malmok, amik lassan, de biztosan őrölnek

Az is hamis, amint sok minden más is, amit sokszor dicséretként, sokszor gyalázatként varrtak történészeink nagy nemzeti alakjaink nyakába az elmúlt néhány száz év alatt. Természetesen volt aki csak bőbeszédűségből tette, vagy értetlenségből, megfelelés vágyból, de bizony, olyanok is vannak, akiknek jobban tetszik, ha nem tiszteljük felhőtlenül őseinket, őseink közül a közismertebb tiszteletre méltókat.

A napokban jelent meg az ORIGO.HU oldalán egy írás egy történelmi tévelygésről, amely egy igen sikeres rockopera által történelmileg hamis körítéseivel együtt már-már történelmi tényként terjedve osztja meg éppen azokat, akik nagyobb érzelemmel viszonyulnak magyarságunk és őstörténetünk iránt.

A cikket nagyon is ajánlom, azonban nem szeretném megjegyzések nélkül hagyni, azaz a leegyszerűsítő kijelentéseket is egyúttal - óvatosságra intés nélkül - továbbítani. Ezért egy-egy helyen gondolatébresztő megjegyzéseimmel együtt szeretném csupán ajánlani.

Lássuk az írást (és betoldott megjegyzéseim)!

Atila es/is Szent István 3. rész - Keleti Géták és/is Gut-Keledek

Ha kedd, akkor Hétvezér Est ...

Dr. Boór Ferenc: Keleti Géták és/is Gut-Keledek?
Atila és/is István - a magyarság zivataros évszázadai Atilától Szent Istvánig (3. rész)

A Fejér Szövetség Hétvezér Estéinek soron következő, 406. előadója újra Dr. Boór Ferenc műegyetemi tudományos munkatárs, a Szent György Lovagrend lovagja, a Fejér Szövetség alapító társelnöke, s az MVSZ Fejér Megyei Szervezetének elnöke lesz. Előadása annak a ciklusnak befejező, 3. része, amelyben Atila és Szent István történelmi szerepének párhuzamait taglalja. A 3. rész a Gut-Keled házi leszármazottakon keresztül mutatja be a rejtett, mégis meghatározó párhuzamokat.

Avar időzavar címmel az Atila és/is István folytatása a Hétvezér Estén

Ha kedd, akkor Hétvezér Est ...

Dr. Boór Ferenc: Avar Időzavar
Atila és/is István - a magyarság zivataros évszázadai Atilától Szent Istvánig (2. rész)

A Fejér Szövetség Hétvezér Estéinek soron következő, 395. előadója - 7 előadással a korábbi után - újra Dr. Boór Ferenc műegyetemi tudományos munkatárs, a Szent György Lovagrend lovagja, a Fejér Szövetség alapító társelnöke, s az MVSZ Fejér Megyei Szervezetének elnöke lesz. S amint korábban is írtuk, most sem lesz meglepetésektől, meglepő állításoktól mentes az előadása. Bár az avarokról és a "sötét" középkorról már  több előadás is szerepelt a Hétvezér Esték programján, az 1. rész folytatásaként taglalt zavaros avaridők sem éppen szokványos tartalomra utal.

Az előadó korábbi beharangozója is már egy régóta feszegetett "titokra" utalt, ami miatt Kolozsvári Grandpierre Endre egyik kései TV felvétele is, melynek címe: "Könyv ítélőszék" volt, nagy vihart kavart. Idézve: "Kevesen gondolnak arra, hogy Bendegúz fia, Etele-Atila-Atilla és Gejsa-Géza fia Vajk-István történelmi szerepe, alakja mennyi mindenben azonosak. Leginkább e két személyt ellentétként állítja be az utókor, holott óriási kettejük életútjában az azonosság. Mindkettőről tudjuk, hogy római műveltségben is nevelkedtek, s a krónikák tanúsága szerint mindketten római szokás szerint is koronáztattak. S, ha már mindkettőt említik a szkíták utolsó, s a magyarok első királyaként is, a Szent Koronát is van, aki Atillának, s van, aki Istvánnak tulajdonítja. Miközben úgy tudjuk, hogy életük merő háború és harc, de egyetlen háborút, de még csatát sem vesztettek, addig mindkettőjük megítélése rendkívül vitatott. Atillát határainkon kívül, Nyugat-Európa hivatalos tudósai, míg Istvánt a határainkon belüli autodidakta történészek tömkelege sújtja leginkább elképesztő vádakkal, s egyaránt mindkettőt még a 'testvérgyilkosság' vádjával is. Mindkettő esetében vitathatatlan, hogy nemcsak európai, de világtörténelem formáló személyiségei voltak a magyarságnak, utódlásuk mégis nemzeti tragédiába torkollott (hunvész és magyarvész) éppen a primogenitura és az ősi (beszúrt megjegyzés: de az előadó váltig állítja, hogy az nem a senioratusi) utódlási elv miatt."