Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Smohay András művészettörténész: Szent István fejereklyéje és ereklyetartói
Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!
Az Országzászló Védnöki Testület felkérésére Smohay András hittanár, művészettörténész, múzeumpedagógus, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték 668. előadója.Az ereklyék a szentek földi maradványai, illetve olyan tárgyak, amelyekkel életük során érintkezésbe kerültek. Maga az ereklyetisztelet – talán túlzás nélkül mondhatjuk – egyidős az emberiséggel; a kereszténységtől függetlenül is létezik. Valamilyen mágikus tulajdonságot tulajdonítunk olyan emberekhez köthető tárgyaknak, akiket valamilyen oknál fogva tisztelünk. Mi úgy tekintünk az egyházra, hogy létezik a küzdő, a szenvedő és a megdicsőülő egyház; ez fontos aspektusa a keresztény ereklyetiszteletnek. A küzdő egyház tagjai, akik itt a földön folytatják mindennapi küzdelmüket, a szenvedő egyházé, akik a tisztítótűzben várnak a megtisztulásra, a megdicsőült egyház tagjai, akik a mennyországba jutottak. A szentek és a boldogok ereklyéiben azokat az embereket tiszteljük, akik valaha itt éltek közöttünk, és most már, hitünk szerint, a mennyországban vannak, és onnan járnak közben a küzdő egyház tagjaiért. Mária Terézia (1740–1780) idején került vissza Székesfehérvárra Szent István fejereklyéje. Részben erről is szól az előadás, hogy mi is ennek a története.
Szent István végakarata volt, hogy Székesfehérváron temessék el! Bátran tarthatja magát Székesfehérvár Szent István városának. Az ereklyék kapcsán nagyon fontos, hogy őt itt emelték oltárra, ereklyéit a középkortól kezdődően itt tisztelték. Szent István városa, Székesfehérvár a középkorban zarándokhely volt. Ez a lehetőség gyakorlatilag megszűnt azzal, hogy a várost a törökök 1543-ban elfoglalták. Nemcsak az országot foglalták el, s szűnt meg az addigi állami berendezkedés, de az első király ereklyéi is elvesztek, őrzési helyük sokáig ismeretlen volt. A 17. század vége felé derült ki, hogy Raguzába (ma: Dubrovnik) kerültek. Mária Terézia Pray György jezsuita történészt bízta meg azzal, hogy ezt az adatot ellenőrizze. A történet rendkívül kalandos. Miután Pray György megerősítette, hogy hol vannak az ereklyék, a Raguzai Köztársaság politikai okból megkereste Mária Teréziát: segítséget kértek tőle.
Szent István fejereklyéje és ereklyetartója 1778 óta a székesfehérvári székesegyház kincstárának éke, de a benne őrzött ereklye és az ereklyetartók történetét, melyekben a becses relikviát őrizték, csak az utóbbi évtizedekben sikerült részletesen megismerni. Előadás ezt a kalandos és izgalmakban bővelkedő történetét osztja meg a Hétvezér Est közönségével. Székesfehérvári születésű és kötődésű előadónk családja a 19. század vége óta él a városban. Üknagyapja – az egykori ferences rendház sekrestyéjéből kialakított – kalapos boltja 1932-től működött a Városház téren. 2021-ben, életének 99. évében elhunyt nagyapja az utolsó doni veterán volt. Édesapja agrármérnök, édesanyja óvónő, s három testvére van. A székesfehérvári Zentai Úti Általános Iskola elvégzése után a lazarista rend Szent László Gimnáziumban érettségizett Szobon. Művészettörténész diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Kar Művészettörténet szakán, hittanár diplomát a PPKE Hittudományi Kar Levelező Tagozat Hittanár szakán szerezte. 2004 óta dolgozik a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban, 2011 óta igazgatóként. Kutatási területe a barokk falképfestészet, a magyar szentek kultusztörténete és a liturgikus terek változása. Ezekben a témákban rendezett kiállításokat a múzeumban. A muzeológiai munka mellett a székesfehérvári egyházmegyében örökségvédelmi és turisztikai szervezési feladatokat is ellát. Az Egyházi Muzeológusok Egyesülete elnökségi tagja, valamint a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat választmányi tagja. 2019 óta múzeumi szakági szakfelügyelőként is tevékenykedik. 2009-ben nősült, s egy fiú gyermek atyja.
Tiszta szívvel ajánljuk a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum honlapját, s egyúttal mindőnk és egyben rendszeres látogatóink figyelmébe az előadást és a Hétvezér Esték programját, azaz szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt
A Hétvezér Est Rendezősége nevében:
Fejér Szövetség Sajtószolgálata
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése