Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Szebenyi István hadszíntér kutató: Sírjaik hol domborulnak, az 1. huszárhadosztály harcai a Vértesben
Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!
Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!
Már kevesebb, mint egy hét múlva indulunk szokásos emléktúránkra a II. világháború utolsó és egyben talán legvéresebb hadmozdulatainak 80. évfordulóján a Vértesben zajló eseményekre és a honvédő harcokban hősi halált halt magyar katonákra és az érintett települések ártatlan áldozataira emlékezve. Nem vagyunk és nem is voltunk egyedül az emlékek megőrzésében sem és a Vértes 80 Emléktúrával sem.
Szebenyi István amatőr hadszíntérkutató, a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület alapítója és elnöke lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték 674. előadója. Előadónk gyermekkorától megszállott történelemkedvelőnek számított, így ez kihatott későbbi életére is. A Vértes közelében töltötte gyermekéveit, így hamar megismerkedett az egykori hadszínterek helyszíneivel, emlékeivel. Neve 2006 októberében vált országosan ismertté, amikor egyik kutatása közben megtalálta a móri bankrablás bizonyítékait a Komárom-Esztergom megyei Tarján település határában, egy erdős területen. Felfedezésének és bejelentésének köszönhetően kerültek rács mögé a bűncselekmény valódi elkövetői.Egyesületi tevékenységüket elsősorban a Vértes-hegység területén végzik, az itt található katonasírok, temetőkben megtalálható hősi parcellák nagy részét gondozzák, hozzák folyamatosan rendbe.
Civil szerepvállalás a világháborúk kutatásában Szebenyi István a Had- és Kultúrtörténeti Egyesületet így mutatja be: 2008. december 08-án alakult, amely ma már országos szervezet, régióközpontokkal. Tevékenységünket kizárólag a szükséges engedélyek, megállapodások birtokában végezzük. Csapatunk lelkes amatőrökből, nem elsősorban képzett történészekből áll, akik szabadidejüket és anyagi forrásaikat áldozzák fel a kitűzött célok eléréséért. Az egyesületbe bárki beléphet. Kutatási tevékenységet azonban kizárólag a "kutatói tagozat" tagja végezhet az elnök jóváhagyásával. Kutatási tevékenységre vonatkozó megállapodásunkban partnerünk a Magyar Nemzeti Múzeum és a Vérteserdő Zrt. Az erdészettel hivatalos megállapodásunk van mentesítésre is, azaz tevékenységünkkel hozzájárulunk az erdőlátogatás biztonságának megteremtéséhez. Aktív közreműködésünknek köszönhetően évente sok-sok fellelt robbanótest kerül bejelentésre a Magyar Honvédség tűzszerész ügyeletére. Szorosan együttműködünk a helyi települések polgármestereivel, erősítjük a közösségi és kulturális életet. Tevékenységünk kiterjed a térségben a hadisírok felkutatására, a temetkezési helyek gondozására, emlékhelyek kialakítására. Kutatási tevékenységeinket közösségi oldalainkon, és a YouTube-csatornánkon folyamatosan nyomon lehet követni. Munkáink összegzéseként az eredményeinkről könyvek formájában adunk ki publikációkat, ezek a könyvesboltokban kaphatók. Munkáinkat önkéntesen végezzük, mivel tevékenységünk nem kap igazán nagy figyelmet, így semmiféle támogatásban nem részesülünk, részesültünk. Igyekszünk mindent megoldani saját erőből, munkáinkban rendszeresen önkénteseink segítenek.
A Vértes területén egy 60 km hosszúságú emlékutat hoztak létre, amelyek érintik az egykori csatatereket, temetkezési helyeket. Ezekre a helyekre eseményleíró táblákat helyeztek el. Az egyesület működése során célul tűzte ki: a Magyarország területén történt hadi események történeti, és helyi kutatása, az erről szóló ismeretek terjesztése, publikálása, kiállítások szervezése, hagyományőrzés. Hadisírok kutatása, gondozása. Kutatásunk fő témája a magyar királyi honvédség 1. huszárhadosztály harcai a Vértes területén 1944-45. Ezeken kívül a második világháborúba elesett, jeltelen sírokban, lövészárkokban, bombatölcsérekben nyugvók felkutatása, a végtisztesség megadása, a családok, hozzátartozók értesítése.Sírjaik hol domborulnak, az 1. huszárhadosztály harcai a Vértesben
A
huszárhadosztály elesettjeinek sírjai viszonylag kis számban találhatók
meg a térség falvainak temetőiben, illetve a Vértest övező erdőkben. A
Gánton, Kápolnapusztán, Kőhányáson, Majkon, Vérteskozmán,
Csákányos-pusztán, Körtvélyesen, Kapberek-pusztán, Csákváron található
sírok árulkodnak csupán arról, hogy a huszárság itt fejezte be a haza
védelmében utolsó hősies harcait, de a Vértesben szinte bármerre járva
találkozhatunk még meglévő, jól látható bunkerekkel, géppuskaállásokkal,
futóárkokkal. Ezek többségébe is temettek elesetteket a helyiek
elmondásai alapján a háború után, ezt igazolják azok az alispáni
jelentések, amelyek 1948-ban keletkeztek. Könyvünkben ezekből is idézünk
majd néhányat, amelyekből világosan kitűnik, hogy hatalmas számbéli
különbség mutatkozik a temetőkben eltemetett katonák létszámában. Azaz
egy-egy temetőben a mindössze néhány magyar-német elesetthez képest
többszáz szovjet katona eltemetését jegyzik fel. Mivel többségük a
lövészárkokban maradt, tekinthetünk tehát szinte az egész hegységre úgy,
mint egy hatalmas emlékhelyre, vagy temetőre. Hogy az itt harcoló
katonák nehéz körülményeit még tetézze, az időjárás sem volt kegyes
hozzájuk. 1945 tele szokatlanul kemény volt Magyarországon. Vastag
hótakaró borította az országot. Gyakran havazott, az ég ólmos színű,
szürke volt. A nap szinte soha nem tudta áttörni az alacsonyan szálló
felhőket. A repülőtevékenység mindkét hadviselő fél számára szünetelt,
még a felderítés is akadozott. Ez az időjárás katonai vonatkozásban
mindkét hadviselő fél számára egyaránt kedvezett. Vagyis nem csak a
Vörös Hadsereg részére, készülő offenzívájának elrejtését illetően,
hanem a németeknek is, akik ezekben a februári napokban nagyarányú
katonai előkészítéseket tettek Nyugat-Magyarországon. Ezek a
mozgolódások - méreteiket tekintve - a lakosságban azt a látszatot
keltették, hogy Hitler és a Wehrmacht még koránt sincs ereje végén, a
német hadsereg motorizált és páncélos ereje megtörhetetlen. Mintha a
nyugati fronton semmi sem történne, újabb és újabb páncéloscsapatok
vonulnak keletre, hogy a Bakony és a Balaton térségében megmutassák majd
valódi erejüket. 
A Had- és Kultúrtörténeti Egyesület által felújított magyar és orosz temetkezési, és emlékhelyek:Gánt, temető; Kápolnapuszta, temető; Kapberekpuszta, egyéni sírok; Vérteskozma, temető; Vérteskozma, erdőterület, egyéni sír; Kőhányás, temető; Majkpuszta, Madárhegyi temető; Tatabánya, Körtvélyesi erdei temető; Körtvélyespuszta, emlékhely; Pusztavám, egyéni sír; Gyöngyös, Alsóvárosi temető, tömegsír, egyéni sírok; Kömlőd, Temető, egyéni sírok; Fót, Vörösmarty úti temetőkben, egyéni sírok; Tata, Wass Albert u., egyéni sír; Szákszend, orosz temetkezési helyek, emlékmű; Gánt, orosz temetkezési hely, emlékmű; Gyöngyös, középső temető, tömegsír
Szebenyi István könyvei (néhány példányban az előadás során is megvásárolhatók):
- Bene János, Szebenyi István: Vértes – a huszárok doberdója. Szülőföld Könyvkiadó, 2018
- Szebenyi István: Corpus delicti, avagy: én voltam a „móri ügy” kulcsa? Szülőföld Könyvkiadó, 2019
- Szabó Péter, Szebenyi István: Az utolsó töltényig – Magyar huszárok a második világháború forgószínpadán. Szülőföld Könyvkiadó, 2021
- Szebenyi István: Sírjaik hol domborulnak – A Vértes katonasírjai. Szülőföld Könyvkiadó, 2021
Tiszta szívvel ajánljuk mindőnk és egyben rendszeres látogatóink figyelmébe az előadást és a Hétvezér Esték programját, azaz szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt
A Hétvezér Est Rendezősége nevében:
Fejér Szövetség Sajtószolgálata
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése