Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Borzák Balarám Béla építészmérnök: Jász a magyar nemzetben
Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!
Borzák Balarám Béla építészmérnök lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték 673. előadója.Az előadás mottója: "Ha egy nép visszakapja dicső múltját, senki nem veheti el tőle a szabadságot!"
Sárbogárdi (1955) születésű előadónk, Borzák Béla (a Balarám a hindu-vaisnava lelki folyamatban kapott - indiai - utónév) 3 gyermek atyja, lakto-vegetáriánus gondolkodó.
Előadásának beharangozójában a következőket olvashatjuk:„Keresve jász eleink történetét hamar és egyértelműen kitűnik, hogy pásztor, nomád életet élő, vándorló népcsoportok voltak. Mozgáshiányban bizonyosan nem szenvedtek. Táplálkozásuk pedig igazodott életvitelükhöz. Fontosnak tartom, hogy megnézzük, milyen állatokat tartottak a pusztában. Legelésző állatokat. Szarvasmarha, juh, ló, mind jámbor, békés, kimondottan növényevő állat. Aki az ilyen jószág húsát fogyasztja, szervezetébe a békességet, a türelmet építi be. Bennem (már) életrevaló meghunyászkodási képesség is van (ideig-óráig), hisz Édesanyám tősgyökeres magyar cseléd családból származik. Édesapámhoz (Borzák József) hasonlóan higgadt, jámbor embernek ismernek, de tudom magamról, hogy igen-igen robbanékony, lobbanékony a természetem. Ím már huszonegy éve nem fogyasztok húst sem, hogy lehetőleg a növények alázata, béketűrése épüljön be szervezetembe! Huszonegy év = 3 x 7. Úgy tartják, hogy az ember valamennyi testalkotó sejtje kicserélődik hét évente.”
A jászok részesei voltak a hun-, a szkíta-, szarmata vonulásoknak. A
hagyományaik, viselkedésük és a tapasztalatok alapján származásuk
Baktriába vezethető. Baktria a mai Észak-Afganisztán üzbég, türkmén
határvidék. Ez egy történelmi terület, amit úgy nevez az őstörténet
kutatás BMAC azaz Bactria Margiana Archeological Complex. Ma már a
Karakum sivatag ez a terület. Azaz mindent betemetett a homok. Az utóbbi
harminc évben, a Független Államok Közössége
(FÁK) létrejötte óta a régészeti feltárások nagy lendületet kaptak e trületen.
Kiásták a homokból azokat az 5-6-7 ezer éves városállamokat, amelyek
olyan szinten voltak, mint akár Mezopotámia, Sumer, Egyiptom. Esetenként
idősebb és akár fejlettebb szintet képviselhettek. A jász ősök nagy, állattartó
nomádok voltak lovakat, marhákat tartottak. Ezért aztán nem a Hindukus
hegységbe nyomultak fel, hanem inkább a Turán Alföldre. A
Baktriai-terület a Hindukus lábánál van és kifut a Turán Alföldre. Ez
5-6 ezer évvel ezelőtt egy dús legelőjű vidék volt. Baktriának szoros
kapcsolata volt az ún. Indus-völgyi kultúrával. Leginkább Harappával és
Mohendzsodáróval. A közbeszédben ezt úgy hívták, hogy
harappa-civilizáció. A legújabb kutatások megállapították, hogy az Indus-völgyi vidéken nem
építettek templomot, nem voltak paloták. Nem tapasztalnak, nem
találnak hadi eseményekre, vagy fegyverekre utaló nyomokat. Tehát mintha
a béke völgye lett volna ez az Indus -völgy. Az Indus-völgyében fejlett
volt a fémmegmunkálás, de nem volt ón ezen a területen. Réz volt, de ón
nem. Viszont Baktriában volt ón. Sikerült kimutatni, hogy a Baktriai
ónt vitték az Indus-völgyi rézhez, és így keletkeztek az ón-bronz
termékek. Nos ez alapján joggal feltételezhetjük, hogy a kereskedelmi
mozgások együtt jártak az emberek és a szellemiség mozgásával is.
Baktriában is az Indus-völgyihez hasonlóan a béke-szigete volt. Nem
gyilkolászták egymást a népek, mint manapság vagy az elmúlt évezredek
során. Ha jobban megnézzük és Földrajzilag behatároljuk ezt a vidéket,
akkor megállapítható, hogy az Indus -völgyig van egy tájegység, erre
Európa azaz Nyugat felé, az Indus-völgyön túl van az
Indiai-szubkontinens. Van még egy markáns határvidék, ez pedig a
Himalája. Ez a magas hegylánc és az Indus-völgye elválaszt három jól
elkülöníthető kulturális tájegységet. Az Indus-völgy mögötti a hindu-kultúra. Eredetileg szindu, de a muzulmánok nem tudtak sziszegő hangot ejteni és ezért lett a hindu-kiejtés. A Himalájától északra eső rész a Kína, Mongólia, szibériai terület, itt jöttek létre a természeti vagy másképpen, természet-központú vallások. Például a tao, vagy a sintó vallást
Japánban, a mongolok sámánisztikus vallása.Borzák Balarám Béla a következőképpen jellemzi a kialakult világnézeti különbségeket: Az Indiai szubkontinens
Isten-központú. Az Indus-völgyétől nyugatra pedig az ember-központú
vallások alakultak ki. Azaz első helyre került az ember. Ez az ún.
Ábrahámita-szemlélet mód. Az Ábrahámról származtatott két vallási irány ... a judaizmus és az
iszlám is ... Az arabok meg a zsidók
rokonok. Unokatestvérek, mégis századok óta ölik egymást. ... valójában van egy negyedik nagy vallás is, amely se nem
hindu, se nem természetvallás, se nem keresztény, amely személytelen, sokak számára ezért akár istentelen is. Ez a buddhizmus. Ami úgy jellemezhető, hogy
békesség, jámborság. Nem a harcosság, nem a térítés. Az Ábrahámita
vallások térítő vallások, a buddhizmus nem térítő.
Ennek a vallási
hármasságnak az eredő, kiinduló csomópontja ez a baktriai vidék, ahová
Borzák Balarám Béla a jász ősiséget teszi. Érvei között szerepel az is, hogy a Magyarságkutató Intézet
bizonyító erejűnek tekinti azokat az archeogenetikai kutatásokat,
amelyek az Árpád-ház forrásvidékét Baktriába teszik, amint azi, hogy a magyar rege
világa, a csodaszarvas rege is elmondja, hogy Hunor-Magor a Meotisz
mocsarában vadászott, mely területen abban az időben, amikor a magyar ősök és a hun
ősök is ott jártak, Dúl alán fejedelem uralkodott, kinek
két hercegnő lánya volt, s akiket Hunor és Magor elragadott, s a monda
szerint ők voltak a mi őseink. A jászok eredetét
leíró, történelmi múltjukat felvázoló gondolatmenetének, hipotézisének,
fölvetéseivel nem mindenki ért egyet, sőt, el is utasítják azokat. S éppen a Jászok Egyesülete az, amely elutasítja a Borzák Balarám Béla által kidolgozott jász ősiség kutatást,magyarázatot,
aki azonban egy buddhista türelmével, békességével folytatja kutatásait.A Hétvezér Est szervezői és látogatói sem ítélkezni, sem tudományos vitát folytatni találkoznak minden héten, s nem is erre kérik az előadóikat, hanem sokkal inkább az a vágy fűti a rendszeres hallgatóságot, hogy minél jobban megismerjük egymást, honfitársainkat, különösen azokat, akik Fejér vármegyeiek, vagy valamely módon kötődnek megyénkhez. Ezúttal tehát Borzák Balarám Béla előadónk egyedi kutatásairól és következtetéseiről kaphatunk képet, függetlenül attól, hogy ki, mit hisz, vagy fogad el valósnak vagy véltnek.
Tiszta szívvel ajánljuk mindőnk és egyben rendszeres látogatóink figyelmébe az előadást és a Hétvezér Esték programját, azaz szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt
A Hétvezér Est Rendezősége nevében:
Fejér Szövetség Sajtószolgálata
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése