Légy kapcsolatban velünk! Kérj meghívót a kapcsolattartói közösségbe a fejerszovetseg@gmail.com címre írt levéllel!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: néphagyomány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: néphagyomány. Összes bejegyzés megjelenítése
2009. november 17., kedd
2009. november 4., szerda
Jaj a libáknak! Márton napi mulatság Börgöndpusztán - Időpont változás!
Kedves Mindenki !A Fehérvár1 tized javaslatára, a móri tized támogatásával szeretnénk Márton napi mulatságot szervezni, 2009. november14.-re.
Ez az ötlet még az első országos megbeszélésen merült fel a megyecsokrunk javaslatára.
Erre a mulatságra hívnánk a megyecsokrunkat is, Veszprém, Komárom megyét és természetesen Felvidéket.
Helyszín: Börgöndpuszta
Házigazda : Péterfy Mihály
Zenekar: Tönköly Együttes
Programok:
libasütés
borkóstolás
danajgatás
népi hagyományok
tánc
A mulatságra belépődíjat kérnénk mindekitől, ez az étel megrendeléshez és a felmerülő költségek kifizetésére kellenek. ( Víz, villany, tüzifa, zenekar tiszteletdíja)
Ennek összegét természetesen a jelentkezők számának tükrében tudjuk megmondani.
Szeretném kérdezni, hogy kinek lenne kedve a Márton napi mulatságra eljönni és együtt eltölteni ezt az estét?
Ahhoz, hogy szervezni tudjunk, ( főleg az ételt illetően), tudnunk kell a létszámot is a megyéből. Ezért kérlek benneteket, aki szívesen jönne, jelezze ezt a gallai@sznet.hu e-mail címre, vagy a 20/479-4474-es telefonra!!
Szeretettel várunk mindenkit!
Üdv: Fehérvár1 tized
2009. október 6., kedd
Nemzetstratégia a néphagyomány alapján - Tegnap volt Andrásfalvy Bertalan előadása
Tegnap délután 17 órakor Andrásfalvy Bertalan néprajztudós (Magyarok Szövetsége Bölcsek Tanácsa tagja) tartott előadást a Szent István Művelődési Házban, Nemzetstratégia a néphagyomány alapján címmel.
Jó volt hallgatni a professzor Úr lélekemelő gondolatait. Andrásfalvy Bertalan példák sokaságával bizonyította a hallgatóság számára, hogy csak a néphagyományra támaszkodva lehetséges a nemzet felemelkedése. Minden olyan néphagyományt, amely az életet szolgálja, folytatni kell. Azokat pedig, melyek a halált szolgálják, el kell vetni (pl. „egykézés”).
A néphagyományok ápolásához az egyéni szerepvállaláson túl közösségi munka is szükséges. Magyarországon jelenleg alig vannak működő közösségek, ezért az egyik legfontosabb feladat, hogy a már működőket ne hagyjuk veszni, ill. új közösségeket hozzunk létre. Úgy tűnik, a civil társadalom felismerte, hogy mit kell tennie; sorra alakulnak országszerte a különböző közösségek, egyesületek, mozgalmak. Ez bíztató jel, de a nemzet felemelkedése még mindig kétesélyes. A siker azon múlik, hogy elegendő számú ember kezd el együtt gondolkodni, együtt dolgozni.
(Egy példa a népszokásra: A mátka a D-Dunántúlon és a palócoknál a lánypajtások közül kiválasztott, bizalmas, legjobb barátnő. A mátkák barátságukat némely vidék szokása szerint kis szertartással pecsételték meg (komatálküldés). Gyakori volt, hogy a lánykori mátka lett a későbbi keresztanya, komaasszony (komaság).
Gyermekágy a szülést követő néhány hetes időtartam. A gyermekágyas asszony és az újszülött ellátása és védelme hagyományos szokásokon, hiedelmeken, mágikus eljárásokon át valósult meg. A gyermekágyas asszony ellátásáról elsősorban a komaasszonya vagy komaasszonyai gondoskodtak egy hétig. A rokonok is vittek élelmet, országszerte különböző alkalmatosságokban (komakosár, komavéka, komatál, komaszilke, komacsésze). Ezekben ételt és italt (levest, baromfihúst, kalácsféléket, bort, pálinkát) helyeztek el szépen elrendezve és feldíszítve s erre a célra tartogatott kendővel letakarva. A komaasszonyt étellel, itallal kínálták; vagy néhol az volt a szokás, hogy megkóstolja, amit hozott, hogy az anya jobb étvággyal fogyassza (pl. Sárköz), vagy a gyermekágyasnak a komaasszony jelenlétében kellett elfogyasztania az ételeket (pl. Hajdú m.). A hozott ételekkel az egész családot ellátták. Volt, ahol hagyományos rendje alakult ki a naponta vitt ételeknek-italoknak.)
Az előadás végén lehetőség volt kérdezni. Az utolsó kérdést Bakonyi Pista tette fel: Van-e jelenleg olyan szerveződés Magyarországon vagy a Kárpáthazában, amely képes megvalósítani a nemzetstratégiát a néphagyomány alapján? Andrásfalvy Bertalan egyenesen, kertelés nélkül válaszolt: Van, pl. a Magyarok Szövetsége, mely Kunszentmiklós-Bösztörpusztán országos gyűlést tartott augusztus végén, ahol 200 ezer ember vett részt (ezt a tényt a média elhallgatta). Az ország minden tájáról jöttek az emberek, hogy együtt dolgozzanak, örüljenek egymásnak, vállalva magyarságukat.
Kapuváry Tibor, MSZ-Mór
Jó volt hallgatni a professzor Úr lélekemelő gondolatait. Andrásfalvy Bertalan példák sokaságával bizonyította a hallgatóság számára, hogy csak a néphagyományra támaszkodva lehetséges a nemzet felemelkedése. Minden olyan néphagyományt, amely az életet szolgálja, folytatni kell. Azokat pedig, melyek a halált szolgálják, el kell vetni (pl. „egykézés”).
A néphagyományok ápolásához az egyéni szerepvállaláson túl közösségi munka is szükséges. Magyarországon jelenleg alig vannak működő közösségek, ezért az egyik legfontosabb feladat, hogy a már működőket ne hagyjuk veszni, ill. új közösségeket hozzunk létre. Úgy tűnik, a civil társadalom felismerte, hogy mit kell tennie; sorra alakulnak országszerte a különböző közösségek, egyesületek, mozgalmak. Ez bíztató jel, de a nemzet felemelkedése még mindig kétesélyes. A siker azon múlik, hogy elegendő számú ember kezd el együtt gondolkodni, együtt dolgozni.
(Egy példa a népszokásra: A mátka a D-Dunántúlon és a palócoknál a lánypajtások közül kiválasztott, bizalmas, legjobb barátnő. A mátkák barátságukat némely vidék szokása szerint kis szertartással pecsételték meg (komatálküldés). Gyakori volt, hogy a lánykori mátka lett a későbbi keresztanya, komaasszony (komaság).
Gyermekágy a szülést követő néhány hetes időtartam. A gyermekágyas asszony és az újszülött ellátása és védelme hagyományos szokásokon, hiedelmeken, mágikus eljárásokon át valósult meg. A gyermekágyas asszony ellátásáról elsősorban a komaasszonya vagy komaasszonyai gondoskodtak egy hétig. A rokonok is vittek élelmet, országszerte különböző alkalmatosságokban (komakosár, komavéka, komatál, komaszilke, komacsésze). Ezekben ételt és italt (levest, baromfihúst, kalácsféléket, bort, pálinkát) helyeztek el szépen elrendezve és feldíszítve s erre a célra tartogatott kendővel letakarva. A komaasszonyt étellel, itallal kínálták; vagy néhol az volt a szokás, hogy megkóstolja, amit hozott, hogy az anya jobb étvággyal fogyassza (pl. Sárköz), vagy a gyermekágyasnak a komaasszony jelenlétében kellett elfogyasztania az ételeket (pl. Hajdú m.). A hozott ételekkel az egész családot ellátták. Volt, ahol hagyományos rendje alakult ki a naponta vitt ételeknek-italoknak.)
Az előadás végén lehetőség volt kérdezni. Az utolsó kérdést Bakonyi Pista tette fel: Van-e jelenleg olyan szerveződés Magyarországon vagy a Kárpáthazában, amely képes megvalósítani a nemzetstratégiát a néphagyomány alapján? Andrásfalvy Bertalan egyenesen, kertelés nélkül válaszolt: Van, pl. a Magyarok Szövetsége, mely Kunszentmiklós-Bösztörpusztán országos gyűlést tartott augusztus végén, ahol 200 ezer ember vett részt (ezt a tényt a média elhallgatta). Az ország minden tájáról jöttek az emberek, hogy együtt dolgozzanak, örüljenek egymásnak, vállalva magyarságukat.
Kapuváry Tibor, MSZ-Mór
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)