Szász Péter: A húsvéti misztérium szertartásai a középkori magyar szokásrend szerint.
 |
Szász Péter történész,
r.katolikus apologéta |
Hogyan ünnepelték a középkorban a húsvétot a magyar szokásrend szerint? Melyek voltak a jellegzetességei, melyek sajátossá tették? Ezeket a kérdéseket járja körül a korabeli források ismertetésében előadónk, Szász Péter a soron következő 456. Hétvezér Estek előadójaként. A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi fő ünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.
