Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Szántai Lajos magyarságkutató: A Szent Korona a jelen időben Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!
Szántai Lajos művészettörténész, művelődéskutató, magyarság- kutató lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték 684. előadó vendége.
A Szent Korona 1978. január 5-én, azaz 47 éve tért vissza Magyarországra és közel 33 évnyi távollét után a Magyar Nemzeti Múzeumba került, majd 2001-ben került át az Országházba. Elhelyezésének kérdését a „Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról” szóló 2000. évi I. törvény szabályozta újra, amely őrzési helyeként az Országgyűlés épületét jelölte ki. Hiteles másolata egykori őrzőhelyén, Székesfehérvárott is megtalálható.
A Szent Korona a jelen időben..... Mit jelent ez? A válasz egyszerű.
A magyar Szent Koronának nemcsak több mint egy évezredes jól dokumentált múltja, hanem ebből következően eleven és hatékony jelene, valamint végtelen igézetű jövendője is van. A középkor évszázadai óta általánosan ismert tétel szerint, ami a Szent Koronával történik, az a Nemzettel is megtörténik.
A Szent Korona 1978. január 5-én, azaz 47 éve tért vissza Magyarországra és közel 33 évnyi távollét után a Magyar Nemzeti Múzeumba került, majd 2001-ben került át az Országházba. Elhelyezésének kérdését a „Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról” szóló 2000. évi I. törvény szabályozta újra, amely őrzési helyeként az Országgyűlés épületét jelölte ki. Hiteles másolata egykori őrzőhelyén, Székesfehérvárott is megtalálható.
A Szent Korona a jelen időben..... Mit jelent ez? A válasz egyszerű.
A magyar Szent Koronának nemcsak több mint egy évezredes jól dokumentált múltja, hanem ebből következően eleven és hatékony jelene, valamint végtelen igézetű jövendője is van. A középkor évszázadai óta általánosan ismert tétel szerint, ami a Szent Koronával történik, az a Nemzettel is megtörténik.
Ez a titokzatos, egylényegű összetartozás ma is alapvetően határozza meg a nemzet sorsát. A kérdés ezáltal mindössze csak annyi, mennyire ismerjük a Koronának az írott forrásokban oly gyakran emlegetett, rejtélyesnek tűnő tulajdonságait: - erejét, - hatalmát, - élőlényként, személy fölötti élő minőségként mindeneken átható jelenlétét a magyarság életében.
Ebből következően a Szent Korona ismerete saját önismeretünkkel azonos. Ahol a Szent Korona, ott van a Magyar Királyság. A jogfolytonosság helyreállítása azonban 1945 óta nem történt meg. Azaz jelenleg törvényen kívüli állapot van. Kimondható, hogy az elmúlt 33 évben némi, halovány helyreállításra történő törekvés fellelhető, de az Alaptörvény mégsem állította helyre a Szent Korona-tan történeti alkotmányát. Szent Korona közjogi megjelenítése nem az Alaptörvény megalkotása kapcsán merült fel először a rendszerváltás óta. Sőt azóta − állami szimbólumként − jogszabályi elismerést is nyert. Valóságos közjogi jelentőséget azonban a történeti alkotmány a Szent Korona-tannal együtt csak az Alaptörvényben kapott, mint értelmezési alapelv, amit akár hagyományos szerepének legalább részleges elismeréseként is lehet értékelni.
A Szent Korona, mint a szuverenitás forrása és alanya. E megállapítás napjainkban ismételten különösen fontossá kezd válni. A magyar történeti alkotmány egyik doktrínája szerint minden közhatalom forrása, megjelenítője, sőt alanya a Szent Korona. Azokban a korszakokban, amikor a Szent Korona közjogi szerepét erőteljesebben hangsúlyozták, a koronából eredeztetett közhatalmat a történeti alkotmány egyik legfőbb elvének tekintették. A főhatalom tehát a Szent Koronáé (Jurisdictio Sacrae Coronae), ahogy a felségjogok is a koronát illetik, az állampolgári hűség és engedelmesség is a Szent Korona iránt állt fenn.
Amennyire ismerjük saját nemzetünket, annyira ismerjük fel helyünket, feladatainkat, küldetésünket és - bátran állíthatjuk - üdvtörténeti szerepünket a vészes viharokkal terhes világtörténelemben. Szántai Lajos - ím már 7. alkalomként - soron következő előadásában bizonyára jól megfogalmazottan, érthető magyarázatokkal alátámasztva kapunk választ arra a kérdésre, hogy mi a szerepe a nemzetünk életében, a jelen időkben a Szent Koronának.
Tiszta szívvel ajánljuk mindőnk és egyben rendszeres látogatóink figyelmébe az előadást és a Hétvezér Esték programját, azaz szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt
2025. év Tavaszutó - Pünkösd - Ígéret - május havának 27. napján (kedden) 18:00 órától
a Királykút Emlékházban
(Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán út 25.)
Szántai Lajos magyarságkutató
A Szent Korona a jelen időben
című előadására
Fejér Szövetség Sajtószolgálata
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése