A magyar anyanyelvről szól "Anyák napja" után az első májusi Hétvezér Est - Beliczai Mária szobrászművész jóvoltából

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Beliczai Mária szobrász: A világegyetem nyelve - az univerzum hangja - magyarul

 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

Beliczai Mária szobrász lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozatának 681. előadó vendége. Előadónk elsősorban szobrászként szerzett hírnevet magának. Azonban a 681. Hétvezér Est előadó vendégeként nem, mint szobrászművészt köszönhetjük körünkben, hanem a magyar nyelvet, mint a magyar műveltség csodaforrását kutató embert. Szobrászként, művészeti tanulmányai révén kezdte megismerni, felismerni a nyelvünkben kódolt jelképi világunk ősértelmét.

 

Elkezdte keresni, kutatni ezt az ősértelmet, amely a magyar nyelvben, mint az egyik legősibb nyelvben az évezredek folyamán újra és újra felszínre tör, megnyilvánul.

 

Így ír magáról: "A 'művészet' mai értelmezésétől távolodva kerültem közel ahhoz a tiszta világhoz, amikor a tudás, a kultusz (tisztelet) és az alkotások egy szerves egészet alkotnak, amit műveltségnek nevezhetünk. Kutatni kezdtem a magyar nyelvben megtalálható ősértelmet, ami az évezredek folyamán újra és újra felszínre tör, megnyilvánul. Azt az ősértelmet, amely a részekből, mintegy szótárból összerakható (...). Azonban, ha rálátunk az egészre - az összeállt képben a részek is felragyognak, szerves alkotóelemmé tagozódnak és szó.szer.int, mint a testrészek tagjai nyernek értelmet.

Ez a szerves építmény a kezdetektől formálódik; világképet alkot - amelyet az élet alakít. Kép.alkotás révén - hang.alak jön létre...”

A magyar nyelvre vonatkozó kutatásai mellett azonban feltétlenül be kell mutatni Beliczai Máriát, a művészt, a szobrászt is, hogy jobban megértsük pályáját. Tanulmányai: A szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában érettségizett szobrász szakon. 1983-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakon, ahol mestere Vígh Tamás volt. Azóta művésztanárként dolgozik egykori iskolájában, a szegedi művészeti gimnáziumban. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE). 

 

Miért különleges a magyar nyelv? Nem csak azért, mert nehéz, bár igen, valóban az, hanem mert egyedülálló a világon. A magyar nyelv teremtő elvéről, szóbokor vagy fraktál rendszeréről kiváló források, kutatások, eszmefuttatások, könyvek, előadások érhetők el könyvtárakban és a világhálón egyaránt. Álljon itt egy csokor ízelítőül ennek bizonyítására: mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről? 

 

Chevalier de Berris (1717-1865) francia nemes: „Egészen különös ez a nyelv, kissé talán nehéz is. De mindevvel nem törődve, megtanultam, mert jól csengő. Az általam ismert nyelvek közül a legszebbnek és legtisztábbnak tartom. Különösen, ha egy hölgyet hall beszélni az ember, akkor vele együtt a nyelvbe is bele kell szeretni.”

 

Sir John Bowring (1792. október 17. Exeter, - 1872. november 23. Claremont, Nagy-Britannia) angol nyelvész, közgazdász, politikus, író és utazó : Az első angol nyelvű magyar versantológia (Poetry of the Magyars, 1830) összeállítója: „A magyar nyelv magában áll, a messzeségben. Más nyelvek tanulmányozása vajmi kevés haszonnal jár, ha ezt a nyelvet próbáljuk igazában megérteni. Lényegében egyedülálló nyelvi öntőformája van, szerkezete és felépítése oly múltba vesző időkre mutat, amikor Európa legtöbb nyelve még nem is létezett, vagy nem volt hatással a magyar vidékre.” „A Magyar Nyelv eredete nagyon messzire megy vissza. Rendkívül különleges módon fejlődött és struktúrája visszanyúlik arra az időre, mikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. Egy olyan nyelv, mely szilárdan és határozottan fejlesztette magát, matematikai logikával, harmonikus összeilleszkedéssel, ruganyos és erős hangzatokkal.” „... a magyar nyelv egy tömör kődarab, melyen a viharok a legcsekélyebb karcolást sem hagyták. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz és nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől. Ez a nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb monumentje egy nemzeti egyeduralomnak és szellemi függetlenségnek."

 

Grimm Jakab meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is: „A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet”.

N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): „Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot.”

 

George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában sokkal bővebben kifejtve) „Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”

 

Grover S. Krantz amerikai kutató: „A magyar nyelv ősisége Magyarországon /…/ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /…/ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi.”

 

Ove Berglund svéd orvos és műfordító: „Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.” (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.)

 

Isaac Asimov sci-fi író: „Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok.”

 

Enrico Fermi olasz atomfizikustól mikor megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: “Már itt vannak - magyaroknak nevezik őket!”

 

Simpson, angol utazó (Letters from the Danube 1848.):

„A magyar nyelv gazdag, költői, hangzatos, — talán egy kicsit túlságosan pompázó és szavaló a közönséges társalgásban — tele van lelkesedéssel, eréllyel, mindennemű költői célra alkalmas, oly bátor s mégis oly gyöngéd, oly összhangzatos, tele dallammal, oly tisztán kiejtett. . .”

 

Giuseppe Mezzofanti bíboros, aki 58 nyelvet értett s beszélt, 1832-től a Magyar Tudományos Akadémia kültagja volt. Bolognában ékes magyar szóval fogadta József magyar nádort. Frankl Ágoston cseh nyelvésznek mondta: „Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és a latinnal egy sorba helyeztek? A magyar! Az új magyar költők versét ismerem, amelyeknek dallamossága teljesen magával ragadott. Kísérjék figyelemmel a jövő történetét és a költői géniusz oly hirtelen fellendülésének lesznek tanúi, amely teljesen igazolja jóslatomat. Úgy látszik, a magyarok maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában."

 

Vilhelm Schott kiváló német tudós: „A magyar nyelvben olyan üde, gyermeki természetszemlélet él, hogy előre nem is sejthető fejlődés csírái rejtőznek benne. Sok szép lágy mássalhangzója van. Magánhangzóit tisztábban ejti, mint a német. Egyaránt képes velős rövidségre és hatásos szónoki nyitottságra, szóval a próza minden nemére. Összhangzatos felépítése, csengő rímei, kifejezésbeli gazdagsága és zengő hangjai viszont kiválóan alkalmassá teszik, mint a tapasztalat is igazolja, a költészet minden ágára."

Tiszta szívvel ajánljuk mindőnk és egyben rendszeres látogatóink figyelmébe az előadást és a Hétvezér Esték programját, azaz szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt

2025. év Tavaszutó - Pünkösd - Ígéret - május havának 6. napján (kedden) 18:00 órától

 a Királykút Emlékházban

(Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán út 25.)

Beliczai Mária szobrász

A világegyetem nyelve - az univerzum hangja - magyarul

című előadására

A Hétvezér Est Rendezősége nevében:
Fejér Szövetség Sajtószolgálata