Grátz Antal építész: Hunok és magyarok, egyazon egészséges műveltség egymást kiegészítő életviteli formái

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Grátz Antal építész: "Hun és magyar: két életvitel egy testben"

 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

Grátz Antal - az ún. Makovecz iskolát képviselő - építész, többek között a Nemzeti Művelődési Intézet, a kondorosi népfőiskola és az új biatorbágyi iskola homlokzatainak tervezője és készítője, a képíró építészeti megoldások, a vakolathímzés egyik kiemelkedő alkotója lesz immáron második alkalommal a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozatának, a Hétvezér Esték 717. előadó vendége. Előadónk eredetileg ezen alkalommal a „Világkép emberül, magyarul” címmel készült előadását kívánta megtartani, amelyet viszont egy későbbi időpontban ismerhetnek meg a Hétvezér Esték látogatói, s amelynek során szó lesz majd arról, hogy korunk kórképének egyik jellemzője, hogy gyerekeink – ahogyan annak idején mi is – világkép nélkül kerülnek ki az iskolákból. Mi annak idején világnézetet tanultunk. Annyit is ért. Nézni néztünk, de látni nem láttunk. Nagy általánosságban ma sem vagyunk képben, ma sem látunk a pályán… Nem igen tudjuk mitől Ember az ember, mi az élet célja, az értelme, s így tovább…

E hiányosságokat kívánja némileg pótolni a két részesre bővült előadás.

 

"Időközben azonban megnyílt a Nemzeti Múzeumban az Atilla című kiállítás, amelynek kapcsán, de azt megelőzően is beszéltek értetlenségeket hunok és magyarok viszonyáról (youtube-n, M5-n, egyéb médiákban) - szól Grátz Antal beharangozója leendő hallgatóságához.

 

Korábbi előadásaim alapján – megelégelve a rengeteg félreértelmezett, torzított, stb. e-témában terjesztett nézeteket – a tárgyban korábbi kutatásaimat összefoglaló anyagomra (jelenleg még kézirat) alapozva, a Két Hollós Könyvkiadóban a hunok és magyarok viszonyáról és a Győrbe tervezett „A Magyar évezredek sorozata” előadások között kötelességemnek éreztem, hogy e soron következő Hétvezér Estre  szóló felkérésem témáját – az aktualitást figyelembe véve – kibővítsem. Ez most nagyon időszerű, s itt, Fejérvárott viszont meg is alapozná a Világképünk alapjai című témát. A sors által reánk testált jelenlegi, eléggé tétlen buddai, azaz hun állapotunk tétje éppen az, ráébredünk-e arra, hogy van egy páratlan örökünk és világnézet helyett pedig világképünk.

 

Ez alapján, s a szervezőkkel egyetértésben "Hun és magyar: két életvitel egy testben" címmel fogom megtartani az előadásomat. Ez ugyanannyira csodálatos, mint az élet, ám mégsincs benne semmiféle szenzáció. Hunok és magyarok ugyanis nem "romantikus rokonok", s nem is "egymáshoz közük nincs idegenek", hanem egyazon egészséges műveltség egymást kiegészítő életviteli formái. Amint régen, úgy ma is. Az egyik a 'vita activa', a tevékeny életvitel, melyet megelőz vagy követ a 'vita contemplativa', a szemlélődő életvitel - a töprengő tervezés vagy éppen összegzés során. Az emberi természet e párosát tartalmukban tovább követve az alábbi egymást kiegészítő ikerpár-csomagot kapjuk: rejtőzködő - megnyilvánuló, búvópatak - felszíni folyam, megálmodó - megvalósító, ráébredő - cselekvő, Bud(d)a -Atilla, (szemet) hunyó - magyarázó, hun - magyar, Hunor - Magor, Hungária - Magyarország, együtt: Magyarhon, jobb agyfélteke - bal agyfélteke, címerünk jobb, illetve bal fele. Éljünk vele!" - zárja beharagozóját az előadó.

 

Grátz Antal kortárs magyar építészként leginkább a magyar népi építészet hagyományait, szimbolikáját és képírásos díszítő motívumait integráló építészeti szemléletéről ismert, mint aki a népi építészeti hagyományokat és az épületek falain megjelenő képírást helyezi munkája középpontjába. Már több fórumon tartott előadást a hunok és magyarok viszonyáról, így a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület, a Két Hollós Könyvkiadó szervezésében is. Részt vett és jelenleg is aktívan közreműködik közéleti előadásokon és szakmai beszélgetéseken, ahol az építészet és a kulturális identitás kapcsolatát elemezi. Győrben a Magyar Évezredek sorozat előadójaként, illetve egyéb eseményeken a „magyarul olvasható építészet” lehetőségeiről és az építészeti motívumok jelentőségéről tart előadást. 

Művészeti szemlélete, célja a népi motívumok és ősi jelképek újra értelmezése az épített környezetben, különös tekintettel a vakolathímzésre és a képírásos homlokzatokra. Grátz Antal számos építészeti projektben vett részt, különösen olyan kis léptékű középületeknél és temetkezési jellegű épületeknél, ahol a díszítő elemek és szimbolika fontos szerepet kap.

Munkájának gyümölcsei közé tartozik a buzsáki ravatalozó épület  terve,  a gyugyi ravatalozó és urnafal, amelynél a terek és díszítő elemek személyesebb, emberi méltóságot közvetítenek, a Szent Bertalan katolikus kápolna Palkonyában tervezett katolikus kápolna, melyeknek szerves részét képezik a népi-szimbolikus és egyedi motívumok, különböző építészeti elemek és oromzatok. Grátz Antal munkássága arra fókuszál, hogy az építészet ne csupán funkcionális legyen, hanem hagyományos jelképek és képírások segítségével kommunikáljon a nézővel és a közösséggel, hogy az épületek homlokzatán megjelenő motívumok visszaolvasható, értelmes vizuális narratívát alkossanak, a vakolathímzés, a deszkafaragás és más hagyományos technikák új életre keljenek a modern építészeti kontextusban.

Tiszta szívvel ajánljuk mindőnk és egyben rendszeres látogatóink figyelmébe az előadást és a Hétvezér Esték programját, azaz szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt

2026. év Télutó - Böjtelő - Jégbontó - február hava 10. napján (kedden) 18:00 órától a Királykút Emlékházban

(Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán u. 25.)

Grátz Antal építész

"Hun és magyar: két életvitel egy testben"

című előadására

Figyeljék híreinket, hiszen ha kedd, akkor - biztosak lehetünk benne, hogy újra és elmaradhatatlanul - Hétvezér Est!

 

A Hétvezér Est Rendezősége nevében:
Fejér Szövetség Sajtószolgálat