"Hun és magyar: két életvitel egy testben„
Hunok és magyarok, egyazon egészséges műveltség egymást kiegészítő életviteli formái
Grátz Antal, az ún. Makovecz iskolát képviselő építész, többek között a Nemzeti Művelődési Intézet, a kondorosi népfőiskola és az új biatorbágyi iskola homlokzatainak tervezője és készítője, a képíró építészeti megoldások, a vakolathímzés egyik kiemelkedő alkotója lesz immáron második alkalommal a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték 717. előadója. Grátz Antal építészmérnök kortárs magyar építész, aki leginkább a magyar népi építészet hagyományait, szimbolikáját és képírásos díszítő motívumait integráló építészeti szemléletéről ismert. Rövid életrajzi áttekintés: építész-mérnök, aki a népi építészeti hagyományokat és az épületek falain megjelenő képírást helyezi munkája középpontjába. Előadások és szakmai tevékenység: több fórumon, így a Fejér Szövetség Hétvezér Esteken, Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület szervezésében, Két Hollós könyvkiadó Hunok és magyarok viszonyáról, Győrben a Magyar Évezredek sorozata. Továbbá egyéb eseményeken a „magyarul olvasható építészet” lehetőségeiről és az építészeti motívumok jelentőségéről, tartott előadásokat.

Művészeti szemlélete: célja a népi motívumok és ősi jelképek újra értelmezése az épített környezetben, különös tekintettel a vakolathímzésre és a képírásos homlokzatokra. Főbb munkái: Grátz Antal számos építészeti projektben vett részt, különösen olyan kis léptékű középületeknél és temetkezési jellegű épületeknél, ahol a díszítő elemek és szimbolika fontos szerepet kap.
Buzsák: ravatalozó épület terve, amelyet ő tervezett. Gyugy – ravatalozó és urnafal: gyugyi ravatalozó és urnafal, amelynél a terek és díszítő elemek személyesebb, emberi méltóságot közvetítenek. Palkonya – Szent Bertalan kápolna: Palkonyában tervezett katolikus kápolna, szerves részét képezik népi-szimbolikus motívumok.Oromzatok és egyedi motívumok: különböző építészeti elemek és oromzatok, amelyekben a népi díszítés motívumai visszatérnek.
Építészeti stílus és filozófia. Grátz Antal munkássága arra fókuszál, hogy: az építészet ne csupán funkcionális legyen, hanem hagyományos jelképek és képírások segítségével kommunikáljon a nézővel és a közösséggel. az épületek homlokzatán megjelenő motívumok visszaolvasható, értelmes vizuális narratívát alkossanak. a vakolathímzés, deszkafaragás és más hagyományos technikák új életre keljenek a modern építészeti kontextusban.
Részt vett és jelenleg is aktívan közreműködik közéleti előadásokon és szakmai beszélgetéseken, ahol az építészet és a kulturális identitás kapcsolatát elemezi.
Eredetileg a február 10.-i előadásán a Fejér Szövetség 717. Hétvezér Esten, a „Világkép emberül, magyarul” címmel készült előadást tartani Grátz Antal. Ez az előadás- amelynek rövid ismertetését itt közöljük- egy későbbi időpontban, de megtartásra kerül. Ebben szó lesz majd arról, hogy korunk kórképének egyik jellemzője, hogy gyerekeink – ahogyan annak idején mi is – világkép nélkül kerülnek ki az iskolákból. Mi annak idején világnézetet tanultunk. Annyit is ért. Nézni néztünk, de látni nem láttunk. Nagy általánosságban ma sem vagyunk képben, ma sem látunk a pályán…Nem igen tudjuk mitől Ember az ember, mi az élet célja az értelme, és így tovább…E hiányosságokat kívánja némileg pótolni ez az előadás.

Időközben azonban megnyílott a Nemzeti Múzeumban az Atilla című kiállítás, és ennek kapcsán, de ezt megelőzően is beszéltek értetlenségeket hunok és magyarok viszonyáról, (youtube-n, M5-n, egyéb médiákban). Korábbi előadásaim alapján – megelégelve a rengeteg félreértelmezett, torzított, stb. e-témában terjesztett nézeteket, a tárgyban korábbi kutatásaimat összefoglaló anyagomra (jelenleg még kézirat) alapozva a Két Hollós Könyvkiadóban a hunok és magyarok viszonyáról, és Győrbe tervezett „A Magyar évezredek sorozata” előadások között, kötelességemnek érzem, hogy a Hétvezér Estek mostanra szóló felkérésem témáját – az aktualitást figyelembe véve – lecseréljem. Ez most nagyon időszerű, és itt Fejérvárott viszont meg is alapozná a Világképünk alapjai című témát. A sors által reánk testált jelenlegi, eléggé tétlen buddai, azaz hun állapotunk tétje éppen az, ráébredünk-e arra, hogy van egy páratlan örökünk és világnézet helyett pedig világképünk. 
Ez alapján "Hun és magyar: két életvitel egy testben„ címmel fogom megtartani a 717. HVE-n az előadásomat, a Szervezőkkel egyetértésben. Ez ugyan csodálatos, csakúgy, mint az élet, még sincs benne semmiféle szenzáció. Hunok és magyarok ugyanis nem romantikus rokonok, nem is egymáshoz közük, nincs idegenek, hanem egyazon egészséges műveltség egymást kiegészítő életviteli formái. Ma is. Az egyik a 'vita activa', a tevékeny életvitel, melyet megelőz vagy követ a 'vita contemplativa', a szemlélődő életvitel - a töprengő tervezés vagy éppen összegzés során. Az emberi természet e párosát tartalmukban tovább követve az alábbi egymást kiegészítő ikerpár-csomagot kapjuk: rejtőzködő - megnyilvánuló, búvópatak - felszíni folyam, megálmodó - megvalósító, ráébredő - cselekvő, Bud(d)a -Atilla, (szemet) hunyó - magyarázó, hun - magyar, Hunor - Magor, Hungária - Magyarország, együtt: Magyarhon, jobb agyfélteke - bal agyfélteke, címerünk jobb, illetve bal fele. Éljünk vele!"
Tiszta szívvel ajánljuk mindőnk és egyben rendszeres látogatóink figyelmébe az előadást és a Hétvezér Esték programját, azaz szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt
2026. év Télutó - Böjtelő - Jégbontó - február hava 10. napján (kedden) 18:00 órától a Királykút Emlékházban
(Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán u. 25.)
Grátz Antal építész
"Hun és magyar: két
életvitel egy testben „ című előadására
Figyeljék híreinket, hiszen ha kedd, akkor - biztosak lehetünk benne, hogy újra és elmaradhatatlanul - Hétvezér Est!
A Hétvezér Est Rendezősége nevében:
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése