Fejér Szövetség honlapja

Strohmayer Ádám, a 716. HVE előadó vendége:                                          A Geszterédi Aranyszablya titkai

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Legjelentősebb honfoglalás kori fegyverkincsünk kutatása, újjá alkotása és egy különleges, múltidéző ékszerkollekció megszületése.

Első ízben lesz vendégünk Strohmayer Ádám cizellőr, kísérleti régész a Magyar Művészeti Aakadémiai ösztöndíjasa   ,   Alkotói facebook oldala.  , M5 Mesék a takarásból riportműsor  

Az előadás mindenki számára izgalmas utazást kínál a 10. század lenyűgöző világába. Az Előadó-Alkotó így mutatja be magát: már gyermekkoromban is lenyűgözött a honfoglaláskori tárgyi kultúra. Pályaválasztásomat is a korszak ötvösremekei iránti érdeklődésem határozta meg. A 10. század viseletek, fegyverzetek, lószerszámzatok, valamint a korszakra jellemző ornamentika rajzi rendszerét kutatva rendszeresen vállalok szerepet régészeti projektekben. E tudományos együttműködések eredményeként számos előadás és publikáció született. 

2014-ben a II. Uráli Orosz–Magyar Régészeti Expedíción ötvösszakértőként vettem részt.

Cizellőrként utoljára nekem adatott meg a lehetőség, hogy Magyarországon végzettséget szerezzek ezen a szakterületen. A cizellálás  több évezredes múltra visszatekintő, hagyományos kézműves technika az ötvösség egyik legemblematikusabb díszítőeljárása. A mesterség gyakorlati fogásait Molnár László székesfehérvári ezüstműves-cizellőr mestertől sajátítottam el. Elsősorban régészeti leletek rekonstrukcióival és historizáló ékszerek készítésével foglalkozom. Betekintés a geszterédi aranyszablya rekonstrukciós folyamataiba 

Számos, általam vagy közreműködésemmel készült régészeti tárgyrekonstrukció szerepelt rangos kiállításokon. Eddigi legjelentősebb munkám a kiváló alkotótársakkal közösen elkészített aranyveretes geszterédi szablyarekonstrukció, amely külön teremben volt látható a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállítást az országos sajtó és média is kiemelt figyelemmel kísérte. Az Aranyszablya  készítéséről könyv és kisfilm is készült. 

Jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként a korábban megszerzett tapasztalatokra építve a tarcali honfoglaláskori aranyozott ezüstveretes szablya kísérleti régészeti szemléletű kutatásán és magas technikai színvonalon történő újra alkotásán dolgozom. Szívügyemnek tekintem legszebb honfoglaláskori kincseink művészi és mesterségbeli értékeinek minél szélesebb körű megismertetését és jelenbe való átörökítését. Ennek jegyében született ékszerkollekcióm  is, amelynek több darabját az Aranyszablya időtlen szépségű motívumai ihlették.”

A geszterédi aranyveretes szablya a honfoglalás kori fegyver- és művészettörténet egyik legkiemelkedőbb emléke. A különleges lelet nemcsak fegyverként, hanem reprezentációs tárgyként is értelmezhető, amely a 10. századi elit világába enged bepillantást. Díszítése, szerkezete és technikai megoldásai jelentős forrásként szolgálnak a korszak ötvösművészetének és tárgyi kultúrájának megértéséhez.

Az előadás a szablya történetét és kísérleti régészeti szemléletű kutatását mutatja be. Külön hangsúlyt kapnak azok a veretek, amelyek egykori szerepét és a fegyveren elfoglalt helyzetüket az előadónak sikerült meghatároznia. Ennek révén a hallgatók betekintést nyerhetnek a rekonstrukció összetett folyamatába, amely a tudományos kutatás és a kézműves mesterség határterületén valósult meg. Szó esik a Magyar Nemzeti Múzeumban bemutatott aranyszablya-rekonstrukció létrejöttének kulisszatitkairól, valamint arról a többéves kutatómunkáról, amely a végső forma megszületéséhez vezetett. Az előadás bemutatja, miként válhat egy régészeti töredékekből ismert tárgy újra „élővé” a kísérleti régészet eszközeivel. A közönség megismerheti azokat a technikai kihívásokat is, amelyek a veretek, a bőrözés és a fegyver szerkezeti elemeinek hiteles újra alkotását kísérték.

Az előadás nemcsak egy kiemelkedő műtárgy történetét meséli el, hanem egy egész korszak vizuális és szellemi világát is megidézi. A geszterédi aranyszablya így nem csupán múltunk egyik legszebb tárgyi emléke, hanem a honfoglalás kori művészet időtlen szimbóluma is. Ezt az időtlen szépséget viszik tovább Strohmayer Ádám honfoglalás kori leletek ihlette ékszerei is, amelyek többek között az Aranyszablya motívumvilágából születtek. Az előadás során nemcsak a vásznon lesznek láthatók, hanem a helyszínen élőben is megtekinthetők, és limitált példányszámban megvásárolhatók. Így a történelem nemcsak megérint, hanem kézzelfogható formában, elegáns kiegészítőként viselhetővé válik.

Strohmayer Ádám cizellőr, kísérleti régész teljesítménye, a legszebb honfoglaláskori kincseink művészi és mesterségbeli értékeinek minél szélesebb körű megismertetése és jelenbe való átörökítése, nem csak a magyar, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű, amelybe bepillantást nyerhet a soron következő Hétvezér Est hallgatósága.

Tiszta szívvel ajánljuk mindőnk és egyben rendszeres látogatóink figyelmébe az előadást és a Hétvezér Esték programját, azaz szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt.

2026. év Télutó - Vízöntő - Boldogasszony - Jégbontó - február hava 03.                           napján (kedden) 18:00 órától a Királykút Emlékházban                                      (Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán u. 25.)

Strohmayer Ádám cizellőr, kísérleti régész :

"A Geszterédi Aranyszablya titkai " című előadására és honfoglaláskori leletek ihlette ékszerbemutatójára.

Figyeljék híreinket, hiszen, ha kedd, akkor - biztosak lehetünk benne, hogy újra és elmaradhatatlanul - Hétvezér Est! 

A Hétvezér Est Rendezősége nevében:
Fejér Szövetség Sajtószolgálat