Miklósvölgyi János festőművész, grafikus bibliai ihletésű előadásával folytatódik a Hétvezér Esték 2026. évi előadás sorozata

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Miklósvölgyi János művészettörténész: Gondolatok az ószövetségi istenképről a kettős teremtés tükrében - könyvbemutató előadás

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

Miklósvölgyi János festőművész, grafikus, művészettörténész, író lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozatának, a Hétvezér Esték 713. előadó vendége. A mostani előadást akár, Szűcs Cecília bölcsész által a 708. Hétvezér Estén  megnyitott, a Biblia értelmezésével kapcsolatos egyenes és közvetlen folytatásának is tekinthetjük annak ellenére, hogy a két előadónak, gondolkodónak életútja, pályafutása még nem is keresztezte egymást.

 

Miklósvölgyi János 27 évesen dolgozta ki elméletét, mely szerint az emberi életút és a művészet egyetemes történetének korszakai tökéletesen megfeleltethetők Krisztus keresztútjának stációival, ezzel jelezve, hogy - függetlenül vallási hovatartozásától és hitétől - az ember számára a Krisztusi út van spirituális „sorvezetőként” kijelölve. Miklósvölgyi János szerint az Ószövetség bosszúálló, gyakran kegyelmet nem ismerő istenképe nem lehet azonos Krisztus azon Mennyei Atyjával, aki szeretetet és ingyen kegyelmet hirdetve alapvetően más magatartásmintát mutatott fel. Az állítás olyannyira súlyosnak tűnik, hogy az komoly érvekkel történő alátámasztást igényel. Az előadó erre tesz kísérletet, miközben e témával kapcsolatos tanulmánykötete is bemutatásra kerül. 

ÉLETÚTJA: 1970-ben született Dr. Miklósvölgyi Csaba agrármérnök és Endrey Ilona védőnő gyermekeként. Apai nagyapja görög-katolikus pap, anyai nagyapja orvos-műgyűjtő volt. Testvérbátyja – Miklósvölgyi Csaba – operatőr. Nős, két gyermek apja. Tizennyolc éves kora óta Budapesten él és alkot.

Tizennégy évesen Leonardo da Vinci és Albrecht Dürer munkásságát tanulmányozva kezd el rajzolni. Gimnáziumi évei alatt és közvetlen utána két magániskolába is beiratkozik, ám szakmai előrelépés szempontjából egyiket sem tartja megfelelőnek, így mindkettőt otthagyja. Tizenhat évesen ismerkedik meg a kor két meghatározó képzőművészével, Barcsay Jenővel és Kokas Ignáccal, akik ettől kezdve rendszeresen látják el tanácsokkal. Kokas felvételi nélküli bejutást ajánl számára a Képzőművészeti Gimnáziumba, mely lehetőséggel nem kíván élni. Az érettségi megszerzése után beadja jelentkezését a Képzőművészeti Egyetemre, ahonnan az időközben távozó Kokas Ignác támogatására már nem számíthat. Az újonnan kinevezett tanszékvezetővel támadt kibékíthetetlen konfliktusa (mely a művészet alapkérdéseinek megítéléséből táplálkozott) felvételét olyannyira megakadályozza, hogy amikor a nemzetközi hírű kortárs festő, Fehér László részvételével is megrendezett országos pályázaton grafikájával első helyezést ér el, a díjnyertes alkotással jelentkezve még csak felvételizni sem hívják be. 

1988-ban, 18 éves korában lép személyes kapcsolatba a gondolkodására jelentős hatást gyakorló Pap Gábor művészettörténésszel, akivel mai napig egyezteti fontosabb elképzeléseit. Első önálló kiállítását 16 évesen rendezi, azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal rendszeresen mutatja be műveit. Élesen bírálja a gyakran selejtet is rangra emelő destruktív posztmodern törekvéseket, melyeket a művészet testén élősködő parazita minőségként értékel. Figurális festészetének központjában a szekularizált és a szakralitást hordozó emberi minőség alapvető konfliktusai állnak. Elképzelése szerint a kettős teremtés lélek- és sárembere a kezdetektől fogva szemben áll egymással, a világ e két erőtér spirituális harcának színtere és a tét nem kevesebb, mint az emberi faj túlélése vagy végső pusztulása. 

Festészeti és grafikai tevékenysége mellett figyelme időközben a művészetelméleten túl vallásfilozófiai kérdések irányába is fordult. Talán nem véletlenül, hisz apai ágon görög felekezetű katolikus papi családból származik, anyai ágon pedig rokonságban áll az ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai tanszékének létrehozójával és nyugalmazott professzorával.

Pisa, Firenze, Assisi és Vatikán döntő állomások életében: e helyeken válik ugyanis láthatóvá egyértelműen számára az a lélek-és értékromboló folyamat, ahogyan évszázadok alatt a szeretet- és kegyelem-alapú evangéliumi tanítást összemosták, majd egyre inkább lefedték az ószövetség szellemiségével.

27 évesen dolgozza ki elméletét, mely szerint az emberi életút és a művészet egyetemes történetének korszakai tökéletesen megfeleltethetők Krisztus keresztútjának stációival, ezzel jelezve, hogy az ember számára – függetlenül vallási hovatartozásától és hitétől – a Krisztusi út van spirituális „sorvezetőként” kijelölve.

Írásai kötetbe rendezését Pap Gábor javasolja és támogatja, első kiadójához – a Kairoszhoz – Medvigy Endre irodalomtörténész protezsálásával kerül. Itt két könyvének publikálására kerül sor, a harmadik (Sixtus-kápolna, a félezer éves Hollywood) megjelentetésétől azonban – annak kényes témájára hivatkozva – a Kairosz visszalép. További köteteinek gondozását 2013-tól 2020-ig a Két Hollós kiadó vállalja, tanulmányait a hasonló nevű könyvesbolt folyóirata, a „Dobogó” rendszeresen közli. 2022-től a Faragószék Kft. jelenteti meg könyveit.

Első előadását 2011-ben a budapesti Műcsarnokban tartja, azóta az ország több pontján ismerteti gondolatait. Hatással volt rá Albrecht Dürer, Leonardo da Vinci, Matthias Grünewald, Csontváry Kosztka Tivadar, Kokas Ignác, Pap Gábor és Wolfgang Amadeus Mozart. Forrás: Miklósvölgyi János honlapja

Pályafutásának és tevékenységének főbb jellemzői:

• Művészi munkássága: 14 éves kora óta fest, 15 éves kora óta rendszeresen kiállít. Stílusát korai korszakában a szürrealizmus jellemezte, későbbi műveiben a szakrális és nemzeti motívumok, valamint a hagyományőrzés kerültek előtérbe.

• Kutatási területek: Aktívan foglalkozik művészettörténeti elemzésekkel, különösen a reneszánsz festészettel (pl. Piero della Francesca, Sixtus-kápolna falképei).

• Előadói tevékenysége: Számos ismeretterjesztő előadást tart országszerte és online felületeken. 2025-ben és 2026 elején is rendszeresen jelentkezett a "Látszat valóságban az emberiség" című videósorozattal, amelyben társadalmi és szellemtudományi kérdéseket boncolgat.

• Publikációk: megjelent könyvei: Csontváry Jeruzsálem falai alatt, A Hazugság Atyjának trónfoglalása, „Ne hagyjátok a templomot”, avagy ki győzte le Kaszparovot, Távozz tőlem Sátán, „Emésztő tűz van előtte, s körülötte erős forgószél”, avagy gondolatok az ószövetségi istenképről, Ember és művészet keresztút járása, A modernizmus degenerációja, avagy kanszag és szentségtörés, Sixtus-kápolna A félezeréves Hollywood, Ábel Útján – Az Isenheimi Oltár Üzenete.

Tiszta szívvel ajánljuk mindőnk és egyben rendszeres látogatóink figyelmébe az előadást és a Hétvezér Esték programját, azaz szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt

2026. év Télhó - Boldogasszony - Fergeteg - január hava 13. napján (kedden) 18:00 órától a Királykút Emlékházban

(Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán u. 25.)

Miklósvölgyi János művészettörténész

Gondolatok az ószövetségi istenképről a kettős teremtés tükrében

című könyvbemutató előadására

Figyeljék híreinket, hiszen ha kedd, akkor - biztosak lehetünk benne, hogy újra és elmaradhatatlanul - Hétvezér Est!

 

A Hétvezér Est Rendezősége nevében:
Fejér Szövetség Sajtószolgálat