Nemzetek himnuszainak története, zenében és a jogtörténetben elbeszélve (frissítve)

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Szilasi Alex zongoraművész és Dr. Horváth Attila alkotmánybíró: Nemzetek himnuszai - zenében és jogtörténetben

Vendégeink:

"a zongoraművészek Amadeusa".
és  

"a professzorok James Bondja"

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Szilasi Alex Liszt-díjas - nem túlzás; világhírű - zongoraművész és Dr. Horváth Attila egyetemi tanár, alkotmánybíró lesznek - az Országzászló Védnöki Testület felkérésére - a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési sorozata, a Hétvezér Esték 693. rendezvényének előadó vendégei.

 

A himnusz dicsőítő és magasztaló ének. Eredetileg vallásos jellegű, Istent vagy isteni hatalma(ka)t dicsőítő, hozzá(juk) segítségért fohászkodó, imaszerű lírai műfaj. Tárgya és alkalma tehát eredetileg valamely istenség vagy Isten dicsérete, megnyerése és magasztalása.

 

A kedves olvasó bizonyára azonnal felteszi magának a kérdést, hogy jön össze egy előadói estre egy Liszt-díjas zongoraművész és egy címzetes egyetemi tanár, alkotmánybíró? Vajon hogyan kerülhetnek ők egy platformra? A két hivatás, a két pálya annyira távol esik egymástól, hogy ember legyen a talpán, hatalmas képzelő erővel, aki egy közös nevezőre tudja hozni őket. Pedig bizony léteznek olyan közös kapcsolatok, amelyeket csak a hivatásukat legmagasabb fokon művelő művészek, tudósok képesek megtalálni. A titokzatosság fátylát fellebbentjük a következőkben, egy rávezető magyarázattal. Mint tudjuk minden népnek, nemzetnek meg van a saját, rá jellemző kultúrája. Ez a kultúrkincs rendkívül összetett, hiszen az anyanyelven kívül, a népszokásaik, viseletük, irodalmuk, zenéjük, az élet minden területére kiterjedően, arra a népre, népcsoportra, nemzetre jellemző jegyek alapján ismerjük fel őket, tudjuk meghatározni milyenségüket, tulajdonságaikat. Nos az egyik ilyen eleddig kevésbé ismert, és tanulmányozott, egy-egy nemzetre jellemző, de mindenki által ismert jegy, ismeretet, érzést, érzelmeket, sőt a történelmüket hordozó megnyilvánulása a népeknek, a nemzeteknek a himnuszuk. A két kitűnő a saját hivatásukban elismert ember a zongoraművész és a bölcsész, jogász arra vállalkozott, hogy az egyes nemzetek himnuszának keletkezését, történetét megismertesse velünk. Az előadás során mintegy illusztrációként meghallgathatjuk magát a himnuszt és megtudhatjuk azt is, hogy milyen zenei üzenetet hordoz magában. Szilasi Alex zongoraművész és Dr. Horváth Attila egyetemi tanár, alkotmánybíró bemutatják, hogy az egyes nemzeteknek milyen módon keletkezett a himnusza. Az uralkodó rendelte meg, a forradalom, szabadságharc lelkesedésének hatására született, vagy hazafiak írtak ki pályázatot. Szilasi Alex zenei illusztrációjának segítségével megtudhatjuk, hogy milyen zenei üzenetet hordoznak magukban ezek a nemzeti szimbólumok. 

Tiszta Szívvel - Csórics Balázs előadói estje a Királykút Emlékházban (frissítve)

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Csórics Balázs színművész: Tiszta szívvel

 

Jól csak a szívével lát az ember.

Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.

Antoine de Saint-Exupéry (1900-1944): A kis herceg

 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

Csórics Balázs (Budapest, 1984. szeptember 23.) magyar színművész lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési sorozata, a Hétvezér Esték 692. előadó vendége. Balázs „Az újkezdet Harcosa”-ként önmagát így mutatja be: Csórics Balázs vagyok, színész. Nem tudom meghatározni magam, mert egyetlen jelenleg dívó földi keretbe és címkébe sem férek bele. Egész életemben ezt próbáltam. Eddig nem sikerült.🙂 

 

Miről fog szólni az előadás? Csórics Balázs ezt így fogalmazta meg: "A nyelvünk és a kultúránk olyan erőt rejt, mely képes átvezetni bármilyen poklon, bármilyen nehézségen. Segít, hogy minél tisztább szívvel tudunk létezni, annál biztonságosabb és erősebb a lényünk. Minden nehézséggel, minden mélységgel könnyebben boldogulunk, mert “jól csak a szívével lát az ember.”

Történelmi rétestésztáról, avagy máig nem tisztázott kronológiai mizériákról szól a 691. Hétvezér Est (frissítve)

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Bognár "Ízes" Zoltán: FÉNY - Felesleges Évszázadok Nyomában - könyvismertető előadás

 

Történelmi rétestészta,

avagy idővel a kocka elveszett 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

Bognár "Ízes" Zoltán könyvbeszerző, kronológia kutató lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési sorozata, a Hétvezér Esték 691 előadó vendége.

 

Ki ne hallott volna Heribert Illig: "Kitalált középkor" címmel megjelent történelmi elemzéséről, ami óriási port kavart, de szinte kivétel nélkül minden történész, lett légyen hivatásos, avagy amatőr, csupán cáfolni volt hajlandó állításait, ha egyáltalán foglalkozott a könyvvel, hiszen megkérdőjelezte 297 év létezését, azaz éppen az Árpádok Kárpát-medencébe érkezése előtti három évszázadot. Ezen az sem változtatott, hogy Uwe Topper "Nagy naptárhamisítás" című könyvével kísérve jelentette meg szerzőtársával, Klaus Weissbergerrel művének bővített kiadását "Magyarok a kitalált középkorban" címmel, amelyben éppen az ún. "magyar krónikákra" hivatkozott, minthogy azokban éppen ezen évszázadok fő szereplői, mint Nagy Károly, vagy az avarok és a kazárok birodalmai nem kaptak egy szóval sem említést, s ezért margóra kerültek, s nem is mérvadók abban, hogy mi mikor és miért is történt, vagy nem történt.

Ha kedd, akkor Hétvezér Est és Dr. Guseo András ideggyógyász lesz a 690. előadó vendég (frissítve) ...

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Dr. Guseo András: Egészséges nemzetet csak egészséges gyermekekkel építhetünk

 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók! 

 

Dr. Guseo András ideggyógyász, pszichiáter, fejfájás és agyér betegségek specialista  lesz a 690. Hétvezér Est vendége.

 

Dr. Guseo András: "Amikor az orvosi pályát kezdtem az autoimmunitás és autizmus fogalma nem szerepelt a tananyagban, mert ismeretlenek voltak. Az első autoimmun betegséget 10 évvel később írták le. Ma nincs olyan család, ahol ne ismernénk autoimmun beteget, vagy a család látókörében ne lenne autista, vagy viselkedészavaros gyerek. A tanintézetekben ennél sokkal rosszabb a helyzet. 10 évvel ezelőtt egy dunaújvárosi felmérés a végzős óvodások körében 70% felettinek találta az éretlen, iskolára alkalmatlan gyerekek számát, ami mára sokkal rosszabb. Egy város általános iskolájának két első osztályában a gyerekek 48%-nak papírja van a gondokról és soknak nincs még papírja, de rosszabbak, mint a papirossal rendelkezők. A katonai sorozásnál a megvizsgáltak nagy százaléka alkalmatlan a sorkatonaságra. A születések száma a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint vészjóslóan csökkent az elmúlt 5 évben és már elhagytuk az 1,3-at a csökkenésben, miközben 2,3 kellene a fennmaradásunkhoz.