Chemez Farkas lovas hagyományőrző lesz a 702. Hétvezér Est előadó vendége szeptember utolsó napján, kedden 18:00 órától a Királykút Emlékházban

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Chemez Farkas néprajzkutató: A magyar feltámadás nyomában - lovas zarándoklatok a Kárpát Hazában

 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Chemez Farkas néprajzkutató, hagyományőrző, lovas zarándok második alkalommal lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték 702. előadó vendége. Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy egyszer, egy külön alkalommal is ellátogatott hozzánk, ugyanis a 2016. július 25.-i zarándoklata után Délvidékről, Nándorfehérvárról érkezett Székesfehérvárra lován Chemez Farkas és zarándok csapata, hogy részt vegyenek Fehérvár 3. Nagyboldogasszony Napi Kegyeleti Zarándoklatán.

 

Így immár harmadszor köszöntheti Chemez Farkast a Fejér Szövetség közössége. Nem mindennapi kihívás, hiszen már önmagában is embert próbáló rendkívüli teljesítmény lóháton megtenni hétezer kilométert Kazahsztánig és vissza, vagy körül lovagolni a Kárpát-medencét. Őseink számára azonban, túlzás nélkül mondhatjuk, hozzátartozott a hétköznapi élethez, ha úgy hozta a szükség, akkor több ezer kilométert is képesek voltak lóháton megtenni. Farkast azonban nem a rekordok és sport teljesítmények elérése űzi, hajtja. Őt más ösztönzi az újabb és újabb lovas zarándoklatok megszervezésére és megvalósítására. Mi ez a más? Minden zarándoklat, amiért szervezi és társaival, követőivel közösen vállalja a zarándokok nélkülözésekkel teli kemény életét, megpróbáltatásait, az egyetlen cél érdekében történik, a magyar feltámadásért, Magyarország jövőjének jobbra fordulásáért. Sokan ismerhetik, - de nem elegen - azt a jóslatot, próféciát, amelyet Natália nővér kapott. A jóslat szerint „a Sátán fölötti végső győzelem és a megváltás beteljesedésének földi eszközéül – bármilyen hihetetlennek látszik is – a Mennyei Atya öröktől fogva Magyarországot választotta.” Egy másik látomása szerint, 1940-ben: „Az úr Jézus szavai: „Amint a megváltás a betlehemi istállóból indult, úgy fog elindulni Magyarországról nagy művem: a bűnök eltörlése, a lelkek megszentelése, a sátán letaszítása, az én országomnak diadalmas uralma.” Pio atya szerint: „Magyarország olyan kalitka, amelyből egyszer gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában, páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre…”

Rozgics Mária, a Világ Magyarsága lap szerkesztője lesz a 701. előadó vendég

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Rozgics Mária újságszerkesztő: Éljünk és ne féljünk

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Rozgics Mária, a  Világ Magyarsága hetilap szerkesztője lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték 701. előadó vendége.

Mária lapját idézve az előadásának tartalmához:

Évtizedek óta zörgetjük a lármafát, mégsem akarják megkongatni a vészharangot azok, akiknek ez kötelességük volna. Pedig nemcsak, hogy egyre fogyunk, fogyatkozunk, hanem egyre betegebbekké, egyre megnyomorítottabbakká váltunk, s lassan földi létünk élettartama is a népek között a legutolsó helyre juttat minket. Ahogy majd száz esztendeje már József Attila is figyelmeztetett, hogy „ezernyi fajta népbetegség" pusztítja, sorvasztja a magyarságot, úgy folyamatosan látnak napvilágot azok a tanulmányok is, amelyek a mindenkori hatalom figyelmét szeretnék felhívni: kötelességük megállítani a pusztító kórt. De eddig minden jajkiáltás süket fülekre talált, s ha így folytatódik, bizony az a sötétre festett jövőkép talán még veszedelmesebbé, alattomosabbá válik, mint amit számunkra megjövendöltek. De ez a betegség-vízió nem csupán magyar sajátosság, hiszen ma már globalizálódott ez is, mint minden, ami a népek, nemzetek sanyargatására lett kitalálva. Ám a betegség leküzdésében, az igazi gyógyításban, mint sok minden másban, ami javára vált az emberiségnek, így ebben is igaz, hogy a magyar nép különleges tehetséggel van megáldva. Eleink még ismerték a fű, a fa, a virág, a föld gyógyító erejét, éltek is vele, alkalmazták is azt, s így tudtak mindenféle rontás és pusztítás ellenére egészséges testtel és lélekkel megmaradni a vérzivataros időszakok ellenére is. Ma azonban úgy tűnik, hogy a világ összes rontása igyekszik kiölni mindazt az ősi tudást, amelynek annyit köszönhetünk, s amely az egész emberiség számára is oly sok hasznot adott. Ma azt látni, hogy a mammon istene vált mindenek felettivé, s csak kevesen érzik, hogy ezt az hatalmat az erős hit oly könnyen, mint a tavaszi fuvallat, képes ledönteni! Ezért is fontos, hogy a feledés mély bugyrából hívjuk a felszínre ősi ismereteinket, gyógyítsuk, ápoljuk, védjük testünket, lelkünket, mert csak így nevelhetünk egészséges utódokat, így vethetünk féket a bennünket elpusztítani akaró sötét erőknek. Ahogy egykoron a veszélybe kerültek is, főleg a hajótöröttek üzentek: S.O.S. – Mentsétek meg lelkeinket, bizony így kell ráznunk nekünk is éjjel-nappal azt a lármafát: mindenki hallja, akinek füle van rá: MENTSÜK MEG, MENTSÉTEK MEG LELKEINKET! Avagy éljünk és ne féljünk!

Biró Szabolcs Maszkura lesz a 700. ÜNNEPI HÉTVEZÉR EST előadó vendége (FIGYELEM: a KIRÁLYKÚT EMLÉKHÁZBAN)

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Biró Szabolcs Maszkura poétás zenész: Szeptember végén... - verses koncert

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Biró Szabolcs Maszkura poétás zenész, a Maszkura és a Tücsökraj zenekar frontembere, a Dévai Nagy Kamilla által alapított Krónikás Zenede hajdani erdélyi növendéke lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozatának 7. centenáriumi vendége, a 700. ÜNNEPI HÉTVEZÉR EST poétás zenei előadója.

Biró Szabolcs, 1981. 08. 04-én született Marosvásárhelyen, középiskolában, képzőművészetet, fafaragást tanult, majd pályakereső érdeklődésének köszönhetően jó időben zenére váltott. Zenekarával, a Maszkura és a Tücsokraj együttessel hét hivatalosan megjelent lemezük van, négy nagylemez és három kisebb. Emellett sok-sok közreműködés, koncert. Saját dalszövegű dalokat is játszanak eklektikus hangzásban, folklór hatásokkal tűzdelt tánczene, de fellelhető a sanzon és tangó világa is, ami örök.

 

Az Ünnepi Hétvezér Estén Maszkura másik, Poétás technikai Ryder oldalát ismerhetjük meg saját  beharangozó szavait idézve:

ÜNNEPI 700. HÉTVEZÉR EST - szeptember 16-án 18:00 órától a Királykút Emlékházban...

Szilárd Leóról szól a - hála az égnek - máig példa nélküli atombomba bevetés 80. éfordulóján a 699. Hétvezér Est

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Varga János mérnöktanár: Szilárd Leó, a béke őre – 80 éve történt Japán atombombázása

„Hiszem, Isten a magyart sem teremtette rossz kedvében s mostoha indulattal,

s nem ruházta fel azt alábbvaló tehetségekkel akármely más nemzetnél.” 

Bolyai János

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók! 

Varga János mérnöktanár  lesz - immáron 5. alkalommal - a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték 699. előadója. Előadásai kutatási területéhez híven minden alkalommal a magyar tudományos élet kiemelkedő alakjairól, kevéssé ismert vagy éppen általa feltárt ismeretekről szóltak. 2020. október 06-i első előadásának címe: Bolyai János élete az anekdoták tükrében, 2022. április 19.-i második előadásának címe: EINSTEIN és a MAGYAROK  kapcsolata, 2022. szeptember 6.-i harmadik előadásának címe: Kedvcsináló az ÁLMOK ÁLMODÓI 2.0 kiállításhoz, és a 2025-01-18.-i negyedik előadásának címe: Szent-Györgyi Albert, a biokémia óriása.

Mostani előadásának célja, hogy bemutassa az egyik legötletdúsabb magyar „marslakót”, aki egy személyben az atombomba feltalálója, megalkotásának szorgalmazója és a nukleáris energia békés célokra való hasznosításáért küzdő tudósok nemzetközi mozgalmának a motorja, mondhatnánk a béke őre volt. Az előadás ennek az ellentmondásnak a bemutatásával kívánja ismertté tenni Szilárd Leó  magyar és amerikai fizikus szerteágazó tudományos tevékenységét.Mint feltaláló is rengeteg berendezés elvét alkotta meg, de ezeket nem építette meg, így sok Nobel-díjtól elesett. Az elszalasztott Nobel-díjak Guinness Rekorderének tekinthetjük őt, mert szerencsés esetben –még egy béke Nobel-díjat is beleszámítva– akár 7 Nobel-díjat is kaphatott volna, de a sors fintora folytán ezt a legmagasabb tudományos elismerést soha nem kapta meg.! Ő volt a legsokoldalúbb "marslakó". „Hosszú életem folyamán, amit tudósok közt töltöttem el, senkivel sem találkoztam, akiben több lett volna a képzelőerő és eredetiség.” –nyilatkozta róla barátja, Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus. „Minden találmányát meg szokta beszélni velem. Annyira telve voltam csodálattal, hogy az ő jelenlétében teljesen hülyének éreztem magam. Az összes nagy ember közül, akikkel életemben találkoztam, messze ő volt a legragyogóbb.” - emlékezett vissza Gábor Dénes, Nobel-díjas elektromérnök, a holográfia feltalálója.