Tűzszertartás - Fénylánc Magyarországért - a téli napfordulón a királyi városban, az Öreghegyen, a Milleniumi-emlékműnél lobban a láng

Fénylánc Magyarországért - Fénylánc Székesfehérvárott is a

Millenniumi-emlékműnél

2025. december 21-én, Vasárnap este 16.30 órától

Tűzgyújtás 17:00 órakor

Karácsony, Kerecseny a fény újjászületésének ideje bennünk és a természetben. Közös ünnepre hívnak a fejérek minden magyar érzelmű fehérvárit és környékbelit. Ifjakat, kevésbé ifjakat, korosat és kortalanokat, családokat, egyedül és közösségben élőket, szülőket, nagyszülőket, leendő szülőket, gyerekeket, unokákat. Egyszóval mindenkit várunk szerre, szerben, szeretettel, kik követik és tisztelik azt, amit őseink követtek!

 

 

 

Az ősi magyar hagyományok szerint a fény ünnepe ez a nap, a Napisten újjászületésének, a téli napforduló napján. A fényünnep a keleti pusztai népeknél, amint őseinknél is, az egyik legkiemelkedőbb örömnap lehetett. A turáni népek hitvilágában ez a nap a megújulást, az újjászületést is jelképezte.

Advent harmadik hetében Bakony István könyvbemutató előadásával zárjuk a Hétvezér Esték 2025. évadját

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Dr. Bakonyi István irodalmár: Galamb a járdán - könyvbemutató előadás

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Dr. Bakonyi István József Attila (2015) és Illyés Gyula (2025) díjas irodalmár, irodalomtörténész, a Csóri Sándor Társulat elnöke lesz a 711. Hétvezér Est előadó vendége. Estéink régi hagyománya, hogy az évadzáró est irodalmi illetve zeneművészeti ihletésű.

 

A 2025. év zárását jelentő "Adventi Hétvezér Est" apropóját éppen az adta, hogy nemrég jelent meg az előadó új verseskötete "Galamb a járdán" címmel. Az előadás beharangozójaként ajánljuk a Magyar Kurír katolikus hírportál oldalán "Ameddig bennem fénylesz" címmel éppen Szent Miklós napján megjelent könyvajánló jegyzetet Halmai Tamás költő, irodalmár tollából:

  

"Bakonyi István verseskötete mindenekelőtt visszafogott eszköztelenségével késztet elismerésre. („A megtörténtek szelídülése a lázadás kísértése nélkül” – fogalmaz Iancu Laura fülszövege, a kötet – borítóképet is leíró – címére utalva.) E többségükben néhány soros szabadversek halk tónusban szólnak örömökről és öregségről; szeretetről és hitről; háborúról és békéről; világról és emberről – hol életképi jelenetezéssel, hol meditatív fogalmisággal. Holtak és élők, szavak és csöndek valóságát boronálja egybe ez a számvetésre és számadásra berendezkedett, de a létezést – mint keleti bölcsek vagy nyugati szonáták – apró villanásokban megragadó poétika."