Székely-magyar Thermopülé - tudnod kell, hogy miért

Nyerges-tető vagy Nyergestető

Piatra Niergeș, míg vissza nem tér 

Székely hősiesség, hazafiasság, önfeláldozás, hazaszeretet, áldozat, szabadság, hűség.

"Isten áldja meg a magyart, tartson neve, míg a Föld tart,
Paradicsom hazájában éljen örök boldogságban!
Éljen örök boldogságban!" 

Nyergestető: 878 vagy 895 méter magasan fekvő hágó Háromszék és Csík medencecsontjai között. Egy a Csíki havasok és a Torjai-hegység között feszülő átjáró Hargita megyében, összekötő nyereg Székelyföld peremén. Vízválasztó Csíkkozmás és Kászonújfalu határán és vérválasztó az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utolsó színhelyeként. Az élet és halál mezsgyéje volt akkor is, mikor tatár vagy török tört hazánkra épp, s akkor is, mikor a császári és cári seregek együtt keltek át a Kárpátok hegygerincén.

Nyergestető volt 1849 augusztus 1-jén a székely Thermopülé.

Fazekas a lovat tolja alá, miközben Nyerges nyergeli már - s mindez a lovasára vár!

Dunántúli földeket kebelez be a Nyerges-birodalom. 

Újabb, jelentős kiterjedésű földterületek kerülhetnek Fidesz-közeli oligarchák, elsősorban Nyerges Zsolt nagyvállalkozó, kezébe. Minderről Magyar Zoltán jobbikos országgyűlési képviselő számolt be szerdai győri sajtótájékoztatóján. A jobbikos képviselő a parlament múlt heti ülésén több alkalommal is felszólalt az ügyben, felhívva a figyelmet, hogy egy Nyerges Zsolthoz köthető cégcsoport Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyékben sorra nyeri az állami földbérleteket. Magyar Zoltán elmondása szerint a vállalkozó zsebszerződésekben és vadászati mutyikban is eljáró ügyvédje 16 egyszemélyes céget hozott létre strómanokon keresztül. „Egy bankban nyitottak bankszámlát, a cégjegyzék számok is egymást követik, teljesen egyértelmű a visszaélés” – jelentette ki a jobbikos honatya.

Kinek a föld alatt is pénz terem

Agrártámogatások 2011: Pénzeső Csányi, Nyerges és Leisztinger érdekeltségeinek

tangentopoli // 2012.05.18. forrás: K-blog 

 

Az EU-s agrártámogatási rendszernek köszönhetően az elmúlt évek valódi pénzesőt jelentettek néhány magyar nagytőkés számára. Csányi, Nyerges és Leisztinger érdekeltségei sok milliárd forinttal gazdagodtak, miközben a kis- és középbirtokos gazdákhoz az uniós pénzeknek csupán a töredéke jutott el.

 

A magyar mezőgazdasági politika az unióshoz hasonlóan hosszú ideje kétarcúsággal küzd, ahogy ezt az állandósult parlamenti viták, valamint Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium januárban lemondott államtitkárának nyilatkozatai is mutatják. Noha kimondott cél a középbirtokok támogatása és a mezőgazdaságból élők életszínvonalának javítása, a gyakorlatban a magyar és az EU-s mezőgazdasági politika is kifejezetten a nagybirtokokat támogatja és a nagybirtokos mezőgazdaságot ösztönzi. A földbérletekkel kapcsolatos botrányok mellett jó példa erre az agrártámogatások rendszere is. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által tavaly szétosztott agrártámogatások legfőbb nyertesei többek közt Nyerges Zsolt, Csányi Sándor vagy Leisztinger Tamás érdekeltségeit találjuk, és általában véve is elmondható, hogy az összes kifizetett támogatás nagy része csak keveseket gyarapít.