Meghívó "A koronahercegnő fátyla" című könyv első honi bemutatójára

Egy könyv, amely az utolsó "Árpád-házi királyunk, III. András leányáról, Árpádházi Boldog Erzsébet legendájáról jelent meg 2000-ben német nyelven Zürichben, s amely külhoni magyarok támogatásával került magyarul is kiadásra. Egy könyv, amely arról a szent életű koronahercegnőről szól, kinek a sorsát megpecsételte az Árpád-ház "utolsó arany ágacskájának" elhalása, kinek krisztusi elkötelezettségénél talán csak egy volt nagyobb, a soha el nem múló honvágya.

Tössi Erzsébet szemfedője - a kiállítás egyik legkülönlegesebb, bizony súlyával és méretével mindenképp az Árpádok  legnagyobb kiállítási ereklyéje - évszázadok elteltével most, a "Királyok és Szentek - az Árpádok kora" című kiállítás keretében - svájci magyar nemzettársaink, többek között Sztruhár Szilvia és Bakocs Mihály jóvoltából - került először a királyi városba, Székesfehérvárra, Magyarországra. Évszázadok után, földi életének elmúltával teljesül-e a koronahercegnő fátyla alól fellebbenő - eddig rejtve maradt - álma?

Találkozzunk az Árpádházi Boldog Erzsébet legendáját felidéző, hazatérni vágyó lelkét megidéző könyv bemutatóján
2022. május 6-án (pénteken) 17 órakor
a Szent István Király Múzeum Rendházában!
(Székesfehérvár, Fő utca 6.)

Fejér Szövetség Sajtószolgálat

Fehérvár védművei az Árpádkortól a középkorig

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

A legújabb eredmények Fehérvár középkori védműveinek kutatásában

A 435. Hétvezér Est vendége Szücsi Frigyes régész és történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorandusza, lesz. Szücsi Ferenc 2011–2016 között a Szent István Király múzeum munkatársaként számos ásatást vezetett Székesfehérváron és Fejér megyében. Korábban a kutatás a fehérvári városfal tatárjárás utáni megépültét feltételezte, noha történészi feltevésként nemrégiben felmerült a 11. századi építés lehetősége is. Most már a városfal gerenda alapozásából származó minták természettudományos keltezése is az utóbbi elméletet erősíti. 

Az előadásban fény derül Fehérvár korai kőből épült városfalának jelentőségére a Magyar Királyság és a középkori Európa viszonylatában. Az előadó azonban nem kizárólag az Árpád-kori városfallal foglalkozik, hanem ismerteti ásatásainak jelentősebb eredményeit a késő középkorból és a török korból is.