Fáklyás megemlékezés a Magyar Királyi Honvédség felvidéki bevonulásának 82. évfordulóján

Tisztelt Polgármester Úr!
Tisztelt Önkormányzati Képviselők!
Tisztelt Honfitársak, Fehérvári Polgárok!
Tisztelt Sajtószerkesztőségek!

Ezúton hívom meg Önöket az Országzászló Védnöki Testület nevében az Országzászló téren, az Ereklyés Országzászló és Trianon Emlékműnél tartandó - már hagyományos - évi utolsó megemlékezésünkre a Magyar Királyi Honvédség "Kassai bevonulásának" 82. évfordulós napján, 2020. november 11-én, szerdán 18 órára.

Bizalommal az ősi erényben:
Dr. Boór Ferenc elnök - társelnök
Fejér MAG Egyesület - Fejér Szövetség
Országzászló Védnöki Testület alapító tag
 

2020. november 11-én lesz 82 éve, hogy az I. bécsi döntés következtében vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó vezetésével a Magyar Királyi Honvédség bevonult Kassára. A felvidéki bevonulás volt a honvédség első jelentős hadmozdulata 1919 óta. Az ünnepélyes fogadtatást a rendező tisztek és az adott település elöljárósága közösen készítették elő, mindenütt előre meghatározott módon. Az első település, ahová a magyar csapatok 1938. november 5-én bevonultak, Medve volt, míg a nagyobb településeket 10-én érték el. Horthy Miklós kormányzó 6-án Komáromba, 11-én Kassára vonult be fehér lovon.

A kassai bevonuláson részt vett a revíziót régebb óta támogató angol nemes, Harold Harmsworth, Rothermere lordja, aki Londonból utazott Kassára, hogy szemtanúja legyen az eseménynek. A bevonulás alkalmából beszédet mondott többek között Esterházy János gróf is. Ezt követően Horthy megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc sírját. A Felvidék déli részének visszatérését a magyar törvényhozás két nap múlva, november 13-án, az 1938. évi XXXIV. törvénycikkel szentesítette.

Fáklyás megemlékezés, díszőrség 
a Magyar Királyi Honvédség Kassára bevonulásának  82.  évfordulóján 
2020. november 11-én (szerdán) 18 órától 
Székesfehérvár Ereklyés Országzászló és Trianon Emlékművénél

 

A megemlékezés alatt a díszőrséget a Fehérvári Hagyományőrző Íjász Egyesület tagjai biztosítják,

• melynek kezdetét hármas kürtszóval jelzik,
• majd Felvidék palóc himnuszaként is elterjedt "Isten áldja meg a magyart" kezdetű  himnikus énekkel kezdődik a megemlékezés,
• miután az újra felharsanó hármas kürtszó zárja a megemlékezést és a díszőrséget. 

A megemlékezésen elhangzik Eszterházy János gróf és Horthy Miklós magyar és "szloviák" nyelven elmondott beszédének felvétele, mely utóbbi fordítása magyarul a következő: 

„Az, hogy tudok szlovákul, azoknak a szép éveknek az eredménye, amelyeket a haditengerészetnél töltöttem. Ott tanultam meg horvátul, ezért a szláv nyelvek nem idegenek számomra. Forró szeretettel üdvözöllek benneteket, akik ma visszatértetek ezeréves közös hazánkba, melynek szabad földjét velünk együtt műveltétek és védelmeztétek is.”

A megemlékezés után a résztvevők mécsesekkel világítják ki az emlékmű körül a trianoni döntéssel elcsatolt, vagy megcsonkolt felvidéki vármegyék történelmi címerpajzsait.

Az Országzászló Védnöki Testület nevében továbbította a
Fejér Szövetség Sajtószolgálat