2022. május 5., csütörtök

Fanfár két Fehérvárott eltemetett királyi gyermekért 2022. május 7-én 15:30-kor Fehérvár hajdani koronázó templomának Romkertjén

Kegyeleti szertartás Fehérvár hajdani koronázó templomának "Romkertjében" Anjou Katalin magyar királyi hercegnő elhunytának 744. évfordulós előnapján és III. László magyar királlyá választott gyermek elhunytának 817. évfordulós napján a két királyi gyermekért.  

Tisztelt Honfitársak!
Tisztelt Sajtószerkesztőség!

Ezúton értesítjük és hívjuk meg Önöket a rövid, csendes történelmi kegyeleti szertartásra, melyet az Apostoli Magyar Királyság két ifjan, még gyermekként elhunyt magyar királyi méltóságra emlékezve, mint

2022. év május 7-én, szombaton
15:30-tól 16:00-ig a hajdani
koronázó templom
"Romkertjében"
tart
a
Fejér Szövetség 
Alba Regia Civitas Rendje

https://www.youtube.com/watch?v=3JuRm3zsGOE
Fanfár a gyermekkirályért és a királyi gyermekért
2016. május 7-én, mikor még egyetlen királyunknak
sem jelölte felirat vélt vagy valós sírhelyét
A kegyeleti szertartás tervezett menete:
  • 15:30-ig Gyülekező a "Romkert" kapujában
  • 15:45-ig Megemlékezés és mécsesgyújtás a királyi csontmaradványokat őrző közös emlékhelynél
  • 16:00-ig Mécses gyújtás Anjou Katalin hercegnő feltételezett sírhelye, a hajdani Anjou kápolna maradványai előtt, a 2017-ben elhelyezett emléktáblánál.
 
III. László (1199/1201-1205. május 7.) apostol magyar gyermekkirály (1204-1205) a királyi városban, Fehérvárott született I. Imre apostol magyar király (1196–1204) és Aragóniai Konstancia királyné ugyancsak Fehérvárott született és eltemetett elsőszülött gyermeke volt. 
Anjou Katalin (1370-1378. május 8.) magyar királyi hercegnő I. (Nagy) Lajos (1326-1382) magyar király (1342-1382) és Kotromanić (boszniai) Erzsébet másodszülött gyermeke (az elsőszülött Mária nem élte túl a csecsemőkort) a legidősebb leányutóda lett.
A Magyarországon született Katalin, mint a halála után magyar királynővé (1386-1395) koronázott harmadszülött (ifjabb) Mária (1371–1395) és a lengyel királynővé koronázott (1384-1399) és II. János Pál pápa ideje alatt szentté avatott negyedszülött gyermek, Szent (Jadwiga) Hedvig (1374–1399) nővére, a magyar királynői címre is legesélyesebb trónörökös volt. I. Lajos magyar király az egyenesági utódlás érdekében rendszeresen gyakorolta már a magyar jogban először az elődje, I. Károly által gyakorolt királyi örökösödési rendelkezési jogot, a fiúsítást (praefectio), hogy lányágon is örökölhetővé tegye a nemesi birtokjogot. Elérte azt is, hogy lánya önállóan is birtokolhassa a magyar  királyi címet (Rex Hungarorum) és trónt.
 
A fanfár e napon e két királyi gyermekért szól, kikben gyermeki létükön, életükön és halálukon is túl közös, hogy
  • a nevükön elsőként (Imreként és Lajosként) regnáló magyar király
  • magyar trónra legesélyesebb (elsőszülöttként tisztelt) gyermekei voltak,
  • kiknek sírboltjai - tudjuk, hogy - a Szent István által emeltetett koronázó templomban domborultak hajdan,
  • azonban kiknek sírhelyeit és földi maradványait a történelem 2017-ig - s a gyermekkirály esetében ki tudja meddig még - súlyos homállyal sújtja.
A két uralkodásra termett gyermeki és királyi méltóság nem uralkodhatott. Még a megkoronázott fiúcska sem, kit az írásbeli történelem hosszú ideig - azonos nevű elődjének királyságát el nem ismerve - II. Lászlóként tartott számon.

III. László hirtelen és váratlan halála (Bécsben) mintegy megoldása lett a még atyja, I. Imre idején elkezdődött, azonban atyja halála után felerősödő trónviszálynak, Imre felnőtt férfiú korban lévő öccseként - a királyválasztás törvényei szerint is leginkább - a trónra is esélyes II. Andrással szemben.


Az Apostoli Magyar Királyság trónjára szánt Anjou Katalin halála révén "Mária" országának első királynője idősebb húga, Mária lett, míg a testvéri érzelmű és szellemiségű Lengyelország királynője kishúga, a napjainkban szentté avatott Szent Hedvig, avagy Szent Jadwiga. Gyermeki áldozatokként elsüllyedt királyi emlék volna csupán e két ifjú a magyar történelem tengerében?!

Amint a csontosszáriumról még mindig csak az mondható, hogy egyedi sírhellyel vagy síremlékkel máig "meg nem tisztelt" magyar királyok csontjainak gyűjtőhelye, még pontosabban az ismeretlen sírhelyű, ám a hajdani koronázó templomban eltemetett magyar királyi méltóságok vélt csontmaradványainak gyűjtőhelye, addig legalább Anjou Katalinra 2017 óta már egy emléktábla emlékezik azon a helyen, ahol az Anjou kápolna maradványait egy csatorna felújításkor kiszálló csapat meg nem lelte Fehérvár Koronázó terén, s mire az illetékes fővárosi igazgatóság munkatársai a helyszínre érkeztek, eltűnt majdnem minden, amit a feltáráskor, a beszámolók alapján még, mint érintetlen sírkápolnaként csodáltak a frissen érkező szemtanúk a helyszínen.

Május 7-én két ifjú királyi méltóság, III. László és Anjou Katalin királyi gyermekek emlékére szól - még mindig csendesen - a harang és a fanfár Székesfehérvár Koronázó terén, s gyúlnak mécsesek az emlékhelyen, a hajdani koronázó templom maradványait őrző Romkert területén, a királyi csontokat őrző osszáriumnál és Anjou Katalin emléktáblájánál.

A következő kegyeleti megemlékezésre 2022. május 31-én (kedden) 16:30 órától kerül sor II. Géza apostol magyar királyra emlékezve. Akkor és mindörökké. 

Tisztelettel és szeretettel várunk minden megemlékező honfitársunkat.
Fejér Szövetség Sajtószolgálat

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése