2025. február 28., péntek
2025. február 24., hétfő
Beszámoló és támogatási elszámolás az Országzászló Védnöki Testület 2024. évi tevékenységéről
Beszámoló a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat 2024. évi költségvetéséről szóló 2/2024. (II.15.) önkormányzati rendelet alapján 09/117-3/2024. azonosító szám alatt megkötött „Támogatási Szerződés” teljesítéséről és pénzügyi elszámolásáról
Fejér MAG Egyesület 8000 Székesfehérvár, Udvardi u. 34.
A Szerződéssel támogatott Országzászló Védnöki Testület (későbbiekben esetenként röviden: Testület) egy évvel az Országzászló tér és emlékmű helyreállítása előtt, 2017. június 2-án alakult meg Székesfehérvár Városházának dísztermében 8 szervezet képviselőinek és Székesfehérvár hivatalban lévő polgármesterének részvételével. A Testületet alapító és az önálló bejegyzéséig képviseletét ellátó egyesület a szerződés szerint a Fejér MAG Egyesület.
A Testület elsődleges célja, az Ereklyés Országzászló és Trianon Emlékmű, azon belül is a Társadalmi Összefogás Nemzeti Lobogója évszázados hagyományokra alapozott tiszteletének őrzése mellett a királyi város, a történelmi Magyarország, a Kárpát-medence magyar nemzeti örökségének védelme, hagyományainak gondozása.
2025. február 23., vasárnap
Dr. Raffay Ernővel beszélgetünk a 671. Hétvezér Estén arról, hogy Trianon után 105 évvel mik a megoldás lehetőségei
Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Raffay Ernő történész, politikus, író: Trianon és a megoldás lehetőségei
Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Dr. Raffay Ernő nem először, s reméljük, hogy nem is utoljára lesz a Hétvezér Estek előadó vendége. Hosszú idő elteltével köszönthetjük őt ismételten köreinkben, a Hétvezér Estek közönségének nagy örömére. Mintegy 11 évvel ezelőtti első előadásában a magyarországi szabadkőművességről szólt, amelynek működése, tevékenysége - határozott véleménye szerint - nagymértékben hozzájárult a magyar nemzet életének legtragikusabb történelmi eseményéhez, a trianoni békediktátumhoz. Ahhoz a gyalázatos és gyászos eseményhez, amely nemzetünk és hazánk megcsonkításának máig fájó tragédiáját okozta. Legutóbbi előadásának tartalma is túlmutatott már a trianoni döntés tényszerű következményeinek ismertetésén, részben már megelőlegezte, taglalta a kilábalásról alkotott jelen elképzeléseit. Eltelt 8 év, túl Trianon 100. évfordulóján, s az orosz-ukrán háború lezárásának, azaz egy újabb európai geopolitikai és hatalmi átrendeződés küszöbén a kiút keresés nem csupán időszerűvé, de kényszerűvé vált hazánk, s nemzetünk közéleti szerepvállalói számára is.
Előadásának vázlatos leírása szerint Trianon föloldása kapcsán három lehetőség létezik:
1.) elfogadjuk Trianont, ebben az esetben száz éven belül megszűnik a magyarság az idegen megszállás alatt lévő magyar területeken;
2.) valamiféle autonómiát sikerül elérni a három autonómia-forma közül (személyi elvű-, kulturális- és területi-közigazgatási autonómia) és
3.) területi revízió, azaz határmódosítás Magyarország javára. Jelen esetben nyilván mindenki számára elsőként merül fel Kárpátalja, az elszakított magyarság sorsa.
2.) valamiféle autonómiát sikerül elérni a három autonómia-forma közül (személyi elvű-, kulturális- és területi-közigazgatási autonómia) és
3.) területi revízió, azaz határmódosítás Magyarország javára. Jelen esetben nyilván mindenki számára elsőként merül fel Kárpátalja, az elszakított magyarság sorsa.
Dr. Raffay Ernő a 671. Hétvezér Est során Trianon ebben a három pontban felsorolt megközelítését bontja ki.
2025. február 16., vasárnap
A Hétvezér Esték 670. előadója, v. Joó Katalin lovagdáma, gyógypedagógus, tanár, író - könyvbemutató a Királykút Emlékházban
Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
v. Joó Katalin gyógypedagógus, tanár, író: Ősmúltunk és eredetünk Maya fátyla mögött - könyvbemutató előadás
Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

2025. február 14., péntek
2025. február 9., vasárnap
Hétvezér Est a 33 évvel ezelőtt alakult Don-kanyar Emlékkápolna Alapítvány kezdeményezőjével, Bobory Zoltánnal
Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Bobory Zoltán író, költő: Emlékezés a hősökre - zarándokutak a 2. magyar hadsereg áldozataiért és a Don-kanyar kápolna története
Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!
Az Országzászló Védnöki Testület felkérésére Bobory Zoltán író, költő, a Vörösmarty Társaság elnöke, a
Don-kanyar Emlékkápolna Alapítvány alapítója, a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség tiszteletbeli elnöke lesz a Fejér Szövetség közéleti és
közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték 669. előadója.
33 évvel ezelőtt...
"egyedülálló feladatot vállalt fel a Don-kanyar Emlékkápolna Alapítvány, amely sok nehézséggel dacolva végül történelmi tettet hajtott végre. Bobory Zoltán kezdeményezésére 1992-ben a város, a honvédség, a történelmi egyházak és civil szervezetek támogatásával alakult meg a Don-kanyar Kápolna Alapítvány
azért, hogy emlék- és zarándokhelyet emeljen a Don-kanyarban 1943.
január 12-én bekövetkezett orosz áttörés áldozatainak emlékére. A
kápolna Pákozd mellett, a Mészeg-hegyen a kilencvenes években épült
fel, s azóta a világ minden tájáról látogatják az ország első és
egyetlen ökumenikus imahelyét, ahol minden évben máglyatűzzel
tisztelegnek a hősi áldozat nagysága előtt.
2025. február 2., vasárnap
Szent István fejereklyéjéről és ereklyetartóiról szól a 668. Hétvezér Est Smohay András művészettörténész jóvoltából
Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Smohay András művészettörténész: Szent István fejereklyéje és ereklyetartói
Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Az ereklyék a szentek földi maradványai, illetve olyan tárgyak, amelyekkel életük során érintkezésbe kerültek. Maga az ereklyetisztelet – talán túlzás nélkül mondhatjuk – egyidős az emberiséggel; a kereszténységtől függetlenül is létezik. Valamilyen mágikus tulajdonságot tulajdonítunk olyan emberekhez köthető tárgyaknak, akiket valamilyen oknál fogva tisztelünk. Mi úgy tekintünk az egyházra, hogy létezik a küzdő, a szenvedő és a megdicsőülő egyház; ez fontos aspektusa a keresztény ereklyetiszteletnek. A küzdő egyház tagjai, akik itt a földön folytatják mindennapi küzdelmüket, a szenvedő egyházé, akik a tisztítótűzben várnak a megtisztulásra, a megdicsőült egyház tagjai, akik a mennyországba jutottak. A szentek és a boldogok ereklyéiben azokat az embereket tiszteljük, akik valaha itt éltek közöttünk, és most már, hitünk szerint, a mennyországban vannak, és onnan járnak közben a küzdő egyház tagjaiért. Mária Terézia (1740–1780) idején került vissza Székesfehérvárra Szent István fejereklyéje. Részben erről is szól az előadás, hogy mi is ennek a története.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)