A mi világunk
(Tisótzki István, Kecskemét, Az én világom című írása alapján, azon alig-alig változtatva)
Mindig is hittük, hogy a természet
törvényei irányítanak. Minden ember sorsa, döntései következménye. Hittük és hisszük, hogy az
életünk alakulását a jövőben, jelenlegi döntéseink határozzák meg. A
bennünket ért hatások és a rájuk adott válaszaink között mindig van egy
hely a szabad döntésre. Mindig van egy jobb választás. A döntéseinket
szabadon választjuk, de döntéseink következményeit a természet törvényei
irányítják. Ha valaki érti a természet törvényeit, akkor nagyobb
biztonsággal meg tudja „jósolni” a döntések és pillanatnyi helyzetek
közép-, hosszú távú következményeit. A jövő akkor megjósolható, ha
magunk állítjuk elő, ebből adódóan jövőnk alakulását az határozza meg,
milyen döntéseket és cselekedeteket teszünk itt és most. Azt a világot,
amiben élni fogunk a jövőben, azok a döntések határozzák meg, amiket itt
és most hozunk. De milyen világot építünk, mit akarunk létrehozni,
alkotni, mi a közös cél, miért dolgozunk, miért élünk?Amikor megszülettünk, kaptunk a sorstól egy rövid időt és egy lehetőséget, hogy egy jobb világot hagyjunk hátra, mint amilyen a világ, a környezetünk akkor volt, amikor először felsírtunk a születésünk pillanatában.
Most, mikor „válság van”, mikor a régi minták, módok látszólag hirtelen már nem működnek, mikor a régi tanítások és a régi válaszok már nem jelentenek megoldást, akkor a kérdés még mindig ugyanaz: Milyen világot építünk?
