Nagyboldogasszony Napja a Magyar Nemzet legmélyebb és legősibb tiszteletadó Emlék- és Ünnepnapja
Emléknap,
- mert országunk Nagyboldogasszony oltalmába helyezésének napja
- mert Szent István király földi életének utolsó napja
Ünnepnap,
- mert a Magyarok Nagyasszonyának, Nagyboldogasszonynak, a Világ Győzelmes Királynőjének Ünnepnapja,
- mert ez volt eredendően az új kenyér és a bor felszentelésének napja (nem véletlenül boldogasszony jel az a körbe húzott kereszt, amint a kenyérre keresztet vetve máig rajzolja ma is a kenyeret megszegni akaró jóember)
- mert ez volt eredetileg Szent István ünnepe és törvénynapja (mikor a jámbor lelkek panaszát fogadta a király, vagy a király embere),
- mert munkaszüneti ünnepnap volt egészen 1948-ig (míg az 1947-ben csalással hatalomra került országgyűlés el nem törölte, hogy az államalapítás ünnepét az "1949. évi XX. trv., avagy a sztálini alkotmány" életbeléptetésének napjára tehesse, holott nem ekkor született a magyar államiság).
- mert e napra hívta össze Szent László király Magyarország apraját és nagyját, hogy szentté avattassa István királyt és Imre herceget, a nagy király egyetlen fiát.
